Eltűnt épületek nyomában (34.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák, vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

A pesti városfal és a Duna-parti rondella lebontása lehetővé tette, hogy a Lánchídtól délre egy egységes Duna-parti házsor megépítését – ez volt az egykori Duna-sor. 1849 májusában a Budáról a pesti palotasor ellen – a magyar honvédsereg ostroma miatt bosszús osztrák Heinrich Hentzi generális által – elrendelt ágyúzás súlyos károkat okozott az épületekben. Többnek leégett a tetőszerkezete (többek között a Vigadó elődjét, a Redoute-t is találat érte), így az 1850-es években az épületek egy részét újjáépítettek.

A középkori vízi bástya látképe, amelynek a helyén épült a Neumayer-ház (Forrás: www.urbface.com)

1864 és 1867 között kiépítették a rakpart kőfalát a Lánchídtól a Petőfi térig, ezután a rendezett parton új eklektikus épületeket emeltek – ekkor született meg a világhírű szállodasor, amelyet a második világháború után gyalázatos módon elbontottak. Így a Felső Duna-sor és az Alsó Duna-sor klasszicista házai előtt utca létesült, amit 1870 körül Főhercegnő Mária Valéria utcának, 1951-től pedig Apáczai Csere János utcának hívnak.

A Neumayer-ház az emeletráépítés után a Duna felől (Forrás: www.urbface.com)

Az Apáczai Csere János utca első háza a Régiposta utca sarkán állt. 1816-ban a középkorban emelt vízi bástya alapjait felhasználva, Neumayer Miklós és Neumayer József megrendelésére kétemeletes, kettős udvarú bérpalotát emeltek a saroktelekre, amelyet Pollack Mihály tervezett. A Neumayer-ház érdekessége az volt, hogy a homlokzat közepén négy korinthoszi oszlop által egy háromszögletű oromzatos erkélyt is elhelyeztek.

A Neumayer-ház a Petőfi tér felől (Forrás: www.urbface.com)

1861-ben a ház déli udvarán nyílt meg Pest város egyik leghíresebb portréfotósának, Pesky Jánosnak a fotóműterme, amely üvegezett fedésű volt. 1876-ban Galbavy Márton kereskedő megvette a bérházat, majd egy újabb emeletet építtetett rá. Feltételezések szerint ekkor bontották el a díszes erkélyt, amely a ház szimbóluma volt.

Az elbontott Neumayer-ház helyén álló üres saroktelek (Forrás: www.urbface.com)

1902-ben a Wellisch testvérek (Gyula és Sándor) vásárolták meg az értékes területen álló Neumayer-házat. Még ugyanebben az évben lebontatták az épületet és megbízták testvérüket, az ünnepelt építészt, Wellisch Alfrédot, hogy egy korszerű bérházat tervezzen a saroktelekre. Wellisch Alfréd nevéhez fűződik, többek között, a Drechsler-bérház, a Balázs-bérház, a Wellsich-palota, a Zsidó Kórház pavilonjai, a Pesti Izraelita Hitközség Székháza, az Óbudai Főgimnázium és számos budapesti épület.

A Wellisch-bérház látképe a Petőfi szobor felől (Forrás: www.urbface.com)

1911-re épült fel az ötszintes szecessziós Wellisch-bérház. Mind a két utcafronton az épület középtengelyében egy plusz emelettel rendelkezett, amelyekre a manzárd szinten újabb szintek épültek. Az épület legjellegzetesebb része, a Duna-parti látképet hosszú ideig meghatározó, hatalmas kupola volt. Az épületben 23 nagypolgári lakás kapott helyet. Főbejáratát és lépcsőházát mázas Zsolnay csempék szegélyezték, liftjét organikus mintával ellátott kovácsoltvas elemek díszítették.

A szecessziós épület kupolája hosszú ideig uralta a látképet (Forrás: www.urbface.com)

Az épület sarki üzlethelyiségében Barhó Ferenc vaskereskedése működött, melynek kör alakú cégérét nyitvatartási időben, egy motor hajtotta, így már távolról lehetett tudni, hogy az üzlet mikor van nyitva, illetve zárva. A két világháború közötti időszakban a sarokház aljában működött a „Klasszis” Régiségkereskedés, amely leginkább korai kínai és perzsa műtárgyakat árult, de egy cukrászda is helyet kapott, ahol tölcséres fagylalt is kapható volt.

Barhó Ferenc vaskereskedése és a mozgó, kör alakú cégér (Forrás: www.urbface.com)

A Wellisch-bérház Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett. Máig tisztázatlan, hogy a Duna-parti szállodasort eltaláló láncos bombák vagy a németek budai 88-as ágyúinak esett-e áldozatul. A sérülései főleg az épület takarástól mentes sarokrészét érték: több emelet mélyen beszakadtak a födémek, és elpusztult Budapest talán legszebb szecessziós kupolája is. Az épület sérüléseit olyan súlyosnak ítélték, hogy 1948-ban lebontották.

A háború a Wellisch-bérház sarki homlokzatát, belső tereit és kupoláját is elpusztította (Forrás: Fortepan)

A hosszú időn át foghíjként tátongó üres telekre Cs. Juhász Sára és Rácz György terve alapján 1960 és 1961 között építették fel a ma is látható szocmodern társasházat. Az új épület egy torzszülemény lett. Az építészek csak a rendelkezésre álló saroktelek felét építették be, ráadásul úgy, hogy a ház nem követi a Régiposta utca vonalát. Így az új lakóház Váci utca felőli oldalán a szomszédos épület tűzfala félig kilátszik, míg az épület az Apáczai Csere János utca tengelyébe pár méterre belóg.

A Wellisch-bérház helyére épült szocmodern bérház megalázza a korábbi korok stílusait (Forrás: www.kozterkep.hu)

Mindezen felül az építészek tudatosan meg akarták alázni a tradicionális belváros historizáló szövetét: a ház legalább egy emeletszinttel meghaladja a környező épületek egységes magasságát. A Juhász-Rácz lakóház egyetlen pozitívuma az, hogy benne lakott kiváló színművésznőnk, Pártos Erzsi, akit többek között a Liliomfi, az Egy magyar nábob, a Feltámadott a tenger és az Állami áruházban nyújtott kiváló alakításáért kedvel a magyar közönség.

 

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László

Iratkozzon fel hírlevelünkre