Trianonról miért ne lehetne egy hiteles, a valóság minden aspektusát bemutató és mindemellett szórakoztató társasjáték keretén belül ismereteket átadni? – Lenhardt Balázzsal a társasjáték készítőjével, a Kard és Korona Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
– A legújabb társasjátékuk, az Újrajátszott Trianon címet viseli. „Írjátok újra a történelmet az Újrajátszott Trianon társasjátékkal!” olvasható a játék ismertetőjében. Mi egész pontosan a játék célja?
– Limpár Péter történész barátommal alkottuk meg ezt a játékot, amelyben minden apró részletre nagyon figyeltünk a történelmi hitelesség miatt. A társasjáték szinte tűpontosan rekonstruálja a száz évvel ezelőtti eseményeket.
Kicsit olyan, mint egy szimuláció, amivel egy asztali társasjáték keretein belül, de lehetőségünk van a fátum átírására, a magyar nemzet legnagyobb tragédiájának megváltoztatására.
– Hogyan kell ezt elképzelni?
– A játékosok egy képzeletbeli magyar kormány tagjai, ők alakítják a külügy-, a belügy-, a pénzügy-, és a hadügyminisztereket. Mivel egy teljesen kooperatív játékról van szó, itt nem a játékostárs legyőzése, hanem azokkal való együttműködésen múlik a játék és Magyarország sikere. Minden körben eseménylapokat kell felcsapni, amelyek a valóságnak megfelelő hatásokat jelentenek:
az ellenség támad, sztrájk vagy a spanyolnátha tör ki, illetve a kommunisták átveszik az uralmat.
Ezekre és más hasonló kihívásokra kell azonnal reagálniuk a játékosoknak.
hirdetés
Újrajátszott Trianon. (Forrás: Kékjáték Kiadó)
Az ország erőforrásait két nyersanyaggal: szénnel és gabonával szemléltetjük, amiből etetni kell a lakosságot, toborozni a katonaságot, de még a diplomáciai manőverekhez is szükség lesz rájuk, ha mondjuk fegyverszünetet vagy különbékét akarunk kötni valamelyik kisantant országgal. Az ellenséges egységek folyamatosan lépnek egy meghatározott vonalon az ország belseje felé, ha elfoglalják Budapestet akkor a játék azonnal véget ér.
– Milyen lehetőségei vannak a miniszterek bőrébe bújt játékosoknak?
– Minden miniszternek vannak egyedi, különleges képességei és egy saját kis paklijuk, amiből minden játék elején húzhatnak. A játékosok számára a legnagyobb lehetőséget az akciólapok nyújtják, amikkel a korabeli személyiségek is helyet kapnak.
Saját történetének megfelelően például Apponyi Albert diplomácia pontot ad, Szabó Dezső pedig a morált növeli.
Ha egy kommunistát húzunk fel, ők addig okoznak valamilyen kárt, amíg el nem távolítjuk az asztalról.
A játék egy összetett rendszert alkot, amiben minden kis részletnek megvan a maga jelentősége, éppen ettől lett különleges.
Újrajátszott Trianon (Forrás: Kékjáték Kiadó)
– Hogyan kezdődött el a társasjáték fejlesztése?
– Az Újrajátszott Trianon a várpalotai Trianon Múzeum megbízásából kezdett el készülni 2019-ben. Az eredeti tervek szerint a békeszerződés aláírásának centenáriumára szerettük volna időzíteni a kiadást.
Hamar kiderült azonban, hogy olyan komoly fába vágtuk a fejszénket, hogy majdnem három évbe került, mire mindennel elkészültünk.
Nem csupán a játékmechanika lett teljesen egyedi, de fizikai megjelenése is a legfelső polcra helyezi ezt a társasjátékot. A stílusosan fekete, nagy méretű doboz magában rejt 40 darab fantasztikusan kidolgozott különböző egységet, a magyarok között a rohamosztagos mellett van tiszti különítményes és huszár, az ellenfelek között a szerbek, románok és csehek jelennek meg. Három fémjelölő is van a játékban – amelyek az időt, a morál és a diplomácia sáv aktuális szintjét mutatják –, ami ritkaság. A készletben egyedileg vésett dobókockák, 250 darab kártya, minden miniszternek külön táblája, végül pedig egy csodálatos játéktábla van, amely a Magyar Királyság ezeréves építményét ábrázolja.
Újrajátszott Trianon (Forrás: Kékjáték Kiadó)
– Hogyan látja, miért van napjainkban szükség ennek a játéknak a létrehozására?
– Miért gondoltuk azt, hogy mindennek van értelme 2022-ben is? Azért, mert a történelemmel foglalkozó, sokat olvasó értelmiségiekként azt szeretnénk elérni, hogy ne félinformációkból, mítoszokból és torzításokból ismerjék meg a magyarok, hogy mi történt 1918–1920 között.
Miért ne lehetne egy hiteles, a valóság minden aspektusát bemutató és mindemellett szórakoztató társasjáték keretén belül ismereteket átadni?
Megmutatni bizonyos egykori lehetőségeket és alternatívákat, amik előtt akkor állt az egész ország.
– Ez lehet a játék társadalmi üzenete?
– Az egyik mindenképpen, rámutatni a hatalmas kihívásokra. Sajnos ma sokaknak nincs elegendő tudása az eseményekről és magáról a trianoni békediktátum hátteréről, olykor még azoknak sem, akiknek tényleg fáj Trianon. Ha ezt a játékot párszor végigjátsszák, akkor ki fog előttük bontakozni, hogy mennyire komplex helyzetben volt az ország. Ez nem egy könnyű játék, ahogy a helyzet sem volt az az első világháború után. Nehéz volt jó döntéseket hozni, mert folyamatosan új kihívások kerültek előtérbe. A társasjátéknak ráadásul nincs előre megírt forgatókönyve: a lapok egy tekintélyes méretű pakliból jönnek fel, így minden egyes játék során különböző helyzetek alakulnak ki. Ez pedig a játék újrajátszhatóságának a szempontjából fontos követelmény.
Mindez megmutatja azt is, hogy mennyire eltérően alakulhatott volna a sorsunk, ha ott és akkor más emberek más döntéseket tudnak hozni.
Újrajátszott Trianon (Forrás: Kékjáték Kiadó)
– Kiadójuk több történelmi társasjátékot is készített már. Milyen visszajelzések érkeztek, fogékonyak a magyarok a történelmi témájú játékokra?
– A Kard és Korona volt az első játékunk még 2014-ben, a kiadó is erről a társasjátékról kapta a nevét, amelynek rövidítéséből lett a Kékjáték. Ez a kiskirályok idejében (1301–1312) játszódó stratégiai, területfoglalós társasjáték, amelyben a legrátermettebb játékos szerezheti meg a Szent Koronát. Ki fegyverrel, ki pedig intrikával. A Kard és Korona megjelenése óta nagy népszerűségnek örvend, már három kiadást is megélt. Van egy 1956-os játékunk is, a Pesti srácok. Ott is kooperatív módon alakítjuk a forradalmárokat – és hasonlóan az Újrajátszott Trianonhoz –, a korabeli eseményekkel kerülnek a játéktérre.
Gyakorlatilag most fogytunk ki ezekből a játékokból, amelyek teljesen alátámasztják, hogy van kereslet az efféle, komolyabb stratégiai játékokra.
– Idén is több történelmi játékot adtak ki.
– Igen, februárban jelent meg a Kereszt és Félhold, a zenész-kritikus Pierrot különleges társasjátéka, ami a török világba kalauzol bennünket. Az ősz újdonságai között van az Egri csillagok 1552., amely Gárdonyi Géza regénye alapján meséli el a heroikus ostromot. Ez egy többszereplős játék, ahol Dobó, Mekcsey, Bornemissza, vagy éppen Hegedűs bőrébe bújhatunk. A játékban az a csavar, hogy van benne egy áruló karakter is – 6 játékos esetén még egy társa is lesz –, és miközben a védők igyekeznek visszaverni a folyamatos török rohamokat a falakon, addig ő azon dolgozik, hogy a török bejusson a várba, vagy a védők harci kedve nullára csökkenjen. Hiszek abban, hogy ezekkel a játékainkkal a családok és a baráti társaságok remekül szórakozva mélyülhetnek el a magyar történelem egy-egy dicsőséges vagy sorsfordító korszakában.
Tóth Gábor
Sok generáció óvodása nőtt fel az általa gyűjtött mondókákon, játékokon
A címlapkép forrása: Kékjáték Kiadó
