Kaszab Zoltán: Elképesztően veszélyes játékot űz Varju László
Egy tudatosan félreértett mondat volt az, amely akár olyan pánikot is elindíthatott volna, ami romba dönti a magyar bankrendszert. Hogy a cél valóban ez volt-e, annak ki kell derülnie.
Hogy a szavaknak és a szóbeszédnek mekkora ereje van, az világosan kiderült Magyarországon az elmúlt egy hétben. Pár nappal a benzinárstop kivezetése előtt kezdett el ugyanis terjedni az autósok között az az álhír, hogy a kormány néhány órán belül kivezeti az intézkedést, így aki tud, még mindenképpen menjen el tankolni. Az „értesülés” akkor persze nem volt igaz, viszont gyorsan terjedt és olyan pánikot gerjesztett, amely rövid távon ellátási zavarhoz vezetett. Így a rémhír önbeteljesítővé vált és a kormány végül a Mol javaslatára kénytelen volt a benzinárstop kivezetése mellett dönteni.
Hasonló forgatókönyv alapján a napokban valakik a bankbetétekkel próbálták meg ugyanezt eljátszani.
Pénteken ugyanis terjedni kezdett egy magyartalanul megírt sms, amely arról szólt, hogy az emberek megtakarítása veszélyben van és mindenki, aki tudja, vegye ki a pénzét a bankból. A szöveges üzeneteket kísértetiesen hasonló kör kapta meg, mint a választások előtti, szintén magyartalanul megírt, szavazásra buzdító sms-eket. Arról az akcióról kiderült, hogy a Bajnai Gordon-féle DatAdat áll mögötte. Éppen ezért fontos kivizsgálni, hogy most honnan érkeztek a megtévesztő üzenetek. A helyzetet egyébként tovább fokozta Varju László DK-s képviselő, a Költségvetési Bizottság korábbi elnöke, aki sajtótájékoztatón mondta el, hogy veszélyben vannak a magyar emberek megtakarításai, mert bajban van a kormány.
Az egészből persze egy szó sem igaz, arra viszont jó lehetett volna az akció, hogy egy, a benzinhiánynál is sokkal veszélyesebb helyzetet idézzen elő.
Mert ha az emberek a benzinkutak helyett a bankokat rohamozzák meg, akkor annak ellenére is káosz alakulhatott volna ki a magyar pénzügyi rendszerben, hogy egyébként semmilyen probléma nincs és senkinek nincs veszélyben a megtakarítása. Ráadásul az akció szervezői ezzel nemcsak az államot, hanem a pénzüket kivevő embereket is megkárosították volna, hiszen ők így rengeteg kamattól estek volna el.
Hogy az akció tudatos volt-e, azt egyelőre nem tudjuk. Közelebb kerülhetünk ugyanakkor az igazsághoz, ha megnézzük, hogy mire alapozták a rémhírt annak terjesztői. A napokban Matolcsy György Jegybankelnök beszélt arról, hogy nagyjából 20 ezer milliárd forintnyi pénz van az embereknél odahaza, illetve lekötetlenül a folyószámlákon. Ha pedig ezt az összeget be lehetne vonni az energiahatékonysági programokba, akkor az ország és az emberek is sokkal előrébb járnának. Természetesen Matolcsy nem úgy gondolta, hogy az állam vegye el ezt a pénzt, hanem azon a teljesen logikus módon, hogy ösztönözze az embereket arra, hogy használják fel ezt az összeget energiahatékonysági beruházásokra, végső soron saját élethelyzetük javítására.
Matolcsy szavait természetesen csak az értette félre, aki tudatosan félre akarta érteni.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy tisztán lássuk: ki, milyen célból szervezte meg ezt az akciót, tudatos volt-e a rémhírterjesztés? Komoly feladat hárul most a bűnügyi szervekre, hogy ezt kiderítsék ahogyan azt is, mennyiben volt minta az akció kitervelői számára az, ami az üzemanyaghelyzettel történt. Már-már élet-halál kérdés, hogy ezen információk birtokában legyünk, hiszen ha ez az akció sikeres, az olyan káoszhoz vezethetett volna, amelynek a következményei beláthatatlanok lettek volna.
Kocsis Máté: Ha Varju László megtartja sajtótájékoztatóját, büntetőeljárást kezdeményezünk ellene!
A címlapkép forrása: Pixabay.com
