A nyugattal való visszatérő konfliktusaink fő oka, hogy Európa és a nagyvilág semmit sem tud rólunk, történelmünkről, motivációinkról, sérelmeinkről, fájdalmainkról. Részben azért, mert egyáltalán nem is érdekli, de részben azért is, mert mi magunk sem mondjuk el. Konkrét vádaskodásokra (jogállamiság, oroszbarátság, konzervatív hajlamok) magyarázkodunk, a pillanatnyi helyzetet próbáljuk valahogy megértetni, de soha nem mutatjuk meg azokat a mélységeket, amelyek ide vezettek.
A munkácsi turulszobor elleni merénylet kitűnő alkalmat adott (volna) egy rövid, ám mégis kimerítő tájékoztatásra, amelyből talán a külföldi politikusok és a közvélemény valami halvány fogalmat nyer arról, többek között miért is ódzkodunk teljes mellszélességgel kiállni Ukrajna mellett. (Ami egyáltalán nem az oroszoknak való megfelelésből és pláne nem a Putyin-imádatból fakad.)
Ha sokszor, sokat emlegetjük a mi szempontjainkat, előbb-utóbb valami megragadhat belőlük. Amikor például faji vagy szexuális kisebbségekért térdepeltetnek, nagykövetségek szólalnak fel az érdekükben, minden hülyeségre érzékenyítenek bennünket, büszke felvonulásokkal, filmekkel és kötelező szóhasználattal revolvereznek minket, inkább észre vehetnék a bő ezer éve Európa szívében élő nép ellen elkövetett bűnöket is.
Felállhatna az Európai Parlamentben valamelyik képviselőnk, és elmesélhetné nagy vonalakban az ügy hátterét.
Mi is az a turul? A középkorban Magyarországon négy évszázadon át fejedelemként majd királyként uralkodó család eredetmítoszának alapja. Az ősanyának, Emesének álmában megjelenő madár, amely transzcendens áldásában részesíti a dinasztiát.
Azt a családot, amely a legtöbb szentet adta a katolikus egyháznak. Nem csak két királyt (innen is eredt a korábbi „Szent királyok nemzetsége” elnevezés), hanem olyan, az európai történelemben is jelentős alakokat, mint Türingiai Szent Erzsébet, Skóciai Szent Margit, bizánci Szent Piroska, Portugáliai Szent Erzsébet vagy Szent Kinga (Lengyelország és Litvánia védőszentje). A Turul-nemzetség Európa meghatározó országává tette hazánkat, népünk identitásában megkerülhetetlen. Nem véletlen, hogy a honfoglalás millenniumára készült emlékművekre is a turul került fel. A turul meggyalázása a zászlóégetéssel egyenértékű megsértése a magyarságnak. Nem véletlen persze, hogy sokan Magyarországon is ferde szemmel néznek a turulra (gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti felhördülésre a XII. kerületi szoboravatáskor), de ezek jelentős átfedést mutatnak azokkal, akik Brüsszelben folyamatosan az ország ellen áskálódnak, ily módon rokonlelkek a munkácsi magyarellenesekkel.
hirdetésA következő lépésben el kell mesélnünk, mi történt Trianonban; az ukrán háborúval összefüggésben mindig a területi sérthetetlenségről szónoklók utánanézhetnek, hogyan sértették meg egy ezeréves állam területi integritását, figyelmen kívül hagyva etnikai, történeti, politikai, gazdasági, földrajzi, vízrajzi elveket.
A donyecki területnél hússzor nagyobbat csatoltak el tőlünk, hárommillió magyart lökve idegen fennhatóság alá.
Utána egy rövid ismertetés még beleférhet Kárpátaljáról, amely először 1945 után tartozott a Szovjetunióhoz, és ezen belül csak azért Ukrajnához, mert túl kicsi volt ahhoz, hogy önálló tagköztársaság legyen (mint pl. Moldova).
Mi – dacára a végtelen igazságtalanságnak, amelyben részünk volt – az elsők között ismertük el az önálló (korábban csak egy rövid ideig, Hitler kegyéből létező) Szlovákiát, alapszerződést kötöttünk Ukrajnával, támogattuk Románia EU-csatlakozását, és soha ezért nem kaptunk kompenzációt, sokkal inkább újabb és újabb megaláztatásokat.
Most pedig elvárnák, hogy lelkesen, saját biztonságunk, békénk és megélhetésünk rovására támogassuk egy olyan ország háborúját, amelyik így viszonyul hozzánk.
Vajon ki lenne erre jó szívvel képes?
A címlapképen székely zászlót szimbolizáló és nemzetiszínű szalag látható a turul-szobron a székely szabadság napja alkalmából a Székely Nemzeti Tanács szervezésében rendezett megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön, a két éve ezen a napon felavatott Turul téren 2016. március 10-én. Forrás: MTI Fotó: Kátai Edit
