Aprószentek napját tartjuk december 28-án

A betlehemi gyermekmészárlás Nagy Heródes nevéhez köthető, aki királyságát a Messiás megszületésétől féltve az összes betlehemi és környékbeli két éven aluli fiú gyermeket meggyilkoltatta. Az Aprószentek napjához több népi hagyomány is köthető, így például az aprószentek-napi korbácsolás vagy más néven suprikálás, csapulás, mustározás.

Az idúmeus származású Heródes a rómaiak segítségével került trónra kr. e. 40-ben. Bár erőszakossága és ravaszsága miatt rossz véleménnyel voltak róla,  Jeruzsálemet fölvirágoztatta, és hatalmas birodalmat épített fel. A gyermekek lemészárlásának előzményéhez tartozik, hogy tizedik feleségét, amikor azt hűtlenséggel gyanúsították meg, kivégeztette, majd ezek után két fiát is megölette.

A napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követve keresték Jézus születési helyét. Ezt meghallotta Heródes király, aki ki akarta deríteni, hogy a jóslatok értelmében hol fog megszületni a Messiás. Miután tudomására jutott, hogy Betlehemben jön világra a kis Jézus, magához hívatta a bölcseket, kifaggatta őket a gyermek életkoráról és útba igazította őket abban a reményben, hogy majd őt is elvezetik oda.

A bölcseknek és Józsefnek azonban egy angyal jelent meg álmukban. Előbbieket arra figyelmeztette, hogy visszafelé kerüljék majd el Jeruzsálemet, utóbbit pedig arra, hogy Máriával szökjenek el Egyiptomba.

Amikor Heródes megtudta, hogy kijátszották Betlehemben és környékén minden két év alatti fiúgyermeket megöletett. Azt viszont sajnos pontosan mai napig sem lehet tudni, hány gyermeket öletett meg Heródes.

Előfordul, hogy tucatnyi gyermekről beszélnek, de van olyan forrás is, ahol több tízezerről. Tudósok szerint azonban, ha a Jézus-korabeli Betlehem népességét 1000 főre tesszük, akkor a lemészárolt fiú gyermekek száma csupán 30 és 40 között lehetett.

Az aprószentek nevet azért kapták ezek a kisgyermekek, mert az egyház vértanúként tiszteli őket, mivel vallomást még nem tudtak tenni Krisztusról, de vérükkel bizonyították, hogy ő a Messiás, akinek születését a próféták megjövendölték.

Az Aprószentek napjához több népi hagyomány is köthető, amelyek országszerte ismertek és több mondókában is megjelennek.

Bod Péter 1757-ben megjelent Szent Heortokrates című művében ezt írja:

Annak emlékezetére, hogy gyermekek szenvedtek Krisztusért, s nektek is szenvedni kell a világi életben.

A keresztényesített változat mögött egy ókori szokás áll, amely szerint a rügyező vesszővel való ütögetés, veregetés termékenységet, egészséget hoz. Ezért a korbácsolás, más nevén a csapulás, subározás, suprikálás országszerte elterjedt volt.

A népi hiedelmek szerint a vesszőzés elűzi a keléseket, betegségeket (szófogadó légy, egészséges légy, friss légy, keléses ne légy).

Az Aprószentek napját a keleti egyház december 29-én, a római egyház a 4. század óta december 28-án, a Karácsony közvetlen közelében tartja.

(Forrás: vasarnap.hu, katolikus.hu)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!