Hollandiában a minap több, célzott lövést adtak le egy oknyomozó újságíróra. Az elkövető biztosra ment, mert fejbe is lőtte az éppen tévéstúdióból kisétáló férfit. E cikk írásakor még nem tudni, hogy életben marad-e, az orvosok küzdenek az életéért. 2017-ben Máltán egy publicistát kocsijára helyezett pokolgéppel végeztek ki, mert a kormánypárt, a Máltai Munkáspárt viselt ügyei körül szaglászott és ez egyeseknek nem tetszett. Egy évre rá Szlovákiában menyasszonyával együtt gyilkoltak meg egy újságírót, mert szintén a kormány gyanús dolgait igyekezett felderíteni.
Ez nem Afrika vagy Ázsia, még csak nem is a Balkán, hanem az Európai Unió. Az az Európai Unió, amelynek prominensei napról napra intéznek a magyar kormányhoz felemelt ujjú, aggódó intelmeiket. Intelmeket, amelyek a sajtószabadság visszaszorulásáról szólnak. Kifejezik sajnálatukat és féltésüket, mert hazánkban visszaszorulnak – szerintük – az európai értékek. A Riporterek Határok Nélkül vélekedése az, hogy Orbán Viktor az egyetlen EU-s vezető, aki súlyosan vét a sajtó szabadsága ellen.
Soroljam még?
Forrás: Facebook / Orbán Viktor (képernyőkép)
No és akkor tegyük fel az adekvát kérdéseket.
Az EU-s vezetők közül hányan jelezték annak idején, hogy súlyosan sérül a sajtószabadság, amikor kivégeztek egy máltai újságírót? Hát amikor a szlovákiai illetőségűt? Ezidáig mennyi uniós tótumfaktum fejezte ki aggodalmát a holland sajtószabadság állapota miatt? Hol maradnak a szokásos tiltakozások és elmarasztalások? Tán – félve és hitetlenkedve jegyzem meg – csak nem valami kettős mérce áll a háttérben? Az a kétszínűség, amely napjainkra nagyjából az egyetlen, szinte minden nyugat-európai állam által elfogadott érték?
hirdetésHa belegondolunk, hát az a legszomorúbb és felháborítóbb, hogy a különféle NGO-k és kormányok valójában magasról tesznek arra, hogy melyik országban éppen mi történik az újságírókkal. Nekik teljesen mindegy a valóság. Nem számít, hogy az általuk igencsak fontosnak tartott demokratikus alapértékek hol sérülnek. Mert ha számítana, akkor mégis hogyan kaphatna a tanácstól a jövőben újabb, 7,5 milliárd eurós támogatást Törökország? Az a Törökország, amelyet lépten-nyomon lediktatúráznak?
De kap, mert az EU érdekében áll, hogy kapjon. Ahogy az EU érdeke az is, hogy Kínával üzleteljen. Velünk pedig elvitetik a balhét, mert a mi terhünkre akarnának jóemberkedni, amíg ők a kulisszák mögött kiröhögnek mindenkit.
Magyarországon senkit sem érhet bántódás a véleménye és a munkája miatt
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha még igaz is lenne az a vád, amivel a magyar közéletet illetik, miszerint visszaszorulóban vannak a balos médiumok, ez még akkor is bőven alulmaradna ahhoz képest, hogy vannak országok, ahol meggyilkolják az újságírókat. Magyarországon ilyen, hála az égnek, teljesen elképzelhetetlen. Mondhatnánk, mi ebben sem zárkóztunk fel a nyugat-európai átlaghoz. Velünk mindössze az a baja a brüsszeli elitnek, hogy konzervatív, jobboldali hang is szóhoz jut a nemzeti sajtóban. Ennyi és nem több. Hogy a mi hangunk és kihallatszik a sűrű, vörös hullámok közül.
És ha rajtuk múlik, akkor ez keservesebb fejlemény minden gyilkosságnál.
Ezért is volt szörnyen mulatságos Orbán Viktor közösségi oldalas videója. Tudják, amiben meglátogatott egy józsefvárosi újságost és megkérdezte, milyen ellenzéki sajtótermékeket kaphat. Elképesztő meglepetésre bőven akadtak ilyen termékek. Mit gondolnak, egy átlagos németországi trafikban hány, a német kormány munkájával szemben kritikát megfogalmazó lapot találnának? Hát olyat, amelyik felteszi a kérdést, vajon biztos megfelelő volt-e az elmúlt években Németország bevándorlási politikája?
Ez az egész hisztéria másról sem szól, csak arról, hogy nem tudják elviselni, más is van a páston, nem csak ők. Történhet bármennyi gyilkosság, nekik mindig az fáj majd, hogy nem csak az ő hangjukat hallani.
