Babák költöztek a Gödöllői Királyi Kastélyba
– Hogyan kerülnek népviseletes babák a Gödöllői Királyi Kastély kiállítótereibe?
– A népviseletes babák jelenléte nem ismeretlen a kastély életében. A kiegyezést követően Erzsébet királyné és Ferenc József is gyakran használta az épületegyüttest. Több, mint 2000 éjszakát töltöttek Gödöllőn.
Gyakorta itt voltak a királyi család gyermekei is, akiknek – beleértve Rudolf trónörököst is – népviseletes babái voltak.
– Magyar viseletbe öltözött babái voltak a Habsburg trónörökösöknek?
– Volt természetesen az is, de nem csak magyar, mivel a Monarchiának – az osztrákok és magyarok mellett – volt még 23 más különböző nemzetisége is. A babák feladata az volt, hogy a gyermekeket játszva tanítsák, és lehetővé tegyék azt, hogy már az öltözetükről felismerjék a királyi kastélyba érkező vendégeket.
Azaz már akkor fontos szerepük volt a népviseletbe öltöztetett babáknak. 
– Ha jól tudom a különböző babáknak nem csak a királyi gyermekek nevelésében volt szerepe.
– Igen, a babákkal nemcsak játszottak a királyi kastélyban, hanem még készítették is. Nem is akárkik, hanem saját kezűleg a királyi család gyermekei. A feljegyzésekből tudjuk, hogy adventkor az volt a szokás, hogy a gödöllői gyermekeknek saját kezűleg készítettek ajándékokat. Sajnálatosan erről többet nem tudunk, mivel egyetlenegy ilyen baba sem maradt ránk. Annyi azonban bizonyos, hogy ezeket pedig Erzsébet királyné, illetve Gizella és Mária Valéria főhercegnők személyesen osztották szét az iskolákban, illetve az egyházi közösségekben. Festetics Mária udvarhölgy naplójából tudjuk, hogy egy alkalommal egy kislánynak nem jutott baba, aki ezen nagyon elszomorodott.
Mária Valéria hercegnő ezért hazaszaladt, és a saját, legszebb babáját ajándékozta a kislánynak.
– Akkor a babák és a királyi kastély kapcsolatai valóban régre nyúlnak vissza.
– Így van, mondhatni, hogy „visszatértek” a népviseleti babák hozzánk, igaz azonban, hogy a most kiállításra kerülő babák nem a kastély gyűjteményéből valók, hanem kortárs alkotások. A most látható babákat két évtizeddel ezelőtt Máriabesnyő plébánosa, P. Nagy László Tamás atya kezdte gyűjteni. Egykor még ő kapott néhány ilyen népviseletbe öltöztetett babát a búcsúra érkező vendégektől. A máriabesnyői templomnál kialakításra kerülő múzeumhoz kérte fel Gergő atyát, hogy folytassa a népviseletes babák gyűjtését. Sajnálatosan Tamás atya húsz éve elment közülünk, időközben a Máriabesnyői Múzeumnak is más sorsot szántak. Ennek ellenére az elmúlt két évtizedben Gergő atya folytatta ezt a kitartó gyűjtőmunkát.
Így mára közel száz népviseletbe öltöztetett babával rendelkezik, melyet egy egyedülálló babakiállítás során advent első hétvégéjétől a nagyközönség is megtekinthet a Gödöllői Királyi Kastélyban.
A szombaton nyílt babakiállítást 2022. február 13-ig, térítésmentesen tekinthetik meg az érdeklődők. 
– A babákon kívül mivel találkozhatnak még a látogatók?
– A babákon kívül hagyományos népviseletes ruhákat is bemutatunk, különböző tájegységekről. Nemcsak kicsi ruhák lesznek, hanem felnőtt méretű, felpróbálható ruhák is. Nemcsak a magyar nép viseleteit fogjuk bemutatni, hanem a Magyarországon élő kisebbségek és nemzetiségekét is. Emellett lesz népviselet bemutató és különböző népi foglalkozások, koncertek is. 
– Mennyire lehet fontos az, hogy a fiatalok megismerjék a különböző népviseleteket?
– Saját gyermekeimről is tudom, hogy ha egy királylánynak a ruháit kell lerajzolni, akkor azzal viszonylag könnyedén megbirkóznak, de egy magyar népviseleté már lényegesen nehezebben megy. Nem csodálkozhatunk ezen, mert mindezekkel a viseletekkel lényegesen ritkábban találkozhatnak.
Ezért is fontos a népi hagyományokat gyermekeink felé is bemutatni.
Az adventi készülődés során hétvégenként igyekszünk a gyerekeknek megmutatni, hogy dédszüleink hogyan is öltözködtek hétközben és az ünnepnapokon. Nemcsak egy kiállítással tesszük mindezt, hanem múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is.
Tóth Gábor
Kassai Lajos: Ha van egy cél, akkor köré tudom rendezni a világot
Kassai Lajos: Ha van egy cél, akkor köré tudom rendezni a világot
Kiemelt képünk forrása: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu
