A Rózsadombon állt egykori kápolna története Buda 1686-os felszabadítását követően kezdődött. A betelepülő sváb lakosság 1690-ben a mai Mansfeld Péter park helyén egy fából készült kápolnát épített. Körülötte szőlő nőtt és valószínűleg a jó termésért fohászkodtak az aprócska épületben.
A kápolnát eredetileg a jezsuiták kezelték, majd az országúti ferencesekhez tartozott, ők viselték gondját és vezettek ide körmeneteket is.
A klasszicista stílusú kápolna jól látszott Pestről is, ismerték az erre elhajózó, vagy itt vásározó vidékiek is. (Forrás: Fortepan)
A Szentsírról elnevezett kis templomot 1758-ban kőből újraépítették, valamint kibővítették, amely során a szentélyrészt egy két boltszakaszos hajóval toldották meg. Ezt követően a kápolna előtt egy kálvária is helyet kapott, amelyet tizennégy fülkébe foglalt, falusias barokk szoborcsoportból álló stáció előzött meg a hegyoldalon. Ezek valószínűleg bécsi mintára készültek egy jezsuita mester keze nyomán. A keresztút nagyjából a mai Rómer Flóris utca vonalában húzódott és egészen 1900-ig álltak, amikor is a Zárda (ma Rómer Flóris) utcai szerpentin építésének útjában álltak.
Az egyik barokk stáció a kápolnához vezető keresztút mentén az 1890-es években. (Forrás: FSZEK)
A kápolnát II. József az 1781-es türelmi rendelet alapján bezáratta, az épület az enyészeté lett. A romos állapotban lévő kápolnát 1805-ben Görgey Márton püspök és Marczibányi István királyi kamarás saját költségén állíttatta helyre, mivel azt sokan látogatták. A környék lakói nagyon szerették. Ekkor kerülhetett bele az az orgona, amelynek különlegessége az volt, hogy a billentyűk színezése a mostani orgona- és zongorabillentyűzettel ellentétes volt, mert az egészhangok feketék, míg a félhangok fehérek voltak rajta. A helyreállítással egy időben a kápolnában egy kripta is épült, amely az 1807-ben elhunyt Görgey Márton püspök nyughelye lett.
A klasszicista kápolna, előtte a feszület és a szoborcsoport az 1890-es években. (Forrás: FSZEK)
A kápolna az 1900-es évek elején. Érdemes megfigyelni a szerpentin utat és a lépcsőket szegélyező kovácsoltvas korlátokat, amelyeket a szocializmusban olvasztottak be. (Forrás: Fortepan)
A Gül Baba türbéje fölött emelkedő kápolna szép látványt nyújtott faszerkezetű, klasszicizáló kis harangtornyával. Jól látszott Pestről is, ismerték az erre elhajózó, vagy itt vásározó vidékiek is. A lakosság a közeli Veronika utca után 1909-ben el is nevezte Veronika-kápolnának. A kápolna több mint 130 évig nem kapott alaposabb felújítást, míg végül az 1938-as Budapesti Eucharisztikus Kongresszusra felújították és újból kibővítették. A bővítés miatt korábban elbontották a templomhoz hátulról csatlakozó Szentsír-kápolnát, amely a többször átalakított ház legrégebbi része volt.
hirdetés
1938-ban a kápolna neobarokk tornyot kapott és kibővítették. (Forrás: Fortepan)
A munkát Wälder Gyula műegyetemi tanár és építész tervei szerint végezték el. A Veronika-kápolna neobarokk tornyot, új sekrestyét és lépcsőházat, valamint neobarokk berendezést kapott. Több nagyméretű freskóval is gazdagodott, amelyek Medveczky Jenő alkotásai voltak. Egy korabeli leírás szerint a kápolnában több, a borvidék védőszentjét, Szent Donátot és a szőlőművelők védőszentjét, Szent Orbánt ábrázoló kép is volt. A visszaemlékezések szerint a kápolna s környezete ekkor lehetett a legszebb és legegységesebb állapotban.
A kápolna hátsó bővítményeiről készült 1940-es fénykép az egyik utolsó ábrázolása az épületnek. (Forrás: FSZEK)
Hét évvel a fényes Eucharisztikus Kongresszus után szörnyű idők következtek. 1945 januárjában a Rózsadomb és környéke súlyos összecsapások helyszínévé vált. A harcok következtében a környék káprázatos villaépületeivel együtt a Veronika-kápolna is súlyos találatot kapott. Bár fényképek nem állnak rendelkezésre, de visszaemlékezések szerint a tetőszerkezetének középső része beszakadt. A megrongálódott kápolnát az 1947-ben berendezkedő kommunisták utasítására 1951-ben rombolták le. A bejárat előtti stációt, a sérült feszületet és szoborcsoportot is ekkor távolították el, de Görgey Márton márványsírlapos kriptáját is betemették.
A kápolna emléktáblája és eredeti járólapja a Mansfeld Péter park biciklitárolója mellett. (Forrás: Wikipedia)
A csodával határos módon Szent Orbánt, a szőlőművelés védőszentjét ábrázoló oltárkép megmaradt az utókornak. Napjainkban a Margit-körúti ferences rendházban megtekinthető. A kápolna helyén létrejött terület először a Világifjúsági park elnevezést kapta. Napjainkban 1956 legfiatalabb mártírja, Mansfeld Péter nevét viseli, aki a környező házak egyikében lakott. 2018-tól a – Mansfeld Péter park kerékpár-tárolója melletti – kápolna egyik eredeti, tardosi vörösmészkőből készült járólapja és a támfalon elhelyezett emléktábla emlékeztet az egykori Veronika-kápolnára.
Fecske Gábor László
Címlapkép: Veronika-kápolna; a Rózsadombon egykor állt templom története Buda 1686-os felszabadítását követően kezdődött. Forrás: Fortepan
