Miért kell kiszorítani Sorosékat Európából?

2025 legfontosabb célja, hogy a Soros-birodalmat kiszorítsuk Európából – erről beszélt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. De miért is fontos ez nekünk, magyaroknak és európaiaknak?

A kormányfő arról is mondta a műsorban, hogy miután Amerikában a demokraták elvesztették a választást, a Soros-birodalom Európába szorult vissza. Ha megnézzük, mi történt és történik Brüsszelben, akkor kétségünk sem lehet afelől, hogy az amerikai baloldal és a mögötte álló pénzügyi körök leágazásai mélyen beépültek a brüsszeli döntéshozatalba.

A legfontosabb témákban, mint például a háború, a migráció és a gender ügyek, semmilyen különbség nem volt a Biden-adminisztráció és a brüsszeli elit álláspontja között.

Sőt, az óceán két oldaláról sokszor egymást erősítő üzenetek és tettek érkeztek. Washingtonban persze hétfőtől új időszámítás kezdődik, Brüsszel ugyanakkor továbbra is a régi nótát fújja a már említett kérdésekben. Nem véletlen, hiszen ott még érvényesül a Soros-féle befolyás. Persze ebben sincs semmi újdonság, hiszen már 2016. augusztusában nyilvánosságra került egy olyan, a Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok belső adatbázisából származó dokumentum, amely sorra veszi Soros György megbízható szövetségeseit az Európai Parlamentben. A kiadvány 226 képviselőt említ a 751-ből, ami azt jelenti, hogy

az EP nagyjából egyharmada már 2014-től kezdődően a magyar származású spekuláns zsebében volt.

És ne gondoljuk, hogy ez az arány azóta bármennyit is csökkent volna. Ebből is jól látszik tehát, hogy a Soros-birodalom mélyen beivódott Európa szövetébe és nincs ez másképp Magyarországon sem. Már a fent említett kiadványban is szerepelt két magyar baloldali EP-képviselő neve és Magyar Péter elszólásából tudjuk, hogy a helyzet azóta is változatlan. A Tisza Párt elnöke ugyanis maga jelentette ki egy kiszivárgott hangfelvételen, hogy pártja egyik Európai Parlamenti képviselője Soros-ügynök. Persze a Nyílt Társadalom Alapítványok Magyarországon is komoly hálózatot alakítottak ki, civil szervezetnek álcázott NGO-kal és egyéb entitásokkal.

Ezek célja pedig egyértelműen a befolyásolás és az emberek liberális világnézet felé terelése. A dolog mögött persze felsejlenek az egyértelmű üzleti érdekek. Minél inkább atomizálják ugyanis a társadalmat, minél inkább szétszaggatják és relativizálják az olyan alapvető emberi kapcsolatokat, mint a család, az emberek annál inkább másban keresik az örömet.

Mert ha nem okoz boldogságot néhány, a családtagokkal, rokonokkal, barátokkal együtt töltött óra, akkor az emberi létezéshez szükséges jó érzést majd megadja egy újabb megvásárolt ruhadarab vagy ékszer.

És mivel ez a fajta öröm múlandó, az embernek újra és újra töltekeznie kell újabb és újabb árucikkek vásárlásával. Ördögi kör ez, ami szépen-finoman éri el a célját, vagyis azt, hogy minél többet és többet fogyasszunk. Erről szól az egész és a szépen becsomagolt liberális üzenetek és ideológia mögött a cél valójában ennek elérése. Ezért fontos, hogy működjön a társadalom és az állam immunrendszere, hogy ezeknek a törekvéseknek ellent tudjon állni. És bár az utolsó pillanatban vagyunk, még nem késő felvenni a harcot ezekkel az erőkkel. 2025-ben tehát minden eddiginél fontosabb csatára készül a kormány, ugyanakkor most már az egyre erősödő európai és amerikai szövetségesekkel karöltve veheti fel a harcot a szélsőséges liberalizmus terjesztőivel szemben, a normalitás megvédéséért.

Vezetőkép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan