Fülöp Attila: A nemzeti összetartozás radikális kortárs műfaj
„A mi feladatunk nem pusztán az emlékezés, hanem az, hogy értelmet adjunk neki, hogy átéljük, megéljük, gyakoroljuk az összetartozást. Ma, amikor egyre könnyebb egymás mellett élni anélkül, hogy egymáshoz tartoznánk, az összetartozás fogalma nem nosztalgikus, hanem radikális kortárs műfaj” – mondta az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) június 4-i nemzeti összetartozás napja alkalmából, de már kedden megrendezett eseményén Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, kereszténydemokrata politikus, aki korábban maga is az IKSZ-ben kezdte el a közéleti szerepvállalást, a Budapest II. kerületi szervezet alapítójaként.
„A kérdés nem az, ki mondja magát magyarnak, hanem ki képes másban is meglátni a magyart és a tettein keresztül közösséget építeni, nem pedig rombolni azt” – tette hozzá az államtitkár a budapesti Alkotmány utcai Nemzeti Összetartozás Emlékhelyén megtartott rendezvényen.
A politikus kifejtette, hogy vannak történetek, amelyek túlélnek nemzedékeket, amelyek még mindig a mi valóságunk részei. Ilyen a 105 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum, illetve annak máig ható következményei is. 
„1920. június 4-én rettenetes, utálatos dolog történt. A magyar nemzetet akarták eltörölni azzal, hogy lehetetlen helyzetbe hozták egy diktátummal. Nem törődve emberi méltósággal, családokkal és egy egész nemzettel” – mondta Fülöp Attila, aki azzal folytatta, hogy mindig újra lehet kezdeni a kapcsolatteremtést a határok különböző oldalaira került magyarok között.
„Különösen beszédes, ami most Parajdon történt, ahol egy súlyos természeti katasztrófa után az odalépés lett az első és legtermészetesebb reakció Magyarország részéről. A kormány, a közösségek, a polgárok részéről – a nemzeti összetartozás jegyében. Ugyanez a mélység érhető tetten a most hétvégi csíksomlyói búcsúban is. Ott újra és újra bebizonyosodik, a hit és a nemzet nem két külön tér, hanem ugyanannak a belső tartásnak a két arca”
Hirdetés
– fogalmazott. 
Szavai szerint a csíksomlyói búcsún a nemzeti összetartozás és az élő hit jegyében találkoznak egymással évről évre magyarok százezrei.
„Hiszen a zarándoklat nem csak egy szép hagyomány, hanem élő tanúságtétel arról, hogy a magyar nyelv, a hit és a magyar sorsközösség képes nemcsak nemzeti összetartozást, hanem időtálló, a jövőbe vetett hitet teremteni”
– jelentette ki.
Fülöp Attila végül arról beszélt, hogy valamennyien mindennap gyakorolhatjuk a nemzeti összetartozást azzal, ha „odafordulunk azokhoz, akik magyarként körülöttünk élnek”.
„A nemzeti összetartozás napja akkor éri el a célját, ha magyar sorsközösségünket nemcsak előírt megemlékezésként, hanem begyakorolt napi rutinként éljük meg. A Jóisten adjon ehhez belátást és erőt mindannyiunknak”
– mondta végezetül.
Halmay Gábor, az IKSZ elnöke arról szólt, hogy „nemzetünk múltja azt tanítja nekünk, hogy a tragédiákban rejlő leckéket meg kell értenünk és fel kell dolgoznunk. Trianon arra figyelmeztet, hogy a megosztottság, a belső viszályok és a közösség értékeinek figyelmen kívül hagyása mindig gyengít bennünket.” 
„A ma élő generáció feladata az, hogy ebből tanulva egy olyan Magyarországot építsen, amelyik összefog, megerősíti keresztény gyökereit, és tisztelettel adózik hagyományai előtt”
– emelte ki, s hozzáfűzte, hogy „bár a történelem időnként próbára tesz minket, a magyar nép mindig talpra állt. Most is képesek vagyunk erre, ha megtartjuk egymást és hisszük, hogy a közösség ereje minden nehézségen átsegít”. 
Kapcsolódó:
Sulyok Tamás jövő héten részt vesz a csíksomlyói búcsún és felkeresi Parajdot is
„Ide hívott az Úr!” – gyalogos zarándoklat indult Csíksomlyóra
Vezetőkép: Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, kereszténydemokrata politikus 2025. június 3-án a budapesti Nemzeti Összetartozás Emlékhelyen megrendezett megemlékezésen. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
