Erős kormány kell a gazdasági eredmények megvédéséhez
Bár sokan most azt érzik, hogy nem jó az anyagi helyzetük, van kiút.
Kár lenne elvitatni, hogy nehéz éveken vannak túl a magyar családok. A 2013 és 2019 között tapasztalható gazdasági fellendülést először a koronavírus járvány törte meg. Aztán amikor az ennek hatásait ellensúlyozó intézkedések már épp beértek volna, kitört az orosz-ukrán háború, újabb bizonytalanságot okozva a piaci szereplőknek, ami természetesen kihatott a háztartásokra is. Ha a baj magától nem lett volna elég nagy, az Európai Unió még rátett egy lapáttal az Oroszország ellen bevezetett észszerűtlen szankciókkal, amelyek az erőltetett zöldítéssel karöltve az egekbe lökték az energiaárakat, óriási plusz kiadásokat okozva a háztartásoknak és az államkasszáknak, és megfosztva az európai cégeket a versenyképességüktől. Bár az egyes országok saját hatáskörben megpróbálták enyhíteni a brüsszeli politika káros hatásait, százszázalékosan ez nem sikerülhetett, így a magas infláció okozta nehézségeket a magyar családoknak is el kellett viselniük.
A kormány ugyanakkor ebben a nehéz időszakban is mindent megtett azért, hogy a családok a lehető legkevesebbet érezzék az egyre nehezebb helyzetből.
A politikai nyomásgyakorlás és a növekvő anyagi teher ellenére fenntartotta a rezsicsökkentést, amellyel a magyarok éves szinten továbbra is milliókat spórolnak meg. A kereskedelmi láncok és a brüsszeli bürokraták tiltakozásának ellenére bevezette az árstopot, majd most az árréstopot, ezzel elejét véve az infláció újbóli felfutásának. A kabinet tehát a rendelkezésre álló eszközökkel és pénzügyi lehetőségekkel igyekezett egy teljeskörű védőhálót tartani a családok feje fölé, ami nélkül a sorozatos válságok terhei a jelenleginél is sokkal elviselhetetlenebbek lettek volna.
Most pedig a gazdasági kormányzás előretekint és tovább növeli a családok anyagi biztonságát. Erről szól például a két- és háromgyermekes, valamint a 30 év alatti anyák szja-mentessége. Ezt a célt szolgálják a kibővített lakhatási támogatások, és lényegében ebbe a körbe tartoznak a kis- és középvállalkozásoknak szánt források is.
A kormány több ezer milliárdot költ el azért, hogy egy versenyképesebb, modernebb országban és egy anyagilag megerősített társadalomban élhessünk.
Persze érthető, ha a jelenlegi helyzetet nézve vannak, akik kétkedve fogadják, hogy ez sikerülni fog. Sokan voltak így akkor is, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremtenek. Végül nem a szkeptikusoknak lett igaza, hiszen 10 évvel később éppen 1 millióval dolgoztak többen, és ezt a szintet azóta is sikerült fenntartani. Ugyanígy kétkedés fogadta a korábbi, hatéves bérmegállapodást, amelyhez végül minden fél tartotta magát. Sőt, nemrég egyes közgazdászok még arról beszéltek, hogy az árrésstopnak valójában drágulás lesz az eredménye, mostanra azonban már ők is elismerik, hogy az intézkedésnek komoly hatása volt az infláció letörésében.
Ezekből is látszik tehát, hogy amit a kabinet a gazdasággal kapcsolatban megígért, ahhoz tartotta magát.
Éppen ezért komoly okunk van bízni abban, hogy ez most is így lesz, és az év második felétől ismét mindenki léphet egyet előre. Ehhez viszont az kell, hogy Magyarországnak továbbra is önálló, szuverén, a külső nyomástól és befolyásolási kísérletektől magát távol tartani tudó kormánya legyen, az elért, de Brüsszel és a különböző gazdasági érdekcsoportok szemét szúró intézkedéseket ugyanis csak így lehet fenntartani.
Vezetőkép: Orbán Viktor kormányfő (b) kormányülést tart a Karmelita kolostorban 2022. november 16-án. Mellette Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (b2), Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j). Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
