Újabb infláció csökkentő intézkedések léptek életbe augusztus elsejétől, melyeknek köszönhetően a boltoknak az eddigi 10-ről 15%-ra kellett emelniük az akciók mértékét, amelyeknek ráadásul ki kell terjedniük a korábban árstopos termékekre is. A lépés jó eszköz a multik árspekulációjának letörésére is.
Merthogy árspekuláció volt, azt ma már senki nem vitatja. Lapunk hasábjain is sokat foglalkoztunk ezzel és sok szakértő megvizsgálta az elmúlt hónapokban, hogy a Magyarországon tapasztalható magas infláció mennyiben volt köszönhető a gazdasági folyamatoknak és mennyiben a kereskedelmi multik profitéhségének. Most ez utóbbi látszik bebizonyosodni. Az inflációt kihasználva ugyanis úgy tűnik, hogy
a nagy láncok kényük-kedvük szerint emelték az általuk forgalmazott termékek árát, mit sem törődve azzal, hogy azt az emberek meg tudják-e venni.
Persze eljött az a pont, amikor sok dolog annyira megdrágult, hogy az átlagember számára már szinte megfizethetetlenné vált. Ekkor estek át a ló túloldalára, amelyet nagyon jól szemléltetett a kiskereskedelmi forgalom drámai mértékű zuhanása. Hiába tehát a magas árak, ha nem vásároltak az emberek, a profit is olvadozni kezdett. És ekkor jött az a lépés, amellyel lebuktatták magukat a láncok: elkezdtek ugyanis árat csökkenteni. Kiderült, hogy a tejföl 1050 forintért is jól jövedelmez, nem csak 1300-ért, és a kígyóuborkát is lehet 230 forintért profitábilisan árusítani, nem kell 750-ért – hogy csak két extrém példát említsek. Persze a boltok magatartásához és a verseny fokozásához szükség volt a kormányzat támogatására is.
hirdetésA kötelező akciók, a SZÉP-kártya felhasználási körének kiterjesztése és az onlline árfigyelő rendszer ugyanis fokozta a versenyt és egyre nagyobb és nagyobb akciókra kényszerítette a boltokat.
Ennek köszönhető, hogy az árstop kivezetése ellenére nem, vagy alig növekedtek az érintett élelmiszerek árai. Sőt, egyes esetekben máris elindult a boltok közötti verseny, ami árcsökkenéshez vezetett. Ezek az intézkedések elsőre gazdasági jellegűnek tűnnek, de legalább ugyanannyira családpolitikaiak is. Hiszen ha egy családnak kevesebbet kell élelmiszerre költenie, akkor többet tud a gyermekekre, nyaralásra, vagy esetleg megtakarításra fordítani, ezzel növelve a biztonságot.
Az pedig látszik, hogy a kormányzati intzkedések kezdenek beérni, hiszen az infláció a januári csúcsról már több, mint 5 százalékpontot esett vissza. Szakértők és a pénzügyminiszter szerint pedig ez azt vetíti előre, hogy akár már októberre elérhető az egyszámjegyű infláció és év végére akár 7-8%-ra is lassulhat a pénzromlás üteme. Persze ennek nemcsak az árakra van hatása, hanem áttételesen a keresetekre is. Hiába nőttek ugyanis az elmúlt hónapokban töretlenül, 16-17%-kal a fizetések, ha a 20% feletti infláció elvitte ezt a bővülést. Ha azonban utóbbi mutató a fizetések növekedési szintje alá süllyed, akkor
újra beszélhetünk reálkereset emelkedésről, vagyis a családok pénzügyi mozgástere ismét bővülni kezd.
Ettől már csak hónapokra vagyunk, ellentétben sok nyugati országgal. Szokás a balliberális sajtóban azzal érvelni, hogy a szerencsés nyugaton már bőven 10% alatti az infláció. Igen ám, csak ez önmagában nem mond semmit. Ha viszont mellérakjuk, hogy a fizetések csak 3-4%-kal nőnek, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországon volt az egyik legkisebb a reálkeresetek visszaesése az elmúlt hónapokban! A megkezdett út tehát jó és év végére még jobb lehet a családok gazdasági helyzete.
