Eltűnt épületek nyomában (1.)

A „Budapest elveszett tetődíszei” cikkeimet követően, új néven, ugyanakkor az előzőhöz szervesen kötődő témában indul útjára az „Eltűnt épületek nyomában” sorozatom. A tetődíszek utáni kutatásaim során számos olyan budapesti épületről és építményről találtam archív fényképeket, amelyek napjainkra eltűntek – noha nagyszüleink korában meghatározták a főváros arculatát. Budapest belvárosának mai arculata a 19. és a 20. század fordulóján alakult ki, ezért az akkori stílusjegyeket hordozó épületek megőrzése kiemelt feladatunk és kötelességünk. Ez a cél vezérli az írásaimat a következő hónapokban.

A Kálvin tér a második világháború végéig Budapest egyik legszebb tere volt. A tér Kecskeméti utca déli sarkán egy egyszintes klasszicista ház állt eredetileg.  Helyére 1912-ben épült fel a Hültl Dezső tervezte hat szintes szecessziós Pintér-bérpalota, amelynek megrendelője Pintér Gyula vállalkozó volt. Hültl Dezső neve nem ismeretlen a Budapest elveszett tetődíszei sorozatot olvasók számára. Nevéhez fűződik többek között a Kálvin téri Aegon Biztosító székházának, a Dísz téri egykori Vöröskereszt / Külügyminisztérium sarokpalotájának, a Kossuth tér déli részén álló bérháznak (metrófeljáró háza), a Rudas fürdőnek, a Piarista rendháznak, illetve az Astoria sarkán álló Georgia-bérháznak a tervei.

A hatalmas tömegű épület, a két emeletet átfogó, gazdagon díszített tetőzetével és a Múzeum körútra néző saroktornyával, geometriai ellenpólusa lett a tér túlsó oldalán álló református templom tornyának. A palota földszintjén és első emeletén Stern József áruháza üzemelt, amely a Kálvin tér közepén lévő kioszkból 1912-ben költözött ide. Stern József, aki már 1860 óta divatáruboltot üzemeltetett a téren, azért kényszerült a költözésre, mert a Bayer család (Bajor Gizi színésznő családja) kivásárolta az értékes üzlethelyiséget a Stern családtól. A váltás sikeresnek bizonyult, mivel az új üzlet 1944-ig a fővárosi hölgyek egyik legkedveltebb ruha és fehérneműboltja volt.

A fővárosról készült egyik legkorábbi fotón (1860 körül) a Kecskeméti utca torkolata látható. Balra látható a Pintér-bérház klasszicista elődje. Akkoriban egy kiadós eső után sártengerré változtak az utcák. (Forrás: www.egykor.hu)

A Kálvin tér ékköve, az 1912-re felépült Pintér-bérház szecessziós palotája és a tér közepét díszítő Danubius-kút. (Forrás: www.egykor.hu)

A második világháború a Pintér-bérház épületre katasztrofális hatással volt. Budapest ostromakor gyakran előfordult, hogy a támadó szovjet és a védekező német alakulatok mélyen betörtek a másik fél által ellenőrzött területre. Az így előre törő egységek sokszor beszorultak valamelyik épület földszintjére vagy éppen emeletére. 1945. január 14-én egy szovjet harccsoport behatolt a Pintér-bérház pincéjébe, ahol tűzharcba keveredtek a németekkel. A harcoló felek a civileket használták élő pajzsként, emiatt sokan életüket vesztették.

A szovjet katonák visszavonultak a pincéből, ugyanakkor a német védők lángszóróval végig perzselték az épület összes szobáját, hogy megsemmisítsék az esetleg elrejtőzött oroszokat. A szomorú és barbár tett következtében a carrarai márvánnyal burkolt épület és a tölgyből faragott díszes előtér teljesen kiégett állapotban került másnap a szovjetek kezére. A szovjetek – csakúgy, mint a németek előző nap – a biztonság kedvéért, a téren felállított tüzérségi ütegekből gyilkos ágyútüzet zúdítottak az épületre.

A pusztító tűz és az ágyúzás következtében az épület harmada leomlott. A háború után a visszaépítés helyett inkább lebontották a teljes épületet, a Kecskeméti utca túloldalán álló Geist-házzal együtt. Az üres telken egy ideig egy kőkerítéssel körbevett presszó működött, amelynek érdekességét az adta, hogy a lebontott Pintér-bérház helyén láthatóvá vált Pest város eredeti városfala. A rengeteg bontás és tűzfal miatt, a pesti köznyelv csak „Tűzfal térnek” hívta évtizedeken keresztül a Kálvin teret. 

A Fővárosi Tanács 1966-ban döntést hozott egy szálloda létrehozásáról a Geist-ház és a Pintér-bérpalota helyén lévő üres telkeken. Építését azonban – pénzhiányra hivatkozva – csak 1987-ben kezdték meg a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Állami Vállalat megbízásából. A 421 szobás, a Kecskeméti utca két sarkán magasodó szálloda terveit Csontos Csaba építész készítette. Az új épületeket egy híd köti össze, amely az egykori kecskeméti kapunak állít emléket. A napjainkban Mercure Budapest Korona Hotel néven működő szállodaépület megépítésével kezdődött el az egykoron egységes Kálvin tér modernista és stílusidegen beépítése.   

A háború után készült felvételen jól látható, hogy a szovjet nehéztüzérség milyen károkat okozott a bárházban. A tér közepén romokban heverő Danubius-kút napjainkban az Erzsébet teret díszíti. (Forrás: www.fortepan.hu)

A foghíjtelkek még az 1980-as évek közepén is megvoltak. A Pintér-bérház helyén lévő telek Egyetem tér felé eső tűzfalán jól látszanak az eredeti pesti városfal maradványai. A Geist-ház helyén parkoló, az Astoria felé eső tűzfalon pedig a városképet hosszú ideig meghatározó reklámfa állt. (Forrás: www.fortepan.hu/ZárayPéter)

A Mercure Budapest Korona Hotel építészetileg mára már elavulttá vált. Az egykori szecessziós Pintér-bérház épülete még ma is értéket képviselne. (Forrás: Google Maps)

Így nézne ki ma a Kecskeméti utca torkolata, ha elődjeink jobban odafigyeltek volna az értékeinkre. (Forrás: www.falanszter.blog.hu)

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László

Iratkozzon fel hírlevelünkre