Fűrész Tünde a jövő évi költségvetésről: a család- és népesedéspolitika elvesztette jelentőségét

Hamarosan megindul a parlamenti vita a jövő évi költségvetésről, a nyilvános tervezet szerint pedig nem minden társadalmi csoport számíthat növekedésre: a legtöbb családtámogatási forrás – a családi pótlék kivételével – csökken vagy stagnál. Fűrész Tünde családügyi szakértővel annak jártunk utána, mire számíthatnak a családok a jövő évben és a Tisza elkövetkező kormányzási évei alatt.

– Nemrég egy posztban jelzésértékűnek nevezte, hogy a 2027-es költségvetési törvényből kivették a „Családpolitikai célú kiadások, kedvezmények” összesítő táblázatot. Mit mutatott ez a táblázat, és mit sejtet, ha most nincs részletezve, mire költ jövőre a kormány a családokkal kapcsolatban?

– A Családpolitikai célú kiadások, kedvezmények táblázat a költségvetési törvény melléklete volt eddig, amiben minden olyan támogatás, kedvezmény, ellátás és szolgáltatás kiadási sora szerepelt, ami a családok mindennapi életét könnyítette meg. Szerepeltek benne a családi adó- és járulékkedvezmények, a pénzbeli családtámogatási juttatások, a lakástámogatások, a családoknak szóló kedvezményes hitelek és visszatérítések, valamint a gyermekek jólétéhez kapcsolódó programok és támogatások költségei.

Összességében 2026-ban már 4800 milliárd forintot fordított ezen célokra a kormány, ami a nemzeti össztermék 5 százalékát tette ki. 2010 óta folyamatosan nőtt ez az összeg, 2010-ben még kevesebb, mint ezer milliárd forint tartozott ebbe a körbe, ami 16 év alatt közel ötszörösére emelkedett.

Sajnálatos, hogy ezt az összesítést megszüntették, bár valószínűleg ez nem teljesen véletlen, hiszen

ha ebben a struktúrában néznénk meg a családokra szánt forrásokat, akkor nem látnánk növekedést a 2027-es évre vonatkozóan.

– A családi pótlék emelése egyelőre az egyetlen, látható intézkedés a kormány részéről, ami célzottan a családokat érinti. Ez a nem munkaalapú támogatási forma tételesen mennyire pótolhatja azoknak a támogatásoknak a kiesését, amelyekről már döntöttek, vagy esetleg dönteni fognak a jövőben?

– A családi pótlék duplázása gyermekenként 12-16 ezer forint pluszt jelent havonta egy-egy család számára. Ehhez képest az idén bevezetett családi adó- és járulékkedvezmény duplázása a többgyermekes családokban ennek többszörösét hagyta a családoknál, ahogy a többgyermekes anyák szja-mentessége is, ami átlagbérnél 110 ezer forint havonta. Emellett például megszűnik a közszolgálati dolgozók évi 1 millió forintos otthonteremtési támogatása, ez havonta 83 ezer forinttal csökkenti ezeknek a családoknak a bevételét. Sok egyedi élethelyzetet segítő támogatási forma esetében is szűkítés tapasztalható, például megszűnik a családalapítást segítő Otthon Start program.

– A költségvetésről írott posztban is utalt rá, hogy több ilyen jellegű forrás „csökken vagy stagnál”. Mely támogatások elérése szűkül?

– Ha a költségvetési számokat nézzük, akkor beszédes, hogy

a lakástámogatásokra szánt források 344 milliárd forinttal csökkennek, ami nagyobb tétel, mint amennyivel a családi pótlék keretösszege nőni fog.

A babaváróra 62, a diák-és munkáshitelekre 21, a gyermekgondozási díjra 20 milliárd forinttal kevesebbet szán a Tisza-kormány. A gyes és a gyet esetében 4 milliárd forint az elvonás, miközben a programjukban ezek megduplázását ígérték.

A családi kedvezményre mindössze 460-480 milliárd forintot szánnak 2027-ben, miközben 2025-ben, még a duplázás előtt 440 milliárd forint jutott erre a célra. Sajnos ez azt vetíti előre, hogy

vagy jelentős bércsökkenésekre számítanak, vagy meg fog változni a családi adózás rendszere.

Az mindenesetre biztos, hogy az eddigi munkaalapú családtámogatási modellt felváltja egy rászorultsági elvű szociálpolitikai modell, ami nélkülözni fogja az ösztönző jellegű támogatási formákat.

– Ennek tükrében hol számíthatnak a családok bevételkiesésre, vagy esetleg arra, hogy nem követik az intézkedések az árak emelkedését?

– A családi adózás és a lakástámogatások terén biztosan lesznek visszalépések. A költségvetés egyértelműen előrevetíti az infláció duplájára történő emelkedését, ami elsősorban az árrésstop kivezetésével függ össze. A minimálbér és általában a bérszínvonal növekedése kapcsán is nyíltan leírják, hogy sokkal kisebb emelkedés várható, mint amit eredetileg ígértek, a bérek 5,6 százalékos növekedésével kalkulálnak, miközben az Orbán-kormány korábbi megállapodása alapján 2027-ben 14 százalékos minimálbér emelkedésnek kéne megvalósulnia.

– Mennyire lesznek a jövő évi – de akár az elkövetkező évek – költségvetés(ei)ben előtérben a családok? Lesznek intézkedések, amelyek áttételesen, de mégis azt hozzák, hogy kevesebb pénz marad a családok zsebében?

– A család és munka alapú társadalom és gazdaság építésének útjáról letért a Tisza-kormány, a családközpontú megközelítés helyett újra a baloldali kormányokra jellemző szociálpolitikai célú támogatások fognak előtérbe kerülni, míg a középosztály bővülését szolgáló ösztönző jellegű támogatásokat kivezetik vagy szűkítik. Ez együtt jár a munkáltatókat sújtó adók jelentős emelésével, ami a munkaerőpiacot alakíthatja át. Ha a gazdasági társaságoktól 28 százalékkal több pénzt vonnak el, az elbocsátásokhoz vezethet, ami a dolgozó szülőket is elérheti. Emellett az árrésstop kivezetése miatt a mindennapi élet drágulása várható.

– Milyen hosszú távú folyamatokat indíthat be az, ha a családok kevesebb támogatáshoz jutnak egy olyan pillanatban, amikor a demográfiai problémák amúgy is népességfogyás irányába mutatnak?

– A népesedési mutatók folyamatosan romlanak, idén szeptemberben 4,8 százalékkal kevesebb gyermek született és 18 százalékkal csökkent a házasságkötések száma az előző évhez képest. A demográfiai lejtmenet megállítására nem látunk semmilyen törekvést, a családi pótlék növelése és az iskolakezdési támogatás – aminek második részletét abszurd módon csak ezután kapják meg a családok valamilyen utalvány formájában – önmagukban nem fognak hozzájárulni a gyermekvállalási és a házasodási hajlandóság növekedéséhez. Szomorú, hogy

a család- és népesedéspolitika elvesztette a jelentőségét és sok szempontból egy baloldali szemléletű szociálpolitikává silányult.

Vezetőkép: Fűrész Tünde. Kép forrása: KINCS