Szenzációs rajzfilm születik Dargay Attila forgatókönyve nyomán
– Hogyan jött az ötlet, hogy rajzfilmet készítsenek a Csongor és Tündéből?
– T. R.: Az ötlet nem is tőlünk jött, hanem Henrik Iréntől, Dargay Attila özvegyétől. Ő volt az, aki megőrizte férje egykori képes forgatókönyvét, amelyet Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde drámai költeménye alapján készített. Az egész estés rajzfilm terve sajnálatosan módon életében nem valósulhatott meg. Henrik Irén – aki alkotótársa is volt Dargay Attilának – megkeresett bennünket, hogy ezt az ötven éve be nem teljesült álmot megvalósítsuk. Ez nagyon nemes feladat a Cinemon Stúdió alkotói csapatának, de egyben óriási kihívás is. 
– Mi jelenti a fő nehézségeket?
– P. Zs.: Hogy egyszerre két klasszikus, Vörösmarty Mihály és Dargay Attila szellemét kell életre kelteni a filmben, mindezt csak nagy alázattal és odafigyeléssel lehet elérni. Az elődök követése azonban nem szabad, hogy elnyomja az alkotói szabadságot.
Gondoljunk bele, hogy az eredeti forgatókönyv a 70-es években készült, azóta nagyon sok minden változott a rajzfilmkészítés területén is.
– M. Cs.: Eleve kihívást jelent ennyi évtized után hozzányúlni egy filmtervhez, forgatókönyvhöz. Dargay Attila eredeti ötlete a klasszikus versre alapult, mi azonban úgy gondoljuk, hogy egy kicsit jobban el kell szakadni Vörösmarty lírai szövegétől. Így Dargay forgatókönyvét alapul véve több helyen változtattunk.
– Nem lett volna egyszerűbb az eredetihez igazodni?
– T. R.: Talán könnyebb lenne szolgaian alkalmazkodni ahhoz, amit Attila kitalált, de figyelembe kell vennünk azt, hogy ez a film a mai kor gyermekeinek szól. Manapság az ifjúságot nagyon sok vizuális hatás éri. Ezért is izgalmas ezt a klasszikus témát a jelen elvárásai szerint létrehozni.
– M. Cs.: A változás természetes dolog a filmkészítésben. Attila 1973-ban rajzolta meg a Vukot képregényben, és akkor egészen másképpen nézett ki, mint az 1981-es rajzfilmben. Biztos vagyok abban, hogy ha ma itt lenne velünk, akkor ő is javasolna módosításokat, lennének észrevételei mind a forgatókönyv, mind a megvalósítás terén.
Ő is haladt volna a korral, használta volna a számítógép által nyújtotta lehetőségeket.
– P. Zs.: Dargay Attila szellemiségét követve a saját alkotói elképzeléseinkkel szeretnénk megszólítani a mai közönséget, elsősorban a gyerekeket. Dargay kedvelt stílusvilága visszaköszön majd a Csongor és Tünde képein.
– Dargay egyedi kézjegye, látványvilága megdobogtathatja a mai ifjúság szívét is?
– T. R.: Ebben egészen biztosak vagyunk! Éppen a korábbi Dargay-mesék a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi példája mutatja a leginkább, hogy meséi ma is közkedveltek. A Csongor és Tünde régi tervek alapján, de számítógéppel készül, technikailag új lesz. Bízom benne, hogy a sok évtizede megtervezett látványvilággal meg lehet érinteni a mai közönséget, és abban is, hogy közelebb lehet hozni a klasszikus irodalmi műveket a jelen gyerekeihez.
A magyar rajzfilmgyártás részben ezt a célt is szolgálta, legalábbis az egész estés filmekben.
A János vitézről, a Háry Jánosról, Az ember tragédiájáról és legutóbb a Toldiról is készült rajzfilm. A Csongor és Tünde esetében megpróbálkozunk egy klasszikus tündérmesét, egy szép történetet könnyeden elmesélni.
– M. CS.: Fontos arról is beszélnünk, hogy ritkán készül a gyerekek számára olyan mozifilm, amely klasszikus irodalmi művet dolgoz fel. Ebből a szempontból a Csongor és Tünde mindenképpen kuriózum lesz. 
– Az elmúlt évtizedekben alaposan megváltozott a moziba járás szokása is.
– T. R.: Ez így van, de a mozi egy olyan különleges közösségi élmény, amely még mindig bevonzza a közönséget, bár az arányok természetesen változnak. Azon dolgozunk, hogy egy olyan kortalan, az egész családnak szóló alkotást hozzunk létre, amely minden generációnak elnyeri a tetszését.
– M. Cs.: Amikor Dargay Attila első mozifilmje, a Lúdas Matyi megjelent a mozikban, akkor többmilliós nézettséget produkált idehaza, de még a német mozikban is kétmillióan nézték meg!
Akkor nem volt kérdés, hogy ha volt egy magyar film, akkor arra elmenjenek a moziba.
– T. R.: Ez ma már elképzelhetetlen, egy Oscar-díjas filmet is jó, ha pár százezren megnéznek itthon, hiszen nagyon megváltoztak azóta a médiafogyasztási szokások. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy a gyerekek nem lettek mások: jó alkotásokkal, humoros mesefilmekkel meg lehet szólítani őket.
– A Vuk negyvenedik évfordulójára jelent meg az Ördögség című rövidfilm, ami – ha lehet így fogalmazni – a Csongor és Tünde előzetese.
– P. Zs.: Igen, az Ördögség című pilotfilm egy próba volt a nagyfilm elkészítése előtt. Ezzel a kisfilmmel több technikai dolgot is teszteltünk. Például, hogy milyen legyen a vonalvastagság, az árnyék, az animációs stílus, a színvilág és a háttérvilág, nem utolsósorban pedig kíváncsiak voltunk a leendő közönség reakciójára. Az elmúlt időszakban számos visszajelzést kaptunk, amelyeknek nagyon örülünk, mert ezek azok, amik segítik a munkánkat.
A rajzfilmek nem maguktól lesznek szórakoztatóak, sok kísérletezés, párbeszéd és kritika kell hozzájuk.
Gondoljunk csak bele abba, hogy Fekete István Vukja sem egy vidám történet. Dargay az eredeti műhöz képest változtatott a forgatókönyvön, és belecsempészett többek között olyan karaktereket, amelyek eredetileg nem is voltak benne. Így jött létre a két részeg gúnár figurája is. Sok-sok aprósággal, kedvességgel kell megalkotni ezt a filmet is és akkor a siker nem fog elmaradni. 
– A filmkészítés receptje tehát a régi marad.
– T. R.: Igen, egy kicsit a nosztalgiára is építünk. Szeretnénk elérni azt, hogy a Csongor és Tündének legyen egy olyan belső tempója, amellyel a történetet kényelmesen el lehet mesélni. Vörösmarty tündérmeséjében számos egyetemes szimbólum van, melyet szeretnénk ugyancsak bemutatni a gyermekeknek.
Ám elsősorban szórakoztatni szeretnénk.
Úgy gondolom, hogy nem tantermi módszerekkel kell átadni a történetet. Ezért is döntöttünk úgy, hogy Vörösmarty eredeti szövege helyett más narrációt választunk, de megmaradnak eredeti szövegrészek is. Célunk, hogy a fiatalok és szüleik kellemes másfél órát töltsenek el a filmvászon, vagy a képernyő előtt. Jelenleg minden a terv szerint halad ahhoz, hogy a film 2024 végén a mozikba kerülhessen.
Tóth Gábor
Rófusz Ferenc Bosch leghíresebb festményét kelti életre – mutatjuk a bámulatos képeket
Kiemelt képünk forrása Cinemon.
