Barna Gábor, a Szent István Tudományos Akadémia főtitkára úgy véli, hogy sok középiskolás és egyetemista nyitott arra, hogy megismerje a szellemi gyökereit, ezek hiányában csak magányos, önmagukba zárt emberek lehetünk, akik sokkal könnyebben manipulálhatók.

Barna Gáborral a Magyar Kurír közölt interjút a Szent István Akadémia történetéről, működéséről, amelyet az I. világháború derekán, 1915-16-ban alapítottak. A cél akkor egy olyan katolikus tudós társulat létrehozása volt, amelynek felépítése hasonló, mint a Magyar Tudományos Akadémiáé.

Barna Gábor elmondta, hogy az akadémia tagjai kizárólag római katolikusok lehetnek, akik elfogadják a Katolikus Egyház tanítását, és természetesen a nemzetközileg jegyzett tudományos munkásság, valamint a legalább doktori fokozat is szükséges a tagsághoz. Emellett az is fontos, hogy a tagok tevékeny szerepet vállaljanak az Egyház apostoli küldetésében. Az első elnök, Giesswein Sándor, a 20. század egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert, sokoldalú szaktudósa, a keresztény szociális gondolat egyik apostola úgy fogalmazta meg az akadémia alapelvét, hogy „ami igazán katolikus, azaz egyetemes akar lenni, annak nem szétválasztó, hanem egyesítő, egybekapcsoló energiát kell kifejtenie”. Barna Gábor szerint „a legfontosabb az igazságkeresés, amelynek irányait a keresztény tanítás határozza meg”. Ezért „a már említett bioetikai társaság az élet védelmét helyezte működésének középpontjába, hiszen ez az Egyház tanításában is kiemelt helyen szerepel. De a teremtett világ védelme, az elesettek szolgálata is rendkívül fontos”.   

hirdetés

„A társadalom működésének megismerése számunkra nem öncélú tevékenység, arra irányul, hogy ennek révén minél jobban szolgálhassuk embertársainkat. A kereszténység kulturális jelentősége elvitathatatlan. Amit az irodalom, a zene, az építészet, az ábrázoló művészetek területén a művészek létrehoztak, az keresztény, magyar és európai identitásunk, örökségünk meghatározó része. Az is a feladatunk, hogy ezt tudományosan vizsgáljuk, és eredményeinket közreadjuk” – fejtette ki.  

Kiemelte, hogy „a tudomány művelésében nincs különbség hívő és hitetlen tudós között, hiszen a kutatás protokollját mindenkinek be kell tartania”, és bár értelmezési különbségek lehetnek, nekik a trendektől, divatoktól függetlenül kell tevékenykedniük, azért is, mert „szerintem sokan kíváncsiak egy keresztény felfogáson nyugvó tudományművelés eredményeire, még a fiatalok közül is”.

„Úgy látom, sok középiskolás és egyetemista nyitott arra, hogy megismerje a szellemi gyökereit. Felismerik, hogy ezek hiányában csak magányos, önmagukba zárt emberek lehetünk.

Persze tudjuk, hogy valójában pont ez korunk divatos felfogásának a célja, hiszen a hagyományától megfosztott egyén sokkal jobban manipulálható. Az akadémia ezért a hitbéli, a kulturális és a társadalmi gyökereket is szeretné megerősíteni. A család mellett az a kisközösség is fontos, ahol felnőttünk. Ma már meglazultak ezek a kötelékek, ám korábban a szülőhely szent volt, nem véletlenül. A nemzethez, a magyarsághoz való kötődést is erősíteni, szolgálni szeretnénk” – hangsúlyozta.  

Az interjú teljes terjedelmében a Magyar Kurír oldalán olvasható. 

(Forrás: Magyar Kurír) 

Címlapkép: Merényi Zita/Magyar Kurír