Még a pezsgőt is a legnagyobb magyar „találta ki”

Németh Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa mesélt nekünk a pezsgő történetéről, valamint a szilveszteri hagyományairól.

– A magyar ember újévkor pezsgőt pukkant. Idehaza mikortól kezdett elterjedni a pezsgőfogyasztás?

– A pezsgő sokkal régebb óta az étkezési kultúránk része, mint azt gondolnánk.  Magyarországi elterjedése a 19. századi, úgynevezett „francia mániának” köszönhető. Európában a 18. századtól kezdve jelen volt a francia kultúra iránti fogékonyság. A szép és finom fokmérője a francia kultúra volt. Franciaország volt a nagy mintaadó divatban, a kultúrában és bizonyos táplálkozási szokásokban.

 

A budafoki François Pezsgőgyár 1900 körül (Forrás: Wikipedia.hu)

Ennek a része volt a champagne-i bor, azaz a pezsgő is, amelyet a Napkirály, XIV. Lajos udvarában már az 1670-es évektől kezdve fogyasztottak. Magyarországon a reformkorban kezdődött a pezsgőgyártás. Az első pezsgőgyárat egy Hubert J. E. alapította, aki 1825-ben kezdte meg a pezsgőgyártást idehaza.

Széchenyi István a Hitel című művében ír először a champagne-i italról úgy, hogy azt már „pezsgő borként” emlegeti. Ez rövidült később pezsgővé. Az általa alapított Duna Gőzhajózási Társaság útjain is pezsgőt szolgáltak fel.

– Ezek szerint Széchenyinek is köze volt a pezsgő elterjedéséhez?

– Miért, van olyan dolog, amihez nincs köze? Gondoljunk csak bele abba, hogy a reformkor mennyire meghatározó időszak volt hazánkban. Nem volt más, mint a második ipari forradalom előfutára, a fellendülés korszaka. A dualizmusra pedig tényleg kialakul a mai tömegtermelés. Minden, ami tömegtermelés, minden, ami a mai fogyasztói kultúránkat meghatározza, az ebben az időszakban gyökerezik.

Sőt, kevesen tudják azt, hogy nemcsak Széchenyihez, hanem Kossuth Lajoshoz is köthető a pezsgő elterjedése.

– Hogyhogy?

– Történt, hogy a bukott szabadságharc után egyik szimpatizánsa – Törley Bálint vadászhadnagy – elkísérte Kossuthot száműzetésébe, Törökországba és Amerikába. Később Franciaországba is eljutott. Ez az egykori vadászhadnagy Franciaországból hazatérve rengeteg tapasztalatot hozott magával. Egy pezsgőgyárat alapított. Legkisebb fiát pedig Párizsba küldte tanulni, ő volt Törley József. Ő az 1880-as évek közepétől már Budafokon termelte a kiváló pezsgőjét, és elkezdte kiszorítani a francia pezsgőgyártókat hazánkból. Ez hatalmas teljesítmény volt abban a korban is.  

Pezsgőzés a szocialista időszakban is divat maradt. Reklámkép 1963-ból (Forrás: Fortepna, Főfotó)

– Akkoriban már pezsgőzéssel ünnepelték az újévet?

– Igen, már akkoriban is pezsgővel ünnepeltek, de az újév valószínűleg még kevésbé szólt a lerészegedésről, mint manapság. Ennek sok praktikus oka is volt, többek között az, hogy karácsony és újév után még egy mulatozós ünnepkör várt az emberekre: a báli, farsangi szezon. A pezsgőn kívül más fontos hagyományok is voltak a 100-150 évvel ezelőtti Magyarországon.

Például szokás volt ilyenkor a rokonoknak, ismerősöknek újévi jókívánságokat küldeni, vagy egy szerencsehozó csokimalacot ajándékozni.

Rengeteg levelet és táviratot adtak fel a két ünnep között is, rengeteg munkát adva ezzel a postának. Ezenkívül sokan a szolgálatot tevőket – a borbélylegényeket, a hordárokat és az inasok – bízták meg, hogy személyesen menjenek a polgárok házaihoz, és tolmácsolják jókívánságaikat. Ekkor illett megjutalmazni egy kis borravalóval – pontosabban pezsgőre valóval.

Ungvári Ildikó

További ünnepi témájú cikkeinket itt olvashatják:

Ungváry Zsolt: Azoknak, akik felrúgnák a meglévő rendet

Betlehemi jászol kiállítás a Szent István-bazilikában

Aprószentek napját tartjuk december 28-án

Kiemelt képünk forrása Fortapan, Erky-Nagy Tibor

Iratkozzon fel hírlevelünkre!