Kaszab Zoltán: A kormánynak továbbra is a magyarok az elsők Romániában

Az együttműködést az új elnök keresi magyar kollégájával és nem fordítva.
Sorsdöntő választás előtt áll Románia a hétvégén, amikor is eldől, hogy a rendszerellenes, rendszerkritikus konzervatív-patrióta George Simion, vagy a bukaresti főpolgármester Nicosur Dan lesz az ország következő elnöke. A nyugat döbbenten nézi a sokszor szélsőséges megnyilvánulásairól is ismert AUR elnök Simion előretörését és várható győzelmét. Pedig arra, hogy ez így alakul, számítani lehetett. Miután a tavalyi, végül érvénytelenített voksolást a rendszerellenes Calin Georgescu nagy fölénnyel nyerte, már látszódott, hogy
Romániában olyan erős a rendszerváltó, elitellenes hangulat, hogy azt többé nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
Még olyan drasztikus adminisztratív eszközökkel sem, mint a nem tetsző eredmény eltörlése. Sőt, ez a lépés csak erősítette az elitellenességet, hiszen míg tavaly Georgescu 23%-kal nyerte az első fordulót, most Simion 40%-ot szerzett. Így tehát semmi meglepő nem lenne abban, ha az AUR elnöke simán nyerné a vasárnapi második fordulót is.
A magyar jobboldal ennek akár örülhetne is, hiszen az elnökjelölt többször hivatkozott Orbán Viktorra és ha a fő politikai irányait és céljait nézzük, akkor az megegyezik azzal, amit a magyar kormány képvisel a nemzetközi politikai térben. Csakhogy van egy óriási bökkenő: Simion és az AUR politikai identitásának része a magyargyűlölet, hiszen már pályafutásuk is szinte az Úzvölgyében indult és azóta több esetben része volt stratégiájuknak az őshonos magyar kisebbség elleni hergelés.
Simion ugyanakkor az elmúlt hetekben több gesztust is tett Orbán Viktor, Magyarország és az erdélyi magyarság felé. Fontos látni ugyanakkor, hogy ezek nem feledtetik az elmúlt évek magyarellenes megnyilvánulásait.
A valós politikai szándékot ugyanis a tettek mutatják majd meg és Simionnak igenis valós gesztusokat kell tennie a magyarság felé, ha elnökké választják. Orbán Viktor sem mondott többet annál a Tihanyi Apátságban elmondott beszédében, minthogy az összefogás és az együttműködés talaján áll. Mi mást is mondhatott volna egy szomszédos ország vezetője? Ez a mondat ugyanis egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány elfeledte volna az elmúlt éveket, vagy hogy semmibe venné az elmúlt 15 év munkáját. Ne felejtsük:
ez a kormány volt az, amelyik igenis valós döntésként állampolgárságot és szavazati jogot is adott a határon túli magyaroknak, bizonyítva azt, hogy a nemzet részének tekinti őket.
Ukrajna példája pedig azt mutatja, hogy ha a magyarság helyzete valamelyik elszakított nemzetrészen rosszabbra fordul, akkor a kabinet határozottan fellép az ottaniak érdekében. De van másik hivatkozási alap is. A Szerbiával és Szlovákiával kialakított jó viszony ugyanis elhozta az e két országban élő magyarság helyzetének stabilitását vagy javulását. Az tehát, ha egy országgal egyezik a nemzetközi politikai érdek és hasonló az ideológia, az igenis pozitívan hathat az ottani magyarság helyzetére.
Éppen ezért meg kell várnunk azt, hogy Simion egyáltalán elnök legyen és ha így lesz, megtegye a szükséges és valós gesztusokat az erdélyi magyarság felé.
Ne zárjuk ki, hogy ez megtörténik, hiszen most neki érdeke a Budapesttel és Orbán Viktorral való együttműködés. Persze nehéz, sőt lehetetlen lesz feledtetni az elmúlt évek magyarellenes politikáját. Ugyanakkor a Simion jelentette veszély egyben lehetőséget is rejt magában. A magyar kormány határozott kiállása pedig segíthet abban, hogy a Romániában élő magyarok is a legtöbbet hozhassák ki az előttünk álló helyzetből.
Kapcsolódó témák:
Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2019. július 27-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd