Ferencz Orsolya: Élő emberkísérlet zajlik a dizájnerdrogok világában

A drogliberalizáció, a tűosztogatássá váló tűcsereprogram mögött, a belövőszobák létrehozásának gondolata és a gombavizsgálás eljárására hajazó tablettavizsgálás ötlete mögött egyaránt az áll, hogy ezek elgondolói és szószólói a drogfogyasztást alapvetően rekreációs célú tevékenységnek tartják – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak nyilatkozva Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő, aki korábban elnöke volt a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak (JKEF).

Ferencz Orsolya józsefvárosi önkormányzati képviselőként közelről látta, milyen az élet egy baloldali – ott éppen Pikó András polgármester – vezette városrészben, ahol a drogliberalizáció hódít.

A Vasárnap.hu-nak felelevenítette, „2019-et követően mondtam le a JKEF-elnöki pozícióról, azért, mert a kerület vezetését Pikó András és csapata vette át. Már akkor látszott, hogy mind az ügy kezelésének a filozófiája, mind annak a lehetősége, hogy érdemi forrásokat, és valóban érdemi segítő programokat folytasson tovább a JKEF, ellehetetlenült. Nem is történt érdemben semmi 2019 és 2024 között, és most sem, miután hatalomban maradtak. Sőt a helyzet még rosszabbra fordult” – mondta.

Ferencz Orsolya rámutatott, attól, hogy egy települést, illetve fővárosi kerületet baloldali politikusok vezetnek, még nem magától értetődő, hogy szabadjára engedik a drogliberalizációt.

„Jó példa erre az, hogy amikor a Józsefvárosban végre sikerült megszüntetni a Kék Pont Alapítvánnyal való együttműködést, amikor végre felszámoltuk a Kék Pont tűcserének nevezett ész nélküli tűosztogatását, szinte azzal egy időben a XIII. kerületben is ugyanezt a döntést hozták meg, ott is felszámolták a tűcsere programot” – mondta, s hozzátette: „ha bármelyik településvezető egy picit is védi és komolyan veszi a településen élők érdekeit, akkor ott egész egyszerűen ezek a tevékenységek nem kaphatnak terepet”.

Mi is történt Józsefvárosban?

„Amíg itt a Kék Pont részt vett az akkori, az én vezetésem előtti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, addig

gyakorlatilag százezrével hevertek az utcán az elhasznált, eldobált, fertőzött, veszélyes egészségügyi hulladéknak minősülő tűk, fecskendők,

illetve osztogatták azokat ész nélkül, nem is követelték meg azt sem, hogy a drogbeteg visszavigye a használtat az újért cserébe.”

Ferencz Orsolya felidézett egy, a Kék Pont saját jelentésében ismertetett esetet, amely arról szólt, hogy egy „kliens” – az alapítványnál így nevezték a drogbetegeket – mintegy 19 ezer tűt vitt el egymaga, és „büszkék voltak arra, hogy azért ennek egy nagy részét vissza is vitte”.

„Aki egymaga elvisz ennyi tűt, az sejthető, hogy ezt nem saját használatára teszi. Tehát ez egy totálisan kontrollálatlan tevékenység volt. Egyébként ők már akkor erőltetni kezdték a belövőszoba-filozófiát is, mi pedig, mivel nem vagyunk doktrinerek, hanem szakmai alapon hozunk döntéseket, minden megoldásban szakemberek véleményét kértük ki. Amikor átvettem a JKEF vezetését, minden érintett szakemberrel leültem, és meggyőződtem róla, hogy sem az úgynevezett belövőszobák, sem a tűosztogatás, sem az egyéb, a drogozás állapotát fenntartó, azt segítő megközelítés nem tekinthető valós megoldásnak. Ezek gyakorlatilag palliatív, azaz a halálba segítő és a drogozást fenntartó megközelítések. Mi minden ilyennel szemben zéró toleranciát hirdettünk” – jelentette ki Ferencz Orsolya.

Három fő pillérre támaszkodva építették újjá anno a JKEF feladatellátását.

„Az egyik az volt, hogy a már drogbeteg, érintett embereket azonnal kezelésbe kell vonni, le kell szoktatni, és teljes rehabilitációval, reszocializációval vissza kell illeszteni őket a társadalom szövetébe. A második a prevenció: aki még nem drogozott, és nem drogbeteg, az ne is legyen az! Minden módon meg kell védeni – elsősorban a fiatalságot, de – mindenkit, az egész társadalmat ettől a szörnyűséges, halálos járványtól. A harmadik pillér pedig az úgynevezett kínálatcsökkentés, ami azt jelenti, hogy akik abból akarnak megélni, hogy másoknak drogot terjesztenek, azokra a törvény teljes szigorával le kell sújtani. Büszkén jelenthetem, hogy mind a három területen rendkívül szignifikáns eredményeket tudtunk elérni 2019-ig, amíg jobboldali vezetése volt Józsefvárosnak” – mondta.

Ferencz Orsolya rámutatott, hogy a józsefvárosi önkormányzat ismét együttműködik a fent már említett Kék Pont Alapítvánnyal, illetve „Sárosi Péterrel is, aki kifejezetten azért küzd, hogy minél liberálisabb megközelítés valósuljon meg akár a marihuána fogyasztása, akár az egyéb kérdések tekintetében” – jegyezte meg.

Úgy tűnik, tartani lehet attól, hogy esetleg ismét felütik a fejüket olyan ötletek, mint például a belövőszobák létrehozása, illetve a tablettavizsgálás eljárása. Ezek mind – ahogy a tűosztogatás is – voltaképpen elfogadottá, támogatottá teszik a drogbetegek számára a droghasználatot.

Mindkét fent nevezett ötletről velős véleménye van Ferencz Orsolyának.

„A drogszcéna teljes mértékben megváltozott a heroinos korszakhoz képest. Dizájnerdrogokkal lövik magukat a drogosok, ami azt jelenti, hogy naponta akár öt-hat, vagy még több szúrást is végrehajtanak, ennyi számú fecskendőt soha nem kaptak. Az állapotukból adódóan sem tudják azt ők maguk sem nyomon követni, hogy steril, vagy használt, egymásnak körbeadogatott fecskendővel szúrják-e magukat. Ami pedig a legfontosabb, hogy ez őket a leszokásban semmilyen módon nem segíti. Beszéltem én is olyan, már a gyógyulás útján lévő drogbeteg fiatallal, aki elmondta, hogy amikor átvette őt az ellátórendszer, annyira nem volt a saját döntésképessége birtokában, hogyha akkor fecskendőt kapott volna, vagy könnyítették volna a hozzáférését bármilyen droghoz, ő addig szúrta volna magát, amíg meg nem hal.”

Ferencz Orsolya kifejtette, az nem visz előre, ha ezeket az embereket az ellátórendszer hozzásegíti ahhoz, hogy eszközöket, helyiséget kapjanak, ahol jobb körülmények között lőhetik be magukat. Ezt a kor és a szakmai álláspontok meghaladták.

„Ez mind a betegséghez és a halálhoz viszi őket még közelebb”

– hangsúlyozta Ferencz Orsolya, s kitért arra is, hogy a hasonló gondolatok évtizedekkel ezelőtt szökkentek szárba, amikor még nagyjából követni lehetett a heroinisták addiktív viselkedési mintáját. Mára azonban minden kontroll elveszett:

„A dizájnerdrogok világában, ahol gyakorlatilag teljesen ellenőrizhetetlen forrásból származó, patkányméreggel felütött, gyomirtóval, növényvédő szerrel összezagyvált borzalmakat lőnek magukba az emberek, és egy élő emberkísérlet zajlik, meg se lehet jósolni, hogy egy szúrás után, akár egyetlen adagtól valaki esetleg csak rosszul lesz, vagy elkábul, netán meghal. Ebben a világban, ahol félárnyékban tevékenykedő illegális vegykonyhák vegyészei folyamatosan próbálnak a tiltólisták előtt járni, és módosítgatni a molekulák szerkezetét, hogy éppen ne legyen tiltólistás az a kotyvalék, amit kiadnak a kezükből, ember nem tudja, még a díler sem, hogy mi az, amit elad, és a vevő sem, hogy mi az, amit megvesz. Ebben a világban miféle elképzelés az, hogy itt egy tizenéves gyerek odaviszi egy buliban az anyagát valamilyen bevizsgáló ponthoz, és majd ott mond róla neki valamit egy »szakértő«… Hogy képzelik ezt? Ez abszurd.”

Ferencz Orsolya szerint „a drogozás ellen egyetlen védelem van: nem szabad drogozni. A pszichoaktív tudatmódosítás a fiatalok számára egy menekülési út a stressz elől. Ez azt jelenti, hogy nem tanítottuk meg őket a megfelelő megküzdési technikákra, ezért a drogozásba menekülnek az életük problémái elől. Erre nem lehet az a válasz, hogy segítünk nekik még mélyebbre süllyedni ebben a halálos mocsárban” – fűzte hozzá.

Az országgyűlési képviselő úgy véli, világszerte nem javul a helyzet a droghasználat terén, s ez az állapot Magyarországon is tetten érhető. További probléma, hogy egyre nagyobb kör fér hozzá a drogokhoz, hiszen egyes kotyvalékok ára alacsony.

„Az ellenőrizhetetlen, gyakorlatilag halálos kombinációjú vegyszerek rendkívül olcsók is.

Amikor egy kannás bor árával vetekszik egy adag dizájnerdrog ára, akkor már nemcsak a jómódúak vagy a középosztály engedi meg magának – ők egyébként nyilván a drágább drogokhoz nyúlnak. Az olcsó kotyvalékokat pont az a szegény, halmozottan hátrányos réteg fogja használni, akik nem férnek máshoz hozzá.

Ez egy óriási össztársadalmi tragédiája az egész fejlett világnak – jelentette ki.

Nincs olyan, hogy „csak egy füves cigi” – a kannabisz életre szóló hatásai a serdülőkre

Vezetőkép: Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt