Julianus barát igazából ezért kereste meg a keleten maradt magyarokat

„Magna Hungariát, a keleten maradt magyarok országát a mongolok teljesen megsemmisítették. A Magyar Királyság esetében ez szintén majdnem sikerült. Szerencsénk volt!” – nyilatkozta Benkő Mihály történész, orientalista.

– Mindenki úgy tudja, hogy Julianus barát hozta meg elsőnek a hírt a közelgő mongol támadásról. Korábban erről senki nem tudott?

– Dehogynem. 1223-ban a mongolok legyőzték az oroszokat és a kunokat, amely intő jel volt Európa számára. A mongol veszélyről a Magyar Királyság – amely Kelet-Európában akkor komoly érdekeltségekkel rendelkezett – folyamatosan igyekezett híreket szerezni.

A magyar udvar tudta, hogy fel kell készülnie egy esetleges mongol támadásra, ezért megpróbált segítőkre lelni.

A menedéket kérő nyugati kunokat is ezzel a szándékkal fogadta a magyar király. IV. Béla a Havasalföldön létrehozta a milkói püspökséget, amely kezdetben az esztergomi érsekhez tartozott. Ezen a területen kezdődött meg a kunok térítése is.

Benkő Mihály történész, orientalista. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

A kunok befogadása, térítése azt a célt is szolgálta, hogy ha a mongol sereg Magyarországra törne, akkor a kunok segítsenek megvédeni a királyságot.

A növekvő nyomás miatt indult útnak Julianus barát, hogy a keleten maradt magyarokat megtalálja és megtérítse.

– Mi volt a célja velük a magyar királynak?

– Julianus nem csak a magyar királytól, hanem a pápától is kapott feladatot. Híreket és térítést vártak el a domonkos szerzetestől. Abban az időben a szerzetesrendeknek egyaránt voltak térítői és inkvizíciós feladatai is. Az eretnekek elleni küzdelem is egy fontos cél volt.

IV. Béla és az udvar tudott arról, hogy messze keleten, Magna Hungáriában még élnek magyar törzsek.

Az elgondolása az volt, hogy ha sikerülne az ottani magyarokat keresztény hitre térítenie és a Kárpát-medencébe letelepítenie, akkor velük együtt védheti a Magyar Királyságot.

Mongol jurták napjainkban. (Forrás: Pixabay.com)

– A térítési feladatait Julianus el tudta kezdeni keleten?

– Nem, mert egyik társa útközben elhunyt, ketten pedig visszafordultak. Egymaga maradt. Attól félt, hogy ha meghal, vagy megbetegszik, akkor nem tudja a hírt hazavinni a keleten maradt magyarokról. Az ottani magyarok mutattak neki egy másik, könnyebb és gyorsabb utat, amelyen hazaérhetett. Julianus ugyanis a Kaukázus felől, jelentős megpróbáltatásokon keresztül menve érte el Magna Hungariát. A hazaútja azonban már az oroszországi hercegségeken és sztyeppéken át vezetett.

– A keleten maradt magyarok felvették volna a kereszténységet?

– Julianus tájékoztatása szerint hajlandóak lettek volna erre, ám az orosz hercegségek is megakadályozták volna a magyar szándékot. Ugyanis az egyházszakadás hatására nem engedhették meg, hogy a keleten maradt magyarok Rómához tartozzanak. Így Julianus második útja sem szólt a térítésről. 1237-ben (második útján) tudta meg Julianus barát, hogy Magna Hungariát, a keleten maradt magyarok országát a mongolok szétzúzták, arra kényszerítették őket, hogy velük együtt harcoljanak. Tudomást szerzett arról is, hogy a mongol kurultájon a nagy keleti birodalom vezetői eldöntötték, hogy Európa elfoglalására indulnak.

Julianus – amint a hírekről értesült – azonnal hazaindult, hogy tájékoztassa elöljáróit. A magyar király komolyan vette a veszélyt, Európa azonban nem készült a mongolok ellen. Más tervei voltak a pápáknak is.

Béla király menekül az őt üldöző mongolok elől a Képes krónika lapjairól (Forrás: Wikipedia.hu)

– Miféle tervek?

– Rómában azt szerették volna elérni, hogy a mongolokat a katolikus hitre térítsék, hogy azután majd harcoljanak a mohamedánok ellen. Ez volt az a nagy terv, ami aztán nem jött be. Olyannyira, nem, hogy az 1300-as évek közepére az Arany Horda nagy része felvette a mohamedán vallást, amely jobban illett a nomád szemlélethez.

– Magna Hungaria lényegesen nagyobb lehetett, mint a Magyar Királyság. Többen is lakhattak ott?

– A hagyományok alapján a Keleten maradtak népessége nagyobb lehetett, mint a nyugatra vándorolt magyar törzsek összlétszáma. De hogy hányan is élhettek ott, azt pontosan nem tudhatjuk. Félő, hogy erre a kérdésünkre sohasem lesz válasz. Annyi bizonyos, hogy a mongolok végérvényesen legyőzték a keleten maradt magyarokat, akik soha nem tudták visszaszerezni függetlenségüket, így idővel beolvadtak más népek közé.

Mongol lovasok ábrázolása a 14. század első negyedéből. (Forrás: Wikipedia.org)

– Ha a magyar király előbb küld szerzeteseket keletre, akkor lehet, hogy a Magna Hungaria népességének egy része átköltözhetett volna a Kárpát-medencébe?

– Erre sem tudjuk a válaszokat. A kunok esetében látható, hogy ez nem lett volna megoldhatatlan. Idővel igazodni tudtak a feudális világhoz. A keleten maradt magyarok esetében ugyancsak ez feltételezhető. A múltban is sok minden szerencse kérdése volt. Julianus révén a magyar király és a pápa fontos információkhoz jutott, de még így is óriási veszteséget szenvedett el a Magyar Királyság az 1241–1242 közötti támadás során. Szerencsénk volt azzal, hogy Ögödej mongol nagy kán meghalt, mivel emiatt a mongol seregek visszatértek Ázsiába.

A Kárpát-medencébe hosszabb időre igyekeztek berendezkedni, mert itt megpihenve, innen indították volna támadásaikat Nyugat-Európa felé.

A lengyel és a magyar példa mutatta, hogy az európai keresztény hadviselés nem volt ütőképes a mongol harcmodor ellen. Magna Hungariát a keleten maradt magyarok országát a mongolok teljesen megsemmisítették, a Magyar Királyság esetében ez szintén majdnem sikerült. Szerencsénk volt.

Tóth Gábor

Benkő: A hun rokonság tagadásának végre bealkonyult

Ez történhetett a keleten maradt magyarokkal

Szenzáció – Ismeretlen magyar fejedelem nyomára bukkanhattak

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!