Szórakoztatóra sikerült a Csongor és Tünde című rajzfilm
Több mint hároméves munka után elkészült a Csongor és Tünde, az elmúlt évek legszórakoztatóbb, kifejezetten a gyermekeknek szóló hazai rajzfilmje, amely Dargay Attila egykori, hátrahagyott filmtervei alapján alkottak meg.
A hazai animációnak nem csak múltja van, hanem jelene is: ráadásul olyan jelene, amely gondolatiságában, vizuális megfogalmazásában számos szállal kötődik a korábbi évtizedek kiemelkedő alkotóinak életművéhez. A múlt animációs óriásai előtti tisztelgés és munkásságukhoz való jelenkori igazodás olyan megbecsültségről és szakmai erőről tesz tanúbizonyságot, amely nemzetközi szinten is párját ritkítja.
A hazai animációs filmkészítés műhelymunkáiban valóban komoly jelentősége van még a „mester és tanítvány” kapcsolatoknak. Ez a szellemi és szakmai munka volt az, ami mindig is naggyá tette a magyar animációt. Ezért ismeri kívülről generációk sora a régi rajzfilmek sokaságát, de az egykori szeretett klasszikusok mellett szükség van az új alkotásokra is. A Cinemon Entertainment legújabb egész estés mozifilmje a Csongor és Tünde belekapcsolódik a hagyományőrző, de egyben hagyományteremtő animációs filmek sorozatába.
A Csongor és Tünde egy valóban szórakoztató, vidám, erőszakmentes film, amelyet nyugodt szívvel egyaránt ajánlhatunk kicsiknek és nagyoknak.
A jókedv és a kacagás nem fog elmaradni. Végre egy olyan film született, ami nem csak nevelni, nemesíteni, de egyben szórakoztatni is akar. Derűt, vidámságot akar a filmnézők szívébe csempészni, amelyre nagy szüksége van az elmúlt évek után mindenkinek. A filmkészítőknek nem csak Vörösmarty Mihály varázslattal teli drámai költeményét, hanem az egykori hazai családbarát filmek hangulatát is sikerült megidézniük.
A Csongor és Tündével egy olyan mű született, amellyel a felnőttek is kissé megfiatalodhatnak és gyermeki lélekkel izgulhatnak a főhősökért, kacaghatnak a komikus helyzetek sokaságán. 
Dargay Attila öröksége
A Cinemon Entertainment az elmúlt években felkarolta Henrik Irén, Dargay Attila özvegyének azon ötletét, mely szerint férje egyik meg nem valósuló filmtervéből a Csongor és Tündéből kellene egy új egész estés rajzfilmet készíteni. A film rendezői – Máli Csaba és Pálfy Zsolt – nem voltak könnyű helyzetben, mert meg kellett felelniük részben Vörösmarty Mihály 1830-ban írt drámai költeményének és részben Dargay Attila négy évtizede elkészült eredeti filmforgatókönyvének is. Dargay életművében mindig jelentős szerepet kaptak az irodalmi művek adaptálásai, elég csak a Ludas Matyira, a Vukra, vagy éppen a Szaffira gondolni. A rendezőpáros azonban szerencsés kézzel nyúlt az eredeti műhöz és a hozzá készült forgatókönyvekhez. Azokat a jelenkori elvárások alapján alakították, csiszolták a 21. század fiataljai számára. Így képi világában, ritmusában és nyelvezétében egy modern, mégis tartalmában és mondanivalójában egy hagyománytisztelő művet alkottak.
Csongor és Tünde másképp
A film számos humoros képi és szöveges utalással kötődik más Dargay művekhez, de a hagyományőrzés mellett az is jót tett a filmnek, hogy a Máli Csaba és Pálfy Zsolt rendezőpáros el is mert rugaszkodni a hátrahagyott filmtervektől. Merték újraértelmezni a több száz éves történet szüzséjét, újraalkották, új szerepkörökkel töltötték fel a karaktereket, amely jót tett a film egészének. Ez az építkezés nem vált öncélúvá, hanem izgalmassá tette a mai kor elvárásai számára már kissé klisés – és az irodalomórákról is jól ismert − eredeti történetet. A rajzfilm készítésében, képi beállításaival, ütemével, pazar vágásával minden képkockájával a jelenhez szól.
Régi és új örök harca dúl
Az elmúlt évtized irodalmi műveit feldolgozó rajzfilmjeiben (Jankovics Marcell−Csákovics Lajos: Toldi (2022), Jankovics Marcell: Az ember tragédiája (2011) az eredeti irodalmi mű szövegét felhasználva készültek rajzfilmek. A Csongor és Tünde esetében elhagyták Vörösmarty Mihály sorait. Mindez pedig jót tett a filmnek, mégpedig azért, mert egy kétszáz éve íródott drámai szöveggel nem lehetett volna azt a szórakoztató hatást elérni, amelyet Speier Dávid verses dialógjaival sikerült. Speier találó rímjeit és szóvicceit a nagy „Rímhányó Romhányi” is megirigyelte volna. Így a képi komédiázás mellett garantált a további tréfálkozás és a karakterek közötti komédiázás.
Külön ki kell emelni, hogy a film szinkronhangjai egytől egyig telitalálatnak bizonyultak. A karakterek és hangjaik hitelesek, észrevétlenül simulnak eggyé.
A hős szerelmes Csongor hangját Czető Roland, az álmodozó Tündéjét Eke Angéla és a minden lébe mérget keverő Mirigyét Menszátor Magdolna keltette életre. A mellékszereplők esetében is parádésra sikerült a szinkronszínészek kiválasztása: Balgát Szabó Győző, Ilmát Lamboni Anna, Berrehet Vida Péter, Kurrahot Geszti Péter, Duzzogot Csőre Gábor alakítja. Mikó István pedig három szereplő − a kalmár, a fejedelem és tudós – hangját kölcsönzi.
A Cinemon Entertainment által készített Csongor és Tünde ismét egy jelentős állomása nem csak a stúdió, hanem a hazai animáció történetének is, ahol Dargay-ötletei nyomán, de a mai kor elvárásának megfelelő rajzfilmet hoztak létre.
Olyan, családbarát filmet, amelyre nagy az igény ma is. Az, hogy a Csongor és Tünde hogyan bizonyít majd a kasszáknál, az eldöntheti, hogy a későbbiekben mennyire készülnek ilyen témájú rajzfilmek. Bízzunk benne, hogy minél több születik majd!
Kapcsolódó témáink:
Vezetőkép: Képkocka a Csongor és Tünde című animációs filmből. Forrás: Cinemon Entertainment 2025.
