Ezért sorskérdés a nemzeti konzultáció

Ritkán adódik egy átlagembernek lehetősége arra, hogy geopolitikai folyamatokba avatkozzon be és sokan ezt meg is szokták hagyni a “dolgokat jobban tudó” politikusoknak. Éppen ezért is páratlan az a lehetőség, amelyet a magyar kormány most felkínált az állampolgároknak.

A kabinet ugyanis a Fidesz-KDNP frakció kérésére úgy döntött, hogy nemzeti konzultációt indít a brüsszeli szankciókról. A magyarok összesen 7 témában fejthetik majd ki álláspontjukat a Moszkva elleni korlátozó intézkedésekről. Ebből eddig kettő került nyilvánosságra, a gázra kivetendő esetleges embargóról és az atomenergiát érintő tervezett szankciókról már biztosan elmondhatjuk majd a véleményünket. A következő napokban pedig a kérdőívek postázása is megkezdődik majd.

A nemzeti kormányzás 2010-es kezdete óta ez már a 12. alkalom lesz, amikor ebben a formában kérdez meg minket a kabinet, de kétségtelenül ez lesz az egyik legfontosabb alkalom.

A nemzeti konzultáció mindig sorskérdésekről szólt és mindig is az volt a szerepe, hogy pártok felett átívelő nemzeti minimumot, egyetértési pontokat találjon a társadalomban. Így utasították el a magyarok a migrációt, határoztak a családvédelem legfontosabb kérdéseiről, vagy a koronavírus utáni újraindítás alappilléreiről. Most ugyanakkor

nemcsak az ország, hanem részben a világ folyásának irányát is megváltoztathatjuk a konzultáció kitöltésével.

Magára az akcióra ugyanis azért van szükség, mert – ahogyan Orbán Viktor, miniszterelnök fogalmazott – Brüsszelben hazudtak a szankciókról.

Nem először hazudtak Brüsszelben

És valóban: az első korlátozások bevezetésekor azt ígérték, hogy azok Moszkvának fájnak majd jobban és hozzájárulnak ahhoz, hogy a háború minél előbb véget érjen. Sőt, azt is mondták, hogy az energiahordozókra semmilyen korlátozást nem kívánnak kivetni. A háború kitörése óta azonban most már több, mint fél év telt el és a Brüsszelből elhangzott ígéretek egyike sem teljesült. 

A szankciók Európának fájnak jobban, a háború vége egyre távolabb kerül és megtörtént a legrosszabb: az energiahordozókra is szankciókat vetettek ki, az egekbe lökve ezzel azok árát. 

Így nyugodtan kijelenthető, hogy – sokadjára is – hazudtak Brüsszelben az embereknek. És éppen ezért van szükség arra, hogy ebben a megváltozott helyzetben a kormány kikérje az emberek véleményét. Európában elsőként és eddig egyedüliként. Hogy ebben a tekintetben lesznek-e követői az Orbán-kabinetnek, az jó mércéje lesz a demokratikus Európai Uniónak. Megmutatja ugyanis, hogy vajon a kormányok félnek-e állampolgáraiktól, azok véleményétől. A szankciók hatása ugyanis mindenkit érint, mindenki az elszenvedője. Ezért szinte borítékolható, hogy az európaiak nagy része ellenzi azokat. Kérdés, melyik kormány lesz olyan bátor, hogy erről meg is kérdezze a polgárait?

A hazai konzultáció ugyanakkor már önmagában is komoly felhatalmazást adhat Orbán Viktornak arra, hogy a büntetőintézkedések enyhítéséről, vagy eltörléséről tárgyaljon Brüsszelben az ősszel. 

Ebből a szempontból pedig mindenképpen európai, sőt világpolitikai jelentősége lesz a konzultáció eredményének. Ha ugyanis a magyar miniszterelnök egy határozott magyar véleménnyel a háta mögött vághat neki a brüsszeli csatának, sokkal több esélye lesz arra, hogy megváltoztassa az eddigi, elhibázott szankciós politikát. Ezen pedig most Európa versenyképessége és akár a világ békéje is múlhat. Ezért különösen fontos, hogy kezükbe vegyük a sorsunkat és kitöltsük az íveket.

Iratkozzon fel hírlevelünkre