A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.
A mai Városliget, amelyet „Ökördűlőként” is hívtak, a 19. század elején még erdős-ligetes terület volt egy mocsaras tóval, benne szigetekkel, amely egyórányi gyalogútra volt a várostól. A terület üdülő- és szórakoztatóterületté fejlesztését Boráros János indítványozta 1794-ben. Végül csak hetven évvel később, 1864-ben parkosították a területet, sétányokat nyitottak és rendbe tették a mocsaras tavat is. Aztán 1878-ban Zsigmondy Vilmos meleg gyógyvizet talált 970 méter mélyen, az ezen alapuló Széchenyi fürdő építése a liget képét is alaposan megváltoztatta. A tömegeket az aktuális eseményekre ideérkező, Pestről 1808-ban kitiltott mutatványosok szórakoztatták, de lacikonyhák és italmérések is érkeztek velük. A következő években már nagy élet zajlott a „Vurstliban”, melynek központja a mai 1956-os emlékmű mögötti Rundó körül volt. Innen indult az ország első emberes hőlégballonja, és itt épült fel az első mutatványos faépület is. 1828-ra a körhinta (amelyet „Öregmalomnak” becéztek) mellett már átadták a favázas csúszdát is.
Az Angol Park térképe, középen az Alpesi Falu. A rajzon a mai Állatkerti körút nyomvonala a villamosvonallal együtt elkanyarodik (Forrás: www.falanszter.blog.hu)
A ligetet 1865 körül parkosították, ezután tilos volt a fűre lépni, emiatt a Vurstlit a liget délkeleti oldalára száműzték. Majd 1885-ben az Országos Kiállítás ott zajló építése miatt áttelepítették az északnyugati oldalra, a mai Széchenyi fürdő területére. 1906-ban határozatot hoztak a mutatványosok Népligetbe költöztetéséről, de ez nem valósult mállatkerttől, és a mutatványosoknak adták (napjainkban ezt a területet visszakapta az állatkert).
A háború előtt készült légifelvételen jól látható az Alpesi Falu hatalmas csarnoka (Forrás: www.maps.arcanum.com)
Friedmann Adolf a kétes üzletekkel is foglalkozó kalandor-üzletember létrehozott egy szórakoztató központot vendéglőkkel, kávéházakkal, színpaddal és varietével, amelyet Amerikai Parknak nevezett el. Helyszíne a vasútig húzódó Hermina út túlfele, a későbbi Vidám Park hullámvasút felőli része volt. A több mint 102 éves története során a park neve a politikai kurzusoktól függően változott: az őszirózsás forradalom alatt Nemzeti Park, a Tanácsköztársaság idején Néppark, 1942-től Hungária park, a háború után egy ideig Májuskert, aztán ismét Angol Park, majd 1950-től Vidám Park, végül Holnemvolt Parkként fejezte be pályafutását. A park egyik játéka, a viharvasút, az ikonikus Tanú című filmnek köszönhetően örökre emlékezetes marad, mint „a szocializmus szellemvasútja”.
A Hermina úti (Állatkerti körút) főbejárat az 1930-as évek derekán (Forrás: www.mandadb.hu)
A viharvasúttól nem messze állt a park számos szórakozóhelye közül a legnagyobb és a legismertebb, az úgynevezett Alpesi Falu (Alpendorf), amelynek elődje már 1911-ben megnyitott. Miután a megnövekedett forgalmat a régi épület már nem tudta befogadni, elhatározták, hogy egy nagyobb épületet keresnek számára. Az új Alpesi Falu vendéglő építési munkálatai a korábbi Varieté csarnokának átalakításával 1927-ben kezdődött meg. A Suppinger Ferenc által áttervezett épület végül 1928 tavaszára, kevesebb mint egy éve alatt készült el. A fából készült hatalmas csarnoképületben egy időben több mint 1600 vendéget tudtak kiszolgálni. A kazettás mennyezeten bajor népi motívumokat és a bajor városok címereit festették fel. A csarnok északnyugati (bal oldalán) helyezkedett el a hatalmas színpad, amelyet hátulról a zenekari dobogó, két oldalról pedig a négy-négy asztalnak helyet adó színpadi szeparék kaptak helyet. Az épület galériájából lehetett megközelíteni azt a két darab, az épület homlokzatából kiugró tornyot, amelyek nyári napokon kisebb társaságok szeparéjaként szolgáltak. Ezeket a „toronyszobákat” meglehetősen borsos árakon lehetett bérelni, igaz, mindegyikhez dukált legalább két felszolgáló is.
Kazettás festett mennyezet és mívesen faragott tölgyfafa burkolat várta a szórakozni vágyókat (Forrás: www.egykor.hu)
A nézőtéren több sorban helyezték el az asztalokat, amelyeket igény szerint, nagy táncmulatságok idején eltávolítottak. A színpadtól számítva az első négy asztalsor számított a legkeresettebb helynek az Alpesi Faluban, az ott helyet foglaló vendégek ugyanis részévé lehettek a műsornak. A szórakozóhely jól felszerelt modern konyhája a csarnok hullámvasút felé eső részén helyezkedett el és a korabeli sajtó szerint az ország legnagyobbja volt. A konyha előtt, két oldalt, egy-egy farönkből épített imitált hegyi házikóban italpult ált a vendégek részére. A bajor sörcsarnokokat idéző Alpesi Falu színpadán esténként fergeteges műsor szórakoztatta a közönséget: a színpadon akrobaták, zenebohócok és táncosok léptek fel, ahol jól megfért egymás mellett a tangó, a kánkán és a csárdás. A fővárosi éjszakai élet egyik leglátogatottabb helyszínén egy este során 14–15 produkciót is látni lehetett. Az Alpesi Faluban visszaemlékezések szerint ízletes bajor sört és virslit lehetett fogyasztani.
hirdetés
Rönkből készült imitált hegyi házikó, mint bárpult (Forrás: www.mult-kor.hu)
A gondtalan éjszakai mulatozásnak azonban hamarosan vége szakadt. 1943-ban és 1944-ben egyre rosszabb lett a katonai helyzet, az angolszász bombázók hatóköre már elérte a magyar fővárost is. Mivel a park területén nem létesítettek kellő számú óvóhelyet, a hatóságok biztonsági okokból bezáratták az Angol Parkot. A nagyobb fedett csarnokokba, így az Alpesi Faluban is, katonákat szállásoltak el. Amikor pedig Budapest ostromgyűrűbe került, a harci cselekmények megpecsételték a szórakozóhely sorsát.
Korabeli plakát Budapest legnagyobb szórakozóhelyéről (Forrás: www.bedo.hu)
1945. január 11-től napokig tartó kemény küzdelem kezdődött a Városliget birtoklásáért, valamint az Angolpark és Széchenyi fürdő ellenőrzéséért. Az épülettől épületig folyó közelharcban a park könnyű szerkezetes épületei sorra égtek le vagy dőltek össze. Visszaemlékezések szerint amikor az oroszok elérték az Alpesi Falu épületét, a csarnok tetőzete már lángokban állt. Ennek ellenére a visszavonuló német csapatok és az oroszok között heves harc alakult ki: a németek a Hermina úti főbejárat felől, az oroszok a konyha felől lőtték egymást. A tűzpárbajnak az vetett véget, amikor az egykori csodálatos kazettás mennyezet lángolva beomlott, maga alá temetve számos szovjet katonát. A harcok megszűntével 1945. május 5-én nyitott ki újból az Angol Park a Park, de az Alpesi Falu ezután már soha nem épült fel. Az egykori zajos mulatóhely, a pestiek trendi vendéglőjének csak egy pár szavas rész jutott a történelemkönyvekben. Pedig, ha a ligeti fák beszélni tudnának…
(A sorozat jövő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László
