Azbej Tristan: Magyarországon a zsidó-keresztény értékeken alapul a kormányzás

A zsidó-keresztény értékeken alapul a kormányzás Magyarországon - jelentette ki a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.

Azbej Tristan erről az Antiszemitizmus Magyarországon: látszat és valóság című kétnapos, a Danube Institute által szervezett angol nyelvű konferencia megnyitóján beszélt.

Az emberi méltóságot meg kell védeni, a kabinet fő feladata, hogy jóllétet biztosítson az állampolgárainak

– hangoztatta.

Kijelentette, hogy az elmúlt tizenegy évben olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek példátlanok a magyar történelemben. Bár a lépések hatékonysága talán vitatható, a kormány őszinte szándéka az antiszemitizmus elleni küzdelemben nem – mondta.

A nemzetközi közösségnek fel kellene ismernie a magyar intézkedések jelentőségét – hangoztatta Azbej Tristan. Hozzátette: nem akarnak leállni az erőfeszítéseikkel, céljuk, hogy a zsidók jól és biztonságban érezzék magukat Magyarországon.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, és a tagjai biztonságban sétálhatnak az utcán, az intézményei pedig rendben működnek. Ez sokat elmond nyolcvan évvel a holokauszt után – vélekedett.

Magyarország az Európai Unióban a lista alján található az antiszemita támadások számát tekintve, ebben szerepet játszott, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a jelenséggel szemben

– jegyezte meg.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a holokauszt képes a második generáció tagjaiban mai napig ható traumákat okozni. Magyarországon jobb a zsidók helyzete, mint Európa más államaiban, szabadon felvállalhatják az identitásukat az utcán, fizikai támadások csak elvétve érik őket. Ennek ellenére élnek félelmek a közösség tagjaiban, nincs azonban olyan antiszemitizmus az országban, amelyből ezeket közvetlenül le lehetne vezetni – hangoztatta.

Heisler András is méltatta a kormány intézkedéseit, a zéró tolerancia elvét, a zsinagógák és az elhagyatott temetők felújítását. A pozitívumok mellett megemlítette, hogy az online térben mindenütt terjed az antiszemitizmus, a koronavírus-járvány ráadásul új összeesküvés-elméleteket is szült. Szociológiai felmérések szerint a zsidók állampolgári komfortérzete nem megfelelő. Az antiszemitizmus jelen van a társadalomban, a nézetnek minden politikai párt támogatói körében akadnak hívei.

A társadalom egyharmada antiszemita kisebb-nagyobb mértékben

– mondta Heisler András a Medián felmérésére hivatkozva.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija hangsúlyozta, hogy az utóbbi években csökkent az antiszemitizmus, de még mindig jelentős mértékű, és a jelenséget csak hosszú távon lehet leküzdeni.

Frölich Róbert országos főrabbi úgy vélekedett: bár a magyarországi antiszemitizmus mértékéről szóló statisztikák kedvező képet festenek, nem feltétlenül fedik a valóságot. Úgy fogalmazott, hogy egyetlen antiszemita megnyilvánulás is eggyel több az elfogadhatónál.

Utalt a konferencia címére: látszat és valóság. Szavai szerint az antiszemitizmus megjelenése valóban alacsony szintű, de ez nem a valóság. A valóság ugyanis nem csupán az, ami a statisztikákban megjelenik, hanem az is, amit az emberek megélnek, például amikor beülnek egy kisváros kocsmájába. Frölich Róbert szerint fontos az oktatás, amely hosszú távon fejti ki hatását.

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke is megjegyezte, hogy az antiszemitizmus jelen van Magyarországon, de kisebb mértékben, mint Nyugat-Európában. Reményét fejezte ki, hogy a jelenség teljesen eltűnik.

 

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: Facebook/Azbej Tristan

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!