Az éjszaka, amikor a Los Angeles-i rendőrség visszaszerezte Rofusz Ferenc Oscar-díját

Rendőri akció során vették vissza a szocialista Magyarország filmes delegációjának vezetőjétől a rangos aranyszobrot.

Rofusz Ferenc rövidfilmje, „A légy” ismert alkotás, azonban az Oscar-gála botránya, a rendőri közbeavatkozás már kevésbé. Harminckilenc évvel ezelőtt ezen az éjszakán egy rendőri akció során vették vissza a szocialista Magyarország filmes delegációjának vezetőjétől a rangos aranyszobrot.

Rofusz Ferencnek a Pink Floyd Ummagumma lemezének egyik zöreje adott ihletett filmjéhez. 1978-ban elkészítette filmtervét, melyet elbírálásra beadott a Művészeti Tanácsra. A pályamunkát a minisztériumnak is jóvá kellett hagynia. A politikai cenzorokat elsősorban az érdekelte, hogy ki a légy, és ki annak üldözője? Némi változtatás után a filmtervet jóváhagyták, Rofusz pedig megkezdhette a munkát. Két év alatt készült el a rendkívül munkaigényes háttéranimációs film, mely 1981-ben két másik kanadai rajzfilmmel együtt bekerült az Oscar-nominációba.

 

Részlet A légy című rövidfilmből (1980) (Forrás: rofuszferenc.hu)

1981. március 31-én Rofusz alkotása az animációs rövidfilm kategóriában megkapta az Oscar-díjat.

Rofuszt azonban nem lehetett ott, és nem vehette át, mert a politikai vezetés nem engedte ki az Egyesült Államokban tartott díjátadóra. Az ürügy az volt, hogy a kiutazáshoz szükséges papírok elintézése túl sok időt vett volna igénybe… A szocialista Magyarországon nem volt ismeretlen ez a megalázó eljárásrend. Több rajzfilmrendező sem tudta átvenni a nekik ítélt nemzetközi díjat, helyettük mindig a pártvezetés által megbízhatónak tartott igazgatók, „delegációvezetők” sütkéreztek a díjátadók rivaldafényében. 1977-ben a cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját Jankovics Marcell sem tudta átvenni A küzdők című filmjéért. Helyette Föld Ottó, a Mafilm vezérigazgatója vette át a díjat Monica Vittitől.

A magyar filmes delegáció vezetője, Dósai István többször is kérelmezte az Oscar-díj szervezőinél, hogy ha esetleg A légy nyerne, akkor átvehesse a díjat, ezt azonban többször is elutasították.

Ezek után történt az 53. Oscar-díjátadó legnagyobb botránya. A díjátadón elmondták, hogy a film alkotója Rofusz Ferenc megfelelő úti okmányok hiányában nem tud jelen lenni, ezért nem tudja átvenni a díjat. A taps után a díjátadó folytatódott is volna, amikor váratlanul Dósai István, a Hungarofilm igazgatója felpattant, fölment a színpadra átvette, és megköszönte a díjat. A szervezők azt hitték, hogy Rofusz mégiscsak megérkezett a helyszínre, ezért át is adták neki az aranyszobrot, azonban Dósai egy soros beszédével egyértelművé tette a helyzetet:

 „It’s not me; I’m so sorry. He got the invitation too late. And I thank in his name. And just one word: Even the short film can be great.”

Azaz, hogy „Nem én vagyok, sajnálom. Ő túl későn kapott meghívást, de a nevében is köszönetet mondok. És még csak egyetlen egy mondat: Egy rövidfilm is lehet nagyszerű alkotás!”.

A más tollával ékeskedő Dósai István (jobb oldalt) A Légy Oscar átadóján, 1981. (Forrás: Wikipedia.hu)

A szervezők értetlenül álltak az eset előtt, főleg, hogy korábban nem hagyták jóvá, hogy az alkotón kívül más átvegye a díjat. A helyzetet súlyosbította, hogy  Dósai sietősen a hátsó ajtóhoz lépett, és otthagyta a díjátadót.

A szervezők azonnal értesítették a Los Angeles-i rendőrséget, akik még aznap éjszaka rátörték a hotelszoba ajtaját Dósaira, és visszavették az Oscar-díjat.

Az „hátsó ajtón távozó név nélküli idegenről” és a kialakult botrányról még napokig cikkeztek az amerikai újságok.
Rofusz csak másnap reggel, a Szabad Európa Rádió híradásából értesült arról, hogy munkáját Oscar-díjjal jutalmazták. Az aranyszobrot az amerikai  Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia megőrizte. A magyar rajzfilmrendező két és fél hónappal később – külön Kádár Jánoshoz intézett kiutazási kérelmével – vehette át személyesen az Oscar-díjat az amerikai filmakadémia egyik irodájában.

Rofusz Ferenc, 1981-ben a később megkapott Oscar-díjával. (Forrás: rofuszferenc.hu)

Az Egyesült Államokban munkát ajánlottak számára, melyet visszautasított azzal, hogy továbbra is Magyarországon kíván karriert építeni. Rofuszt ugyanakkor a megkapott Oscar-díja ellenére igyekeztek ellehetetleníteni a hazai animációs szakmában. Filmtervei nem kaptak támogatást, fizetését nem emelték, három évig munkát sem kapott, mely jól mutatta a szocialista Magyarország értékszemléletét. 

 

Tóth Gábor

Rofusz Ferenc animációs filmje díjat nyert Argentínában