Az Eucharisztia jelenti az egyházi élet magját – jelentette ki Bartholmaiosz konstantinápolyi pátriárka a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szombati szentimiséje előtt elmondott ünnepi beszédében. Emlékeztetett, az Eucharisztia, mint görög szó hálaadást jelent, ami „arra emlékeztet bennünket, hogy életünk és a teremtés örökkévalósága nem a mi tulajdonunk, hanem a Teremtő Isten értékes ajándéka”, amit hálával és Isten fölségének dicsőítésével kell fogadnunk – mondta.

Rámutatott, a felajánláskor az egész teremtést jelképező kenyeret és bort ajánljuk fel, amit Isten a szentáldozás misztériumává alakít. I. Bartholomaiosz pátriárka idézte a 2016-os krétai zsinat enciklikáját, amely szerint: „a Szent Eucharisztiában való részvétel a missziós buzgalom forrása a világ evangelizálása érdekében. Azáltal, hogy részt veszünk a Szent Eucharisztiában és a szent szinaxis során az egész világért imádkozunk, arra kapunk meghívást, hogy a >>liturgiát a Liturgia után<< is folytassuk, és tegyünk tanúságot hitünk igazságáról Isten és az emberiség előtt, megosztva Isten ajándékát az egész emberiséggel.”

Budapest, 2021. szeptember 6.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott szentmise résztvevői az Országház elõtti Kossuth téren 2021. szeptember 11-én.
MTI/Máthé Zoltán

Nem maradhatnak befelé forduló és közömbös emberek – hangsúlyozta. „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban” – idézte az egyházfő Szent Máté evangéliumát. Majd hozzátette, a zárkózott és komor keresztény olyan, mint a véka alá rejtett fényforrás.

A konstantinápolyi pátriárka kiemelte, az Egyház az eucharisztikus Liturgiában „egy testbe gyűjti össze a híveket, faji, nemi, életkorbeli megkülönböztetéstől mentesen, társadalmi, kulturális és anyagi helyzetre való tekintet nélkül”. A Liturgia pedig nem az egyes hívek „Istennel való vertikális találkozása”, hanem a közösségben történő egyesülés.

Bartholomaiosz idézte János pergamoni metropolita szavait, aki szerint a világ nem az egyház  segítségével, hanem sokkal inkább az egyházzá válással üdvözül. (…) Aki az Egyház megkerülésével próbálja elérni Krisztust, az az idejét vesztegeti – szögezte le.

hirdetés

Budapest, 2021. szeptember 6.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott szentmise résztvevői az Országház előtti Kossuth téren 2021. szeptember 11-én.
MTI/Máthé Zoltán

A keleti egyházi vezető az eucharisztikus lelkiség társadalmi hatásait elemezve kitért arra, az Egyház kezdeményezései a természeti környezet és a szolidaritás kultúrájának védelme érdekében az eucharisztikus tapasztalatokban és teológiában gyökereznek. Kijelentette, az Egyház élete alkalmazott ökológia és szolidaritás, tehát „a teremtés és embertársaink mindennemű tárgyiasítása és kizsákmányolása torzítja a keresztény kozmológiát és antropológiát”.

Bartholomaiosz pátriárka hosszan beszélt a keleti és nyugati egyházak közeledésének szükségességéről is. Úgy fogalmazott, „az Egyház közös kehelyben és a világban tett közös keresztény tanúságtételben való eucharisztikus megvalósulása mindannyiunk vágya és álma”. A megosztottsággal kapcsolatban Georges Florovsky atyát idézte, aki azt mondta, annak „Isten terve szerint nem lett volna szabad megtörténnie”, mivel a keresztények ugyanahhoz a szellemi közeghez tartoznak, „a Kelet és a Nyugat szervesen összekapcsolódik a kereszténység egységében” – idézte ismét Florovsky atyát, aki szerint „kulturális testvéreknek”, vagy akár „sziámi ikreknek” is nevezhetjük a két felekezetet. A konstantinápolyi pátriárka
imára hívta fel a zarándokokat, hogy „erősítse és áldja meg törekvéseiket az egység felé vezető úton”.

Őszentsége, Bartholomaiosz pátriárka 2000-ben a Szent István-bazilika előtt, az ünnepi szentmise keretében hirdette ki azt a bullát, amely első királyunknak az ortodox egyházban is szentként való tiszteletéről szól. Az ortodox egyházfő cselekedete azért is volt rendkívüli, mert az 1054-es egyházszakadás óta nem volt példa arra, hogy az ortodox egyház sajátjának ismerje el a római katolikus egyház valamely szentjét. Szent István magyar király személye híd a keleti és a nyugati egyház között.

(NEK)

Kiemelt képünk forrása: MTI/Máthé Zoltán