Visszaveszi soraiba Szíriát az Arab Liga. A 22 országot tömörítő közösség tehát több, mint tíz év után ismét Szíria legitim uraként ismeri el Bassár al-Aszadot, aki a szervezet Dzseddában megrendezett csúcstalálkozóján is megjelent. Sayfo Omar írása, a Migrációkutató Intézet legújabb jelentése.
Mi vezetett idáig? Lehet-e a fejlemény Szíria teljes nemzetközi rehabilitációjának az előszele, és miképpen lehet hatással mindez az elmúlt években újra növekvő tendenciákat mutató szíriai migrációra?
Az Arab Liga országai 2011 novemberében zárták ki soraik közül Szíriát – válaszul arra, hogy a rezsim fegyverekkel lépett fel a békés tüntetők ellen. A részben nyugati nyomásra meghozott döntés következtében a szír rezsim számára felértékelődtek korábbi szövetségesei, így Irán és a libanoni síita Hezbollah, akik fegyveresekkel siettek Bassár al-Aszad segítségére. Ennek eredményeként jelentősen megnőtt Irán befolyása Damaszkusz felett. Ezt ellensúlyozandó az Öböl-országok különböző módokon támogatták a felkelőket:
Kuvait pénzügyileg, Szaúd-Arábia fegyverekkel, Katar pedig fegyverrel és politikailag segített egyes csoportokat.
2013 márciusában az Arab Liga a Katarban székelő Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját (SNC) ismerte el a szíriai nép legitim képviselőjeként. Az SNC célja a 2011 júliusában dezertőrökből és civilekből megalapított Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) támogatása és rajtuk keresztül az Aszad-rezsim megdöntése volt. Hamar kiderült azonban, hogy az FSA lokálisan szerveződő egységei nem tudják hatékonyan, országos szinten koordinálni hadműveleteiket. Ráadásul 2013-tól elkezdtek megjelenni az FSA-ból kiváló, illetve attól függetlenül szerveződő iszlamista és egyéb fegyveres frakciók. Ezeket a csoportokat gyakran szintén különböző, olajban gazdag arab országok támogatták, és bár célja mindegyiküknek az Aszad-rezsim megdöntése volt, helyben gyakran egymással is harcoltak a szűkös forrásokért és az egyes területek irányításáért.
A felkelőket támogató arab országok így gyakorlatilag egymás erejét oltották ki.
Az ellenzék széthúzása ellenére 2015 nyarára a gazdasági nehézségek, az emberhiány és az egyre fokozódó támadások miatt az Aszad-rezsim az összeomlás szélére került, ezért Oroszországtól kért segítséget. 2015 szeptemberében megkezdődött az orosz katonai beavatkozás, a kormányerők pedig megkezdték az elvesztett területek visszafoglalását.
hirdetésEközben a kurd milíciák megerősödésére válaszul Törökország 2016-ban megkezdte beavatkozás-sorozatát Szíria északi régióiban. Nemsokára a kormányerők, iráni, libanoni, iraki síita fegyveresek és az orosz légierő offenzívája miatt az FSA az ország jelentős részében deffenzívába szorult, ami miatt arab támogatói egyre inkább kihátráltak mögüle.
2016 augusztusában Ankara az FSA és más milíciák tagjaiból új, lojális haderőt verbuvált, mely a Törökország által ellenőrzés alá vont észak-szíriai területeket igazgató Szíriai Ideiglenes Kormány irányítása alá került, 2017 decembere óta pedig Szíriai Nemzeti Hadsereg néven működik. Az immár totális török befolyás eredményeként Katar kivételével valamennyi arab ország felhagyott a lázadók támogatásával. 2020 márciusában Moszkva és Ankara tűzszünetet eszközölt ki a szír kormányerők és a felkelők között. A tény, hogy a tárgyalásokból az arab országok teljesen kimaradtak, jól mutatja a szíriai erőviszonyok átalakulását.
Arab – elsősorban öbölbeli – humanitárius segítség azóta jellemzően magánalapítványokon és segélyszervezeteken keresztül érkezik az ország észak-nyugati Idleb tartományát ellenőrző iszlamista és az északi részeket török ernyő alatt védő felkelőkhöz. Az Arab Liga mint intézmény, mióta kizárta soraiból Szíriát, nem vállal aktív szerepet a konfliktusban.
A február eleji, Törökországot és Szíriát sújtó földrengés azonban váratlan lendületet adott Damaszkusz visszatagozódásának az arab közösségbe.
Február 15-én Jordánia, majd pedig az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom külügyminisztere is Damaszkuszba látogatott, ami az első ilyen magas rangú látogatás volt a felkelés kitörése óta. Egyiptom, Irak, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Algéria közvetlenül küldött segélyeket a kormánynak.
Szaúd-Arábia nem sokkal később bejelentette, hogy meghívja Damaszkuszt az Arab Liga május 19-i, dzseddai ülésére.
Ha Törökország is helyreállítja a kapcsolatait Szíriával, középtávon valószínűleg a Nyugat is fokozatosan enyhíteni fog a szankciókon, míg azok végül már csak szimbolikus formában maradnak meg. Az arab közösségbe való visszatagozódással várhatóan megindul a tőkeáramlás a gazdaságilag kivéreztetett országba, ami mérsékelheti a migrációs kedvet, és alternatívát kínálhat a mára állami szintűvé vált kábítószer-kereskedelemnek.
Forrás: Migrációkutató Intézet
A címlapkép forrása: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz
