Nem csupán az agresszió oka, figyelmeztető tünet is lehet, ha egy gyerek túl sokat kütyüzik
Nem figyel ránk a gyermekünk? Rugdos és kiabál, amikor dühös lesz? Érdemes átgondolni a képernyő előtt töltött idejét! De vigyázzunk, nem csupán ok, tünet is lehet, ha egy gyerek túl sokat kütyüzik – derül ki egy friss tanulmányból.
Nem csupán az oka, tünete is lehet a túlzott kütyüzés annak, ha egy gyerek nem tudja az érzelmeit megfelelően szabályozni – derült ki egy friss kutatásból. A vizsgálat összesen 117 gyermek viselkedését követte figyelemmel, akik a felmérés kezdetekor 10 és fél év alatt voltak.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság folyóiratában, a Psychological Bulletinben közzétett adatok szerint minél több időt töltöttek a gyerekek képernyő előtt, annál valószínűbb, hogy cselekedeteik és érzéseik nem feleltek meg a fejlődési szakaszuknak megfelelő elvárásoknak.
Különböző szocioemocionális problémák keletkezhettek, úgy mint a szorongás, a depresszió, a hiperaktivitás és agresszió. Az összefüggés enyhe, de szignifikáns volt, különösen a lányok esetében.
A tanulmány szerint
a problémák akkor jelentkeztek, amikor a 2 év alatti gyerekek (videó-beszélgetéseken kívül) bármennyi időt töltöttek a képernyő előtt, illetve ha a 2-5 évesek napi egy óránál többet, és az idősebb gyerekek napi két óránál többet voltak online.
Azok a gyerekek voltak különösen veszélyeztetettek, akik sok időt töltöttek játékokkal. A 6-10 éveseknél nagyobb valószínűséggel alakultak ki szocioemocionális problémák, mint az 5 éves, vagy annál fiatalabb gyermekeknél.
Különösen aggasztó, hogy azok a gyerekek, akik érzelemszabályozási problémákkal szembesültek, még inkább a képernyő felé fordultak, így próbálva megbirkózni a feszültséggel, ami valójában súlyosbíthatja a problémát. Ez a negatív spirál egyébként különösen a fiúkra jellemző.
„A túlzott képernyőhasználat nem csupán oka a problémának, néha tünet is lehet” – fogalmazott a CNN beszámolójában Roberta Pires Vasconcellos, a tanulmány vezető szerzője a megdöbbentő eredmény kapcsán.
Ma már az sem ritka, hogy 11 éves gyermektől csalnak ki intim felvételt (VIDEÓ)
„Sok esetben a már amúgy is érzelmi problémákkal küzdő gyerekek a képernyőkhöz, különösen a videójátékokhoz fordulnak, egyfajta megküzdési vagy menekülési stratégiaként” – mondta Vasconcellos, aki szerint bár ez rövid távon megkönnyebbülést hozhat, ezek a gyerekek idővel egy olyan ördögi körbe kerülhetnek, amely „felerősíti az érzelmi nehézségeket.”
Ugyan a kutatás a maga nemében az egyik legnagyobb metaanalízisnek számít, mégis vannak korlátai, mivel olyan tényezőket nem tudott vizsgálni, mint a szülői nevelési stílus vagy a társadalmi-gazdasági státusz. És mivel a tanulmányok a tágabb értelemben vett képernyő előtt töltött időt vizsgálták, azt sem tudták pontosan meghatározni, hogy az eredményeken belül milyen hatása van a közösségi média használatának a gyerekek mentális egészségére.
A képernyő előtt töltött idő friss kutatási eredményei azonban még így is rávilágítanak, mit tehet a szülő vagy gondviselő annak érdekében, hogy megóvja gyermeke mentális egészségét.
A felnőttek ugyanis egyre gyakrabban használják a képernyőt arra, hogy megnyugtassák a gyereket vagy lekössék a figyelmét. Leggyakrabban akkor van erre szükség, ha dolgozniuk kell, vagy más olyan helyzetekben, amikor csendben kell lenni, például egy étteremben.
Elképesztő mennyiségű képernyőidő – szakértők mutatják meg, hogyan kerüljünk egyenesbe
„Bár ez rövid távú megoldást hozhat, hosszú távon problémákhoz vezethet” – figyelmeztet Vasconcellos rávilágítva, hogy ez a módszer megakadályozhatja a gyerekeket abban, hogy megtanulják, hogyan viselkedjenek megfelelően egy helyzetben és hogyan kezeljék az érzelmeiket.
„Ahelyett, hogy önszabályozási készségeket fejlesztenének ki, a képernyőkre támaszkodnak, ami ugyan kényelmes, de elterelheti a figyelmet a valódi megoldásról. A módszer ugyanis erősítheti azt az ördögi kört, amelyben „az érzelmi nehézségeket inkább elfedik, mintsem kezelik, ami idővel még nehezebbé teszi a gyerekek számára, hogy képernyő nélkül birkózzanak meg a problémákkal. ”
Szülőként tehát érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy a gyerek akkor nyúl-e a képernyőhöz, amikor problémája van. Ahelyett, hogy eleve azt feltételeznénk, hogy maga a képernyő a probléma, nézzünk a jelenség mélyére – javasolja a szakember, hozzátéve, hogy ha a gyerek gyakrabban fordul képernyőkhöz, amikor ideges vagy magányra vágyik, fel kell mérnünk, milyen állapotban van érzelmileg”.
„Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy olyan kapcsolódási pontot vagy támogatást keresnek, amelyet a személyes kapcsolataikban – otthon, az iskolában vagy más társasági helyzetben – nem találnak meg.”
Ilyenkor van a legnagyobb szükségük a szülő támogatására és útmutatására, „hogy úgy érezzék, meghallgatják, megértik őket, és érzelmileg biztonságban lehetnek, online és offline egyaránt” – mondta Vasconcellos.
Az online játékoknak különösen nagy a kockázata, mivel gyakran közösségi média platformként működnek. A szakértő szerint erre azért kell külön odafigyelni, mert ezek a játékok akkor is folytatódnak, ha a játékos kijelentkezik, így a gyerekeken nagy a nyomás, hogy a kívánatosnál hosszabb ideig online maradjanak. Ez pedig oda vezethet, hogy elhanyagolják a fontos, valós tevékenységeket, mint például az alvás, az iskolai feladatok vagy a személyes kapcsolataik ápolása. Itt a szülőknek kell egyértelmű határokat szabni, különösen az idősebb gyermekek esetében, akik jellemzően már maguk osztják be az idejüket.
Mi történik a gyerekek figyelmével és motivációjával a digitális korban? (VIDEÓ)
De minden más esetben is fontos, hogy mi diktáljuk a szabályokat és mi húzzuk meg a határokat – akár azzal, hogy időkorlátot szabunk, akár azzal, hogy nem veszünk telefont a gyermeknek egy bizonyos korig, és az offline világban kínálunk alternatívákat a szabadidő hasznos eltöltésére.
Nemet mondani nem mindig könnyű, és sokszor jár konfliktussal. Ehhez erőt adhat, ha arra gondolunk, hogy mára a legtöbb kutatás bebizonyította, a fiatalokra káros hatással van a telefonhasználat.
Azt pedig egyik szülő sem szeretné, ha kamaszkorára gyermekének alvásproblémája, függősége, figyelemzavara lenne a túlzott kütyüzés hatására, vagy elégedetlenné válna saját testével kapcsolatban az interneten közvetített téves ideálok és káros üzenetek hatására.
Bikiniben pózoló modellek és lapos has avagy az önsanyargatás esztétikája
Vezetőkép: Pixabay
