Rófusz Ferenc Bosch leghíresebb festményét kelti életre – mutatjuk a bámulatos képeket
– Ha jól tudom, akkor Leonardo Az utolsó vacsora című festménye után egy másik világhírű remekmű életre keltésén dolgozik.
– Az az elképzelésünk, hogy Hieronymus Bosch világhírű, A gyönyörök kertje című szárnyas oltárát egy animációs rövidfilmben életre keltjük. A németalföldi festő munkáját mindenki ismeri, részletgazdag ábrázolásának számos rajongója van.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy Bosch leghíresebb festménye ámulattal tölti el a 21. század emberét.
A festménynek a mai napig érvényes üzenete van. Ha megnézzük a festmény pokolábrázolását, akkor azt láthatjuk, hogy semmi nem változott Bosch kora óta: ugyanolyan bűnben és őrületben élünk, mint a 15-16. század embere. Meggyőződésem, hogy Bosch képe a mai kor emberét is képes megszólítani. Az animáció pedig segíthet életre kelteni azokat a részleteket, utalásokat, melyekkel közelebb hozható akár a mester eredeti szándéka is. 
– Bosch ezen alkotásának nincs igazi főszereplője és összefüggő története sem. Mennyire jelent ez kihívást egy film esetében?
– Ez igaz, de azért a bibliai tartalmak és utalások kijelölik a film útját. A szárnyas oltár bal oldalán A Paradicsom, középen a Gyönyörök kertje, végül pedig a Pokol víziója látható.
Bosch alkotása – akárcsak a személye – tele van titokzatossággal melyeket a filmbe is bele kell csempészni.
Természetesen fontos, hogy olyan narrációval készüljön el az animációsfilm, amely Bosch világához hozzá tud tenni, részben magyarázni tudja azt. A narrációt régi barátom Békési Sándor készíti. Ő nemcsak dramaturgként, hanem egyben teológusként is részt vesz a munkákban és segít megszólaltatni ezt a 16. század eleji mesterművet.
– Bosch alkotása valóban nagyon mozgalmas, meg lehet alkotni ezt a festményt mozgóképen?
– Bízunk benne, hogy igen. A gyönyörök kertjét animációs filmben megalkotni roppant nagy kihívás lesz az biztos. A festmény állandó mozgásban van, a tó körül körbe-körbe menő lovak, őzek és más vadak adnak egy dinamikát, egy ritmust a filmhez.
Ha megnézzük a kép bármelyik részét, akkor láthatjuk, hogy nagyon lendületes, dinamikus részletek sokaságát tartalmazza. 
Ezt az állandó mozgást megalkotni animációs filmben nehéz lesz. Példaként említeném meg, hogy Az utolsó vacsoránál egy képkivágásnál maximum három apostol mozgott egyszerre, itt viszont valóban tömegeket kell életre kelteni. Nincs is olyan része a képnek, ahol tíz-tizenkét figuránál kevesebb lenne. A Pokol-jelenetnél, egy állóképnél is csak kapkodhatjuk a fejünket mert annyi izgalmas látnivaló van a képen.
Ha ez animációban létrejön, akkor az nagyon látványos és lebilincselő lesz.
Véleményem szerint ezen a képen tetten érhető Bosch jellegzetes felfogása. Ha az ember ugyanis jobban megnézi a mester alkotásait, akkor azt láthatja, hogy azok mindegyike az animációt idézik.
– Hogy érti ezt?
– Úgy, hogy egy állóképbe sok mindent akart elmondani, jeleneteket, történeteket, erkölcsi tanulságokat. Korában éppen a szárnyas oltár festészetben volt a legnagyobb lehetősége arra, hogy mindezt megtegye.
Nekünk a filmben hozzávetőlegesen tíz percünk lesz, hogy bemutassuk Bosch festményét.
Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi idő alatt alkotta meg szárnyas oltárát, de annyi bizonyos, hogy számunkra – a számítógép használata ellenére is – évek kellenek majd, hogy befejezzük a munkát. Az alkotó csapat már megvan, ugyanazok készítenék, mint akik Az utolsó vacsorát, ugyanakkor megpróbálunk majd fiatal animátorokat is megnyerni a film elkészítéséhez. Ez az anyagiak függvénye is, de ezzel elérhető lenne, hogy hamarább létrejöhessen a film. 
– Akkor ez egy nagyon munkaigényes filmnek ígérkezik.
– Ez egészen biztos, de mindig szerettem a szakmai kihívásokat, mert ezek vittek előre. Munkásságom mondhatni a kísérletezésről szólt, nem csináltam populáris filmeket, hanem elsősorban szerzői rövidfilmeket. Szívesen használtam a szubjektív kamerát, melyre sem előttem, sem utánam nem igen vállalkoztak mások, mert megriadtak tőle. A légy is iszonyatosan macerás volt. Az első próbavetítések után nem lehetett megérteni, hogy miről szól, mert túl gyors volt a tempó. Akkor a meglévő jelenetek közé kellett még rajzolni. Nagyon nehéz munka volt technikailag, nem véletlenül készült évekig.
A befejezése után két kiváló munkatársam fel is mondott, mert soha többet nem akartak rajzfilmkészítéssel foglalkozni, annyira kimerítő volt számukra ez a munka.
Sok a nehézség ebben a szakmában, de nincs lehetetlen. 
– Meg tudnak majd birkózni ezekkel a kihívásokkal A gyönyörök kertjében?
– Biztos vagyok benne – ha meglesz a kellő támogatás – akkor igen. Az animációsfilm-készítés valóban tele van kihívásokkal, de ez csak az egyik része annak, hogy egy jó film készülhessen. Szükség van ehhez a kiváló narrációra és filmzenére is. Legutóbbi munkámban Pacsay Attila zeneszerzővel dolgozhattam együtt, aki remek zenét komponált. Bízom benne, hogy Bosch 16. századbeli festményéhez is olyan zeneművet tud szerezni, mely maradandó élményt nyújt az embereknek.
– Az animációs filmekre a gyártási költségek általában nehezen jönnek össze. Hogy van ez ebben az esetben?
– Túl sok mindennel nem büszkélkedhetünk e téren, de tény, hogy kaptunk egy kis támogatást, amellyel az első teszteket, a prezentációt létre tudjuk majd hozni. Igyekszünk forrásokhoz jutni. Akár a közösségi finanszírozást is elképzelhetőnek tartjuk.
Bosch ezen képét mindenki ismeri, bízunk benne, hogy a filmterv sokakat meggyőz majd.
Azt is remélem, hogy az eredeti képnek otthont adó Prado is hozzájárul a gyártási költségekhez, hiszen az animációs filmet akár vetíthetnék is a múzeumban, vagy egy pendrive-on ajándéktárgy formájában is forgalomba hozhatnák.
Tóth Gábor
Az éjszaka, amikor a Los Angeles-i rendőrség visszaszerezte Rofusz Ferenc Oscar-díját
Kiemelt képünk forrása Rófusz Ferenc
