Megemelte a fiatalkorúakat cigarettával kiszolgáló trafikokra kiszabható bírság összegét, változásról döntött az önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatban és határozatot hozott az internetes jogvédelem hatékonyabbá tétele érdekében az Országgyűlés kedden este.
Legalább egymillió forintos bírság szabható ki arra a dohány-kiskereskedőre, aki 18 év alattiakat szolgál ki dohánytermékkel. A sarkalatos passzusokat is tartalmazó, fideszes képviselők által kezdeményezett szigorítást 144 igen szavazattal, 32 ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadta el kedden az Országgyűlés.
A fizetendő összeg további jogsértések esetén folyamatosan nő: a korábban már megbírságolt kereskedőkre az újabb alkalmakkor az előző bírság másfélszeresét kell kiszabni.
A bírság összege egészen 10 millió forintig emelkedhet. Ismételt szabályszegés esetén az üzletet 30 napra bezáratja a hatóság.
Nem nyújthat be ismételten engedélykérelmet dohánytermék kiskereskedelmére az, aki a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket korábban megsértette, és ezért a korábbi engedélyét a hatóság visszavonta.
A változtatás pontosítja a termékkihelyezés és a polcképszerződés szabályait is a dohányboltokban. Jogharmonizációs céllal változik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény is, a termékek nyomonkövethetősége érdekében. A változtatások januártól hatályosak.
hirdetésVáltozik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, miután a képviselők 135 igen, 41 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadták az eljárással összefüggő törvények módosítását. A módosító rendelkezés meghatározza a tartozás minimum összegét, ami alatt az önkormányzat nem indíthat adósságrendezési eljárást.
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a javaslat általános vitájában mondott expozéjában azzal indokolta a módosítást, hogy:
a jogalkotó meg kívánja akadályozni, hogy csekély tartozások esetén indítsanak a helyi önkormányzatok önállóságát korlátozó, az adóssággal szemben aránytalan többletteherrel járó eljárást.
A törvény az eddigi, „pénzügyi gondnok” helyett bevezeti az „önkormányzati csődbiztos” terminológiát és bővíti feladatkörét.
Az eljárás alatt kötelező a csődbiztos javaslata alapján a helyi önkormányzat vagyonelemeinek felülvizsgálata, a forgalomképes vagyon meghatározása, bővítve ezzel a helyi önkormányzat pénzügyi mozgásterét.
Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozét tart a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. december 11-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet átültetését tartalmazza a magyar jogba az az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvény, amelyet 145 igen szavazattal, 26 nem és 21 tartózkodó szavazat mellett fogadott el az Országgyűlés.
Az uniós irányelv célja, hogy közösségi szinten szabályozza az internetes közvetítő szolgáltatók, például az online piacterek, a közösségi platformok, a tartalommegosztó oldalak, az alkalmazásboltok vagy az online szállásplatformok működését.
A közösségi rendelet mérete és hatása alapján osztályozza a szolgáltatókat és nagyobb felelősséget ró a nagyobb hatásúakra.
Szabályokat tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolítására, hatékonyabb jogvédelmet a felhasználóknak panaszkezelési mechanizmus előírásával és szigorúbb szabályokat ír elő az óriásplatformok számára. Tartalmaz átláthatósági intézkedéseket és új hatósági hatásköröket a platformok ellenőrzésére.
Az előírások a Magyarországon letelepedett vagy ide szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatóra vonatkozik. A rendelet végrehajtásának felügyelete a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, akit erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelöl ki.
(MTI)
Címlapkép: freepik
