A częstochowai Szűzanya (Fekete Madonna) kegykép képmása a vírusjárvány kitörése óta 45 magyarországi templomba „látogatott el”. Az imakörúton megerősítést nyert, hogy a lengyel–magyar barátság élő valóság, amely a legkülönfélébb területeken képes megnyilvánulni, és oly erős, hogy át fogja vészelni a következő ezer évet is. A częstochowai Fekete Madonna-ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, egyben a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma.
„Fogságba esett” Madonna
Az imakörút nem a járvány kapcsán indult el – meséli Rónayné Słaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló asszony –, hanem a magyarországi lengyelek és magyar barátaik méltó módon szerettek volna felkészülni a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.
A képmás zarándokútjának kiinduló állomása tavaly februárban Kőbányán volt a lengyel nemzetiségi templomban. Aztán berobbant a járvány és bezártak a templomok. A częstochowai Fekete Madonna képmása Csepelen – ahogy Kertész Péter helybéli plébános atya találóan fogalmazott – „fogságba” esett. Ahogy az eucharisztikus kongresszus az imakörút is átkerült az idei évre – tette hozzá a szervező.
Eredetileg úgy volt, hogy olyan helyeken fogadják a szentképet, ahol a szórványban élő lengyelség nagyobb létszámban megtalálható.
A képmás jelenlétében való imádkozás iránt viszont magyar részről is nagy igény mutatkozott, és végül több mint 3000 ember vett részt az imakörút rendezvényein.
A lengyel romfalu, Derenk
A liturgikus események nagyon változatosak voltak. Volt, ahol többnapos vagy akár egész hetes imaláncot szerveztek, Bódvaszilason elsőáldozást, Dorogon esti énekes, gyertyás körmenetet, két helyen görögkatolikus liturgiát (is) tartottak. A helyszínek is változatosak voltak az esztergomi bazilikától a budavári Mátyás-templomon át a lengyel romfaluban Derenken épített kápolnáig vagy a gercsepusztai Árpád-kori templomig, ahol a településektől távol, áram nélkül, ámulatba ejtő hangulatban telt az ima. Az volt a kérésem a helyi szervezők felé, hogy
hirdetésahol lengyelek is vannak, ott a rózsafüzér imádságait mindkét nyelven imádkozzák el, eleget téve a mottó szellemiségének: „Összeköt minket az ima.”
– avatott be a részletekbe a szervező. Véleménye szerint a lengyelek és magyarok hite erős, és az igehirdetések során a nemzeteink barátságát is hangsúlyozzák. A sok évszázados barátságot megalapozzák a közös történelmi események, a katolikus hit és a Szűz Mária iránti tisztelet. 1656-ban a lwówi székesegyházban II. Vasa János Kázmér király a Lengyel Királyságot Mária oltalmába ajánlotta, felkérte Isten anyját legyen a Lengyel Királyság patrónája. Szent István királyunk nem sokkal a halála előtt ajánlotta fel a magyar Szent Koronát Máriának, és a királyságot a védelmére bízta. Innen ered a Regnum Marianum (Mária királysága) név, amely Magyarország régi latin katolikus neve.
Lengyel–magyar barátság még ezer év
Az imakörút állomásain a beszélgetéseinken kiderült, milyen sok magyar zarándokol el Częstochowába, hogy imádkozhasson Jasna Górán a Fekete Madonna képmása előtt. Az emberekből sugárzó rengeteg pozitív energia megerősített abban, hogy a lengyelek és a magyarok közötti barátság nem csupán szlogen, hanem élő valóság. E barátság, amely oly sok arcát képes felénk mutatni, és a valóság legkülönfélébb területein képes megnyilvánulni, annyira erős, hogy gond nélkül át fogja vészelni az elkövetkező ezer évet is – fogalmazott a szószóló asszony.
A częstochowai Fekete Madonna a lengyel katolikus közösség, sőt, egész Lengyelország szimbóluma, amelyet a Jasna-Góra-i pálos kolostorban őriznek.
Lengyelországban a 14. században Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg alapította az első pálos kolostort, és a legenda szerint a csodatévő kegyképet a rutén hadjáratáról vitte magával Częstochowába.
Karácsonyig megjelenik az imakörutat bemutató emlékkötet, amelyet a lengyel szószóló asszony szívből ajánl mind a résztvevőknek, mind az érdeklődőknek.
