A Kálvária tér közel negyven évig viselte Kulich Gyula, kommunista pártmunkás és a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetőjének nevét. Eredeti elnevezését 1990-ben nyerte vissza, amelyet az egykoron téren állt süttői mészkőből faragott, lépcsős felépítésű, szobrokkal díszített Kálváriáról kapta.

1891-ben átszállítottak a Képzőművészeti Egyetem kertjébe, az Epreskertbe – ahol ma is megtalálható.

A józsefvárosi Kálvária 1893-ban Morelli Gusztáv fotóján a Vasárnapi Újságban. (Forrás: Arcanum.)

A tér mai formáját a 19-20. század fordulóján nyerte el. Ekkor épültek a három-, esetenként négyszintes, zömében historizáló stílusú épületek. Napjainkra már egy kupola vagy torony sem látható a területen, pedig egykor négy saroképület is büszkélkedhetett ilyen tetődíszekkel. A Kálvária tér 13. szám alatti ház egy 1954-ben készült fénykép tanúsága szerint egy templom tornyára hasonlító sarokdísz volt. Pár házzal odébb a Kálvária tér északi oldalán, a Karácsony Sándor utca sarkán található az Ofner-bérház. A bérház mind a Kálvária térre, mind a Karácsony Sándor utára néző frontján két tornyocskában végződő magastetővel rendelkezett. Sarkán pedig gazdagon díszített torony állt egykor. A Kálvária tér és az Illés utca sarkán álló kétemeletes Somogyi-bérházon pedig egy mellvédekkel tagolt, díszes toronysüveg állt.

A Kálvária téri Moskovits-bérház eredeti tetőzete és tornya 1930-ban. (Forrás: Darabanth aukciós ház)

A negyedik jellegzetes tetődísszel rendelkező épület a Kálvária tér 6. alatti Moskovits-bérház volt, amely a tér legmagasabb tornyával rendelkezett. Építtetője minden bizonnyal Moskovits Benőné volt, akinek férje Moskovits Benő két mozgókép vetítőhelyet és egy színházat is üzemeltetett az 1900-as évek elején a Kálvária tér környezetében. Ezek eladásából fedezte a bérlakásoknak is helyet adó új mozgóképszínházának építését.

Az 1945 januárjában készült fényképen jól látható, hogy a Moskovits-bérház saroktornya és a magastető is sértetlen állapotban van. (Forrás: Fortepan)

A ház 1912-re készült el – Schweiger Gyula tervei szerint – historizáló stílusban. A középkori várakra emlékeztető épület ötemeletes volt. Sarokrészén és a manzárdtetőben pedig egy újabb emelet bújt meg, amely a korabeli épületek között kifejezetten magasnak számított. De a bérház legjellegzetesebb ismertetőjele a saroktornya volt, amely lanternában végződött. A tető mozgalmasságát a Kálvária tér felé két mellvéd, illetve felettük egy kovácsoltvas záróelemekkel koronázott hatalmas magastető adta. Érdekesség még, hogy a Kálvária utcai oldalon az aszimmetrikus alaprajzú épületet egy lépcsőházi szárny zárta le, amelynek egyszerű nyeregtetője kiemelkedett az épület síkjából.

hirdetés

Húsvéti körmenet a Fankó utcában, 1959-ben. Háttérben a Moskovits-bérház szinte sértetlen tetőzete. Egyedül a magastetőt lezáró kovácsoltvas elemek hiányoznak. (Forrás: Foretpan)

Az épületben szintenként három lakás kapott helyet, kivéve az első emeletet, ahol irodákat és a vicemester lakását alakították ki. A padlástérben a mosókonyha helyezkedett el. A földszinten a Népotthon Mozgóképszínház vetítőtermét hozták létre, amelyet néha hagyományos színházként is használtak. A vetítőterem a belső udvar felett vasbeton szerkezetű mennyezettel rendelkezett, amelyet a Székely és Faragó Vasbetonmennyezet Építési Vállalat valósított meg.

Az 1959-es húsvéti körmenetről készült későbbi képen az épület körvonalai jobban megelevednek. (Forrás: Fortepan)

1933-ban a mozit végérvényesen színházzá alakították: az új Józsefvárosi Színház számára színpad, kelléktár és öltözők is épültek, a nézőtéren pedig 548 fő foglalhatott helyet. Az épület földszinti és első emeleti homlokzatát 1935-ben átalakították, ekkor kapta a ma is látható, meglehetősen egyszerű, lecsupaszított megjelenését. A színház új igazgatója, Erdélyi Mihály olyan híres színészekkel játszott, mint Fedák Sári, Maklári Zoltán, Mészáros Ági, Gózon Gyula, Gombaszögi Ella, Jávor Pál, és Honthy Hanna.

Az egykor városképi jelentőséggel bíró saroktorony, magastető és mellvédek mára már a múltté lettek. Az épület megskalpolva szinte felismerhetetlenné vált. (Forrás: koltozzbe.hu)

A Moskovits-bérház a második világháborút szinte sértetlenül vészelte át. Ezt számos, a Vörös Hadsereg által készített archív fénykép is bizonyítja. A háborút követően még majdnem két évtizedig álltak a messziről is szemet gyönyörködtető tetődíszei. Azonban 1962-ben, a földszinti színházterem átalakításával együtt az épületet is „modernizálták”. Valószínűsíthető, hogy ekkor bontották el a saroktornyot a magastetővel és a mellvédekkel együtt. A földszinti színház innentől az Állami Déryné Színház állandó fővárosi bemutató színházává vált. Itt készültek fel a vidéki előadásokra utazó Népszínház tagjai. 1996-tól Városi Színház néven működött, majd 2014-es felújítását követően az addig vándorszínházként működő Turay Ida Színház állandó otthona lett.

Fecske Gábor László

Címlapkép: A Moskovits-bérházat 1962-ben, a földszinti színházterem átalakításával együtt „modernizálták”. Valószínűsíthető, hogy ekkor bontották el a saroktornyot a magastetővel és a mellvédekkel együtt. A színház innentől az Állami Déryné Színház állandó fővárosi bemutató színházává vált. 1996-tól Városi Színház néven működött,  2014-es felújítását követően pedig a Turay Ida Színház állandó otthona lett. Forrás: Fortepan