Elemezték a belorusz rezsim által gerjesztett migrációs válság eredményeit, mely szerint Lengyelország megosztott, de az illegális migrációt elítélik. A Migrációkutató Intézet munkatársa, Gönczi Róbert elemzése.
2021-22-ben – válaszul az EU által kivetett újabb szankciókra – Belarusz mesterségesen gerjesztett migrációs válsággal kívánta destabilizálni szomszédjait: Lettországot, Litvániát és Lengyelországot.
A válság legsúlyosabban Lengyelországot érintette, amely rendkívüli állapot bevezetésével, valamint fizikai határzár felépítésével válaszolt a kialakult helyzetre.
2023 februárjában a Migrációkutató Intézet kutatói a Podláziai vajdaságban található Sokółka megyei Sokółka és Kuźnica településekre látogattak, hogy megismerjék a helyi tapasztalatokat a 2021–2022-es belorusz migrációs- és határválságról. A Migrációkutató Intézet elemzése a válság helyi – politikai narratíváktól sem mentes – percepcióit tárja fel.
hirdetés
Szudáni migránsok. (Képünk illusztráció. Forrása: Pixabay.com)
A 2021-2022-es belorusz migrációs- és határválság kapcsán a településvezetők egyetértettek abban, hogy szerepük a szituáció kezelésében jelentős volt. Míg Sokółka polgármestere elsősorban a válság ijesztő mivoltára és a határvédelmi mechanizmus embertelen jellegére helyezte a hangsúlyt, addig a kuźnicai településvezető a belorusz és a civil szervezetek felelősségére koncentrált. A legtöbb eltérés a két településvezető válasza között a hatósági reakció és a rendkívüli állapot kapcsán volt. Sokółka polgármestere szerint a rendkívüli állapot megterhelőbb volt, mint maga a válság a túlzott állami intézkedések miatt, a kuźnicai településvezető szerint viszont csak akkor stabilizálódott a helyzet, amikor életbe léptették a különleges jogrendet és megkezdték az állandó fizikai határzár felépítését.
A válság percepciója kapcsán megállapítható a politikai pártokhoz köthető narratíva megjelenése.
Az ellenzéki PSL polgármestere inkább a „túlzott állami reakcióra”, az „embertelen határvédelmi mechanizmusokra” és a „bajbajutottak segítésére” koncentrált, míg a kormánypárti PiS kuźnicai településvezetője a „határ védelmét”, az „embertelen migránsokat” és „a hatóságok érkezését követő lakossági megkönnyebbülést” emelte ki. Szintén beszédes, hogy a centrista polgármester a „menekült” szót, míg a jobboldali településvezető a „migráns” szót alkalmazta az érkezőkre. A két vezető narratívái jól reprezentálják a lengyel társadalom megosztottságát. Az ellenzéki és kormánypárti településvezető egyetértett ugyanakkor abban, hogy a válság elfogadhatatlan és kiemelte a belorusz rezsim felelősségét annak kialakításában. Egyetértés volt továbbá a két településvezető között abban is, hogy az illegális határátlépés nem elfogadható.
A teljes elemzés a Migrációkutató Intézet oldalán érhető el.
A címlapkép forrása: Pixabay.com
