Egyre durvább a Magyarországra zúduló össztűz
Brüsszel és Kijev egyre keményebb eszközöket hajlandó bevetni a hazai politikai helyzet befolyásolására.
Újabb, az ukrán kémüggyel kapcsolatos részleteket osztott meg a nyilvánossággal a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülése után Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetőjének tájékoztatásából kiderült, hogy az a férfi, akire május elején csapott le a Terrorelhárítási Központ, ukrán katonai hírszerző volt, akinek az volt a célja, hogy megismerje Magyarország hadseregét és energetikai rendszerét. Ami még ennél is riasztóbb, hogy kapcsolatrendszerében számos magyar hadiipari és energetikai szektorban dolgozó személyt azonosítottak, ráadásul közvetlenül tartotta a kapcsolatot a honvédelem egykori magasrangú vezetőjével.
Belegondolni is rossz, hogy az ukrán hírszerzés és katonai vezetés milyen célokra használta az általa megszerzett információkat, ahogyan attól is összeszorul az ember gyomra, hogy voltak olyan magyarok, akik akarva, vagy akaratlanul, de információkat osztottak meg vele.
Az ügyből még egy súlyos következtetést lehet levonni, mégpedig azt, hogy egy, a NATO-ba igyekvő, állig felfegyverkezett, háborúban álló ország kemény katonai hírszerzési tevékenységet folytat egy elvileg vele szövetséges NATO tagállam ellen, amelynek ráadásul jóvá is kellene hagynia Kijev csatlakozását. Erre szokták mondani, hogy ha ilyenek valakinek a barátai, akkor minek neki ellenség?
Érdekes fordulatot vett a másik, titkosszolgálatok által beazonosított figura, Tseber Roland ügye is, aki Magyar Péterrel is fotózkodott a Tisza Párt elnökének ukrajnai útján és egyes információk szerint az egészet ő szervezte Magyarnak, bár a pártelnök ezt cáfolta. Tseber ugyanis – aki korábban barátjának nevezte Magyar Pétert – sarokba szorított patkányoknak nevezte a Fideszt és Orbán Viktor, miniszterelnököt is megfenyegette.
Mivel Tsebert a magyar szolgálatok az ukrán hírszerzés illegális tisztjeként azonosították, fenyegetése új szintet jelent az egyre szövevényesebb és sötétebb kémügyben.
Ukrajna tehát láthatóan tovább fokozza a Magyarországra és a kormányra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy ellehetetlenítse az Uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazást és a háború mellé állítsa a magyar közvéleményt. Ebben pedig Brüsszelben talált remek harcostársakat, ahol a gazdasági kivéreztetés újabb és újabb eszközeit igyekeznek bevetni hazánkkal szemben, először a jogosan járó Uniós források megtagadásával, mostanában pedig az energetikai fenyegetésekkel. A harc óriási és természetesen a tét is nagy. A magyarok ugyanakkor eddig is józanul döntöttek a hasonló helyzetekben. Nem hagyták, hogy Brüsszel eltörölhesse a rezsicsökkentést, nem hagyták, hogy Magyarország illegális bevándorlók átjáróháza legyen és a genderpropagandára is nemet mondtak. Végül 2022-ben megerősítették a békepárti kormányt. A kabinet pedig tartotta a szavát és igazolta, hogy az emberek számíthatnak rá, hiszen az eddigi nyomásgyakorlásoknak ellenállva ragaszkodott a békepárti állásponthoz és nem hagyta, hogy közelebb tolják a háborúhoz.
A 2022-ben megszerzett 3 millió 60 ezer 706 szavazat ugyanakkor továbbra is kötelez.
A Brüsszel és Kijev felől érkező nyomás ugyanakkor mostanra akkorára nőtt, hogy elengedhetetlen a kormány álláspontjának megerősítése a VOKS2025-ön. Magyarországot a háborútól, Ukrajnát pedig az Európai Uniótól kell távol tartani. Ha ez nem sikerül, annak beláthatatlan gazdasági következményei lehetnének, amelyeket akár még az unokáinknak is nyögniük kellene. Ugyanakkor ha összefogunk, ezt a csatát is meg tudjuk nyerni, ahogyan az összes eddigit.
Kapcsolódó:
Kocsis Máté: Újabb ukrán kémeket azonosítottak a nemzetbiztonsági szolgálatok
Kémkedéssel is gyanúsított ukrán férfi letartóztatását indítványozta a Fővárosi Főügyészség
Vezetőkép: A Terrorelhárítási Központ munkatársai elfognak egy ukrán kémet Budapesten, a Ferenciek terén 2025.05.10-én. Fotó: Képernyőkép/M1 Híradó
