Feljelentették, mert magyarul nyilatkozott egy magyar tévécsatornának

Az Európa Tanács küldöttségével találkoztak Kijevben a kárpátaljai magyarság képviselői július 7-én. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke az oktatás nyelvi helyzetéről, az ott történő jogszűkítésekről adott tájékoztatást. Részletesen kifejtette, hogy a 2017-ben elfogadott oktatási törvény hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar oktatást adta hírül a Kárpatalja.ma.

Orosz Ildikó arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban az addig létező jogok kétharmadát elvették. A törvény szerint az 5. osztálytól kezdve folyamatosan át kell térni az ukrán nyelvű oktatásra, az érettségit pedig 2030-tól ukránul kell tenni minden tárgyból.

Ezzel megszűnt a nemzetiségi iskola státusza – szögezte le Orosz Ildikó –, minden iskola ukrán, ami azt jelenti, hogy csak a tanórán használhatják a magyar nyelvet, az egymás közötti kommunikációban viszont nem.

Az Európa Tanács küldöttségével találkoztak Kijevben a kárpátaljai magyarság képviselői július 7-én (Kép forrása: Karpataja.ma)

Nem lehet magyar nyelvű az iskola névtáblája, nem lehet magyarul vezetni a szülői értekezleteket, a tanári értekezleteket. A 2019-ben elfogadott „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” szóló törvény még nyelvi biztosi hivatalt is létrehozott ennek az ellenőrzésére. Azóta számos esetben tettek feljelentést a magyar iskolák ellen azért, mert az intézmény honlapján magyarul is kiírták az információkat, a rendezvényeken, állami vagy kommunális intézményekben pedig magyarul beszéltek. A KMPSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy az aknaszlatinai iskola igazgatóját azért jelentették fel, mert magyar nyelven adott interjút egy magyar tévécsatornának.

Ünneplőbe öltözött lányok magyar nemzeti zászlót lobogtatva köszöntik a Kárpátalja Expressz utasait az ukrajnai Neveletlenfalu (Gyakove) vasútállomásán 2012. szeptember 7-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

A tájékoztatón a KMPSZ 12 oldalban összefoglalta, hogy a nyelvhasználat terén milyen jogokat élvezett a magyarság 2017-ig, és azóta milyen jogszűkítések történtek. Javaslatokat tettek egyúttal a lehetséges megoldásokra.

„A monitoringbizottság remélhetőleg elkészíti a jelentését, és most már csak abban kell reménykedni, hogy Európában és a világon lesz olyan eszköz, amellyel hatni tudnak a politikumra. Bízunk benne, hogy a közeljövőben módosítják azokat a szűkítő, kisebbségi nyelvhasználatot ellehetetlenítő törvényeket, intézkedéseket, amelyeket még a szovjet rendszerben sem tapasztaltunk.”

Forrás: Kárpátalja.ma

Iratkozzon fel hírlevelünkre!