November 1-jével vette kezdetét az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) éghajlatváltozási konferenciája. A koronavírus miatt egy évvel elhalasztott eseményen a 65 részt vevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását.
Atomenergiával a klímaváltozás ellen
A találkozón Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója is felszólalt. Elmondása szerint változnak az idők, ugyanis a COP26 az első olyan találkozó, ahol tárt karokkal fogadták őket – olvasható a France24 oldalán. A főigazgató azt is megjegyezte, hogy az atomenergia megkerülhetetlen része a globális felmelegedés elleni harcnak. Továbbá az is tény, hogy az atomenergia már most is a világszerte előállított karbonmentes energia 25 százalékát teszi ki.
100 évig biztosíthatnak energiát a reaktorok
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója elismerte, hogy az erőművek működtetése komoly kockázatokat is hordozhat. Az sem segíti a helyzetet, hogy a Csernobilban vagy a Fukushimában bekövetkezett katasztrófák évtizedek óta tépázzák az atomenergiába vetett bizalmat. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy statisztikailag a technológiának kevesebb negatív következménye van, mint más energiafajtáknak. Pontosan ezért lehet kiegészítése a megújuló energiaforrásoknak – jegyezte meg a főigazgató.
Azt is kiemelte, hogy számos, eredetileg 40 évre tervezett erőmű 60 évre kapta meg működési engedélyét és a IAEA által felügyelt szigorú nemzetközi szabályoknak megfelelően működik. Ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést Rafael Mariano Grossi, hogy mi lehetne hatékonyabb, mint egy olyan létesítmény, ami megépítése után 100 évig biztosítja az energiát?
Természetesen megoszlanak a vélemények az egyes országok között az atomenergia használatát illetően. Míg például Németország vagy Új-Zéland ellenzi, India a francia EDF energiaóriással folytat tárgyalásokat a világ legnagyobb atomerőművének megépítéséről. Kanadában és az Egyesült Államokban pedig úgynevezett „moduláris reaktorokat” fejlesztenek. Bár ezzel a technológiával csak Oroszország helyezett üzembe úszó reaktort.
Változik Brüsszel véleménye az atomenergiáról?
Napokkal ezelőtt az Euractiv.com cikkére hivatkozva írta meg a Magyar Nemzet, hogy az Európai Bizottság is úgy látja, hogy szükség van erre az áramtermelési módszerre is. Egy frissített rendelettervezet szerint az atomenergia mellett a földgáz is bekerülne az Európai Unió zöldfinanszírozási rendszerébe. Az Euractiv információja szerint Franciaország egy olyan taxonómiarendelet kidolgozásán munkálkodott az elmúlt időszakban, amely megfelel a földgáz és atomenergia támogatóinak is. Ezzel kapcsolatban szerveztek nemrég egy találkozót Párizsban, ahol Magyarország mellett még 11 ország vett részt.
hirdetésA rendelettervezet az EU független, tudományos tanácsadó testületeének (JRC) júliusban kiadott tanulmányának eredményeire támaszkodva indokolja az atomenergia szükségességét. A JRC nyilatkozata szerint a technológiát azért illetné a zöld megjelölés, mert biztonságos és az áramtermelés során nem keletkezik szén-dioxid.
A brüsszeli vélemény megváltozását mutatja az is, hogy a napokban nyilatkozott Usrsula von der Leyen európai bizottsági elnök arról, hogy a megújuló energiák hasznosítása mellett olyan stabil forrásokra is szükség van, mint az atomenergia vagy a földgáz. Éppen ezért fogják beterjeszteni a taxonómiarendeletet.
Magyarország is az atomenergia használata mellett
Az atomenergia szükségességét fejezte ki Áder Jánosköztársasági elnök is napokkal ezelőtt a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Világtalálkozó és Expo apropóján készített beszélgetésben elmondta: Németország hibásan döntött, amikor egyszerre akarta bezárni atom- és szénerőműveit. Hiába bővítette ezeknek kapacitását az elmúlt években, az idén mégis kénytelen volt szénenergiából fedezni a szükségleteit és a korábbinál nagyobb mértékben Franciaországtól vásárolni energiát.
A németek és más európai országok tévedését támasztják alá nagymértékben a tőlünk nyugatra tapasztalható magas energiaárak és az egyre jobban eluralkodó félelem az esetleges áramkimaradásoktól. A múlt héten hatalmas gyorsasággal járta be a sajtót az a két videó, melyeket Németország és Ausztria tett közzé az Európában kialakult súlyos energiaválságra hivatkozva: a német katasztrófavédelem és az osztrák hadsereg honlapján közzétett felhívások azt tárgyalják, hogy mit csináljanak az emberek, ha áram és gáz nélkül maradnak a télen.
Was tun bei einem #Totalausfall? Auf dem ersten landesweiten #Katastrophenschutztag geht's ums Thema #Blackout mit viel Programm, Infos und Live-Übungen. Diesen Samstag ab 10 Uhr auf dem #Münsterplatz in @BundesstadtBonn! pic.twitter.com/9M3oja2bjX
— BBK (@BBK_Bund) September 30, 2021
Magyarország biztonságban van, mert nem fenyegetik energiakimaradások – ezt Deutsh Tamás a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a német és osztrák esettel kapcsolatban. Hozzátette: a helyzet Nyugat- és Dél-Európában jelentős. Ezzel ellentétben az Oroszországgal kötött 15 éves gázszállítási megállapodásnak köszönhetően az ország energiatartalékai biztonságot teremtenek. Továbbá a kormány rezsicsökkentés politikájának következtében az ország lakosság nem érzékeli a Nyugat-Európában egekben járó energiaárakat.
Amerikai támogatás Romániában
Úgy tűnik a klímacsúcson hol elszundikáló, hol meg éppen Kínát és Oroszországot kritizáló Joe Biden amerikai elnök sem gondolkodik másként az atomenergiáról. A konferencián Klaus Johannisszal államfővel közösen jelentették be, hogy amerikai segítséggel építenek moduláris atomreaktorokat Romániában.
🇺🇸🇷🇴 Small Modular Reactors: US, Romania To Collaborate On @NuScale_Power Plant. #nuclear #NuclearEnergy
Partnership will position US technology to lead global race for deployment
Announcement made at #COP26 climate summit in Glasgow, Scotlandhttps://t.co/rb82ZkchfO
— NucNet Nuclear News (@NucNetNews) November 3, 2021
Az ügyben közel egy éve folytatnak tárgyalásokat, Románia ugyanis atomenergiával duplázná meg villamosenergia-termelését. Szintén a Magyar Nemzet oldalán jelent meg írás arról, hogy amerikai támogatással zajlik az 1996-ban üzembe helyezett cernavodai atomerőmű bővítésének előkészítése is. Erről még tavaly októberben állapodott meg Románia az Egyesül Államokkal. Akkor egy hosszú távú atomenergetikai együttműködésről szóló elvi megállapodást is aláírtak, mely hétmilliárd dolláros hitelszerződést biztosít Romániának az amerikai Exim Bank bevonásával. A délkelet-romániai atomerőmű bővítése mellett további tizenkét kis méretű moduláris atomreaktort telepítene az ország. A lehetséges telepítési helyszínek azonosítására már januárban 1, 27 millió dollár értékű, vissza nem térítendő támogatást kapott Bukarest.
A NuScale Power vállalat új technológiáját még csak tavaly engedélyezte az amerikai nukleáris biztonsági hivatal. A Rafael Mariano Grossi által feljebb is említett új eljárás karbonsemleges energiát biztosít, és létrehozása alacsonyabb költséget igényel, mint az eddigi modellek alapján megépített atomerőművek.
Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com
