Megóvni gyermekeink biztonságát és méltóságát – felpörög az egyházi gyermekvédelem

Gyermekvédelmi konferenciát rendezett szerdán Budapesten a 72 Tanítvány Mozgalom és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A szakmai rendezvényen a széleskörű egyházi gyermekstratégiai munkát mutatták be papok, szerzetesek és világi szakemberek. Mint a résztvevők hangsúlyozták: szemléletváltás történt az egyházban, a zéró tolerancia van érvényben a fiatalok védelme érdekében.

„Vannak káros, gyilkos csendek, amiket oldani kell, amikre fel kell erősíteni a keresztény választ!” – hangsúlyozta Dabóczi Kálmán, a 72 Tanítvány Mozgalom elnöke a T72 által szervezett szerdai, budapesti konferencián. A katolikus egyház gyermekstratégiai munkájáról átfogó képet adó rendezvény elején rámutatott; keresztény értelmiségiként nagy a felelősségünk, hogy segítsünk másoknak eligazodni az információs áradatban. 

A tisztelet kultúrája körül ma már recseg-ropog a hagyományos társadalom intézményrendszere, ami nem ad többé biztos támpontokat, nem biztosítja a civilizációs komfortzónát. Ezért dolgozott ki az egyház aktív cselekvési tervet, elindítva e területen a kultúraváltás folyamatát, zéró toleranciát hirdetve nem csak a szexuális bántalmazással, de a verbális és nonverbális abúzusokkal szemben is.

Új bizalmi közegre és komplex rendszerre építi gyermekvédelmi programjait az egyház – hangsúlyozta Rubovszky Rita, a 72 Tanítvány Mozgalom pedagógiai műhelyének vezetője.

Juhász-Laczik Albin bencés szerzetes kifejtette: a gyermekvédelem egy kultúra, szemlélet, az életet minden területen átható gondolkodásmód. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója elmondta, az intézmény már hat éve elindította gyermekvédelmi rendszerét. Védelmi csoportot állítottak fel, egyfajta belső fórumot, amelynek feladata, hogy bárkit, aki kéri, meghallgasson, majd segítsen a hozzá fordulónak, szükség esetén kezelje a rá bízott problémát. „Egy intézmény akkor biztonságos, ha ezt a biztonságot minden tagja élvezheti” – mondta a szerzetes. Preventív szemléletű intézményi kultúrával oldhatjuk fel a látencia problémáját – mutatott rá az igazgató.

Öt alapelvet mutatott be a hatékony gyermekvédelmi rendszer jegyében. Mint rámutatott, elengedhetetlen, hogy a szabályok ismertek és elfogadottak legyenek. Egy-egy jól megoldott eset híre futótűzként terjed és bizalmat kelt a fiatalok körében – mondta. Fontos emellett a transzparencia és a védettség alapelve. Nem nélkülözhető az eljárásrendhez kötöttség, de nem önmagukért való eljárásrendekről van szó, hanem biztos, jól működő utakról, amelyek könnyebbé és kiegyensúlyozottá teszik az egyes esetek megsegítését. Végül említette az ötödik alapelvet, mely szerint a fent említetteknek mindenkire ki kell terjednie.

A magyar szerzetesek már elfogadták gyermekvédelmi stratégiájukat, amely proaktívan közelít az emberi méltóság témájához – mondta Rudan Mária,

aki a magyarországi szerzetesrendek Emberi méltóság projektjét mutatta be. Kijelentette: minden embernek van emberi méltósága, ennek oltalmazása pedig alapvető feladat, amihez szemléletváltásra van szükség annak érdekében, hogy az az intézményi kultúra alapvető elemévé váljon. A szerzetesek bejelentőrendszert üzemeltetnek, eljárásrendeket dolgoztak ki, a 96 magyarországi szerzetesrendet egyaránt támogatják.

Dr. Benyusz Márta gyermekjogi szakértő hangsúlyozta: a gyermek még úton van, a felnőttek reflexiója erre az útra pedig nagyban befolyásolja azt, hogy sikeresen érhet-e célba. Fel kell ismernünk, hogy a gyermekjogok elementáris szükségletek, amelyek azt szolgálják, hogy fiataljainkból egészséges felnőttek váljanak.

Kettős célt látunk magunk előtt: nemet mondunk a süket fülekre, amikor kimondjuk, „soha többet!” – mondta Puskás Balázs, a szalézi rend gyermekvédelmi felelőse (aki Abszolút című műsorunkban fejtette ki, miért nincs „papi” pedofília – a szerk.). Elmondta, a szalézi rend magyarországi újraalakulása óta eltelt harminc évben nem találtak olyan esetet, amely gyermekbántalmazásra utalt volna s most mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne is történjen ilyen. Puskás Balázs rámutatott, a közelmúltban kidolgozott új etikai kódex nagyon konkrét szabályokat és feladatokat szab meg a gyermekek védelmére. Az év második felére további dokumentumok készülnek el, segítve a gyermekvédelmi munkát. A szaléziak képzést is indítanak, amelyen pedagógusaik, illetve a rend tagjai megtanulhatják, mik a gyermekbántalmazás jelei, mire kell figyelniük és vigyázniuk, milyen egyházi és állami rendszereket vehetnek igénybe annak érdekében, hogy az áldozatokat segítsék – mert a tapasztalatok szerint minden iskolában tanulnak olyanok, akiket otthon bántalmaztak már.

Szentes Judit nővér, a Katolikus Pedagógiai Intézet gyermekvédelmi szaktanácsadója a prevenciós szemlélet jelentőségét hangsúlyozta, majd kitért a motivált intézmények szerepére. Mint mondta, gyermekvédelmi projektjeiket szeretnék országszerte elterjeszteni, elérhető célokat tűzve a résztvevők elé. A KAPI képzési rendszert is indított annak érdekében, hogy a katolikus iskolák pedagógusait minél jobban felkészítse a jövő gyermekvédelmi feladataira.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az evangéliummal egyidős hozzáállást tanúsítsa a gyermekek védelméért Jézus tanításának megfelelően – mondta Gájer László, az egyházmegye közelmúltban kinevezett gyermekvédelmi felelőse. Mint mondta, nagy erővel képezik papjaikat arra, hogy tisztában legyenek a válságjelekkel és kezelni tudják azokat, segítve az áldozatokat és megelőzve az esetleges visszaéléseket.

Az egyházmegyében – és ezzel párhuzamosan valamennyi magyar egyházmegyében – gyermekvédelmi munkacsoport alakult, jelzőrendszert alakítottak ki és ha visszaélésről kapnak információt, azonnal kivizsgálják az esetet.

Gájer László rámutatott, milyen szinten keltett társadalmi aggodalmat és alakított ki téves képet a papságról a sajtó egy része egy-egy borzalmas ügy alapján anélkül, hogy a százszámra megtörténő nagyszerű dolgokról beszámoltak volna. Társadalmi krízisben vagyunk, amely érinti az egyházat is, de megfelelő és átfogó preventív program indul a papság és a kispapok körében – mondta. Mint fogalmazott, szükséges a helyes viselkedéskultúra bemutatása, segítenek a papoknak a cölebsz életállapot helyes megélésében, az ebből fakadó nehézségek feltárásában és kezelésében is. Az esetleges ügyekben az egyház szigorúbban jár el és akkor is szankciót alkalmaz, ha az elkövetőt a világi hatóságok nem ítélik el – hangsúlyozta László atya. Elkötelezettek vagyunk egy olyan teljes program kidolgozásában, amely példaértékű és másolható – mondta.

Gájer László szentírási igével zárta beszédét: „Lehetetlen, hogy botrányok ne forduljanak elő, de jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat a kicsinyek közül”.

 

A kereszténységre építhetjük a jövőnket – Gájer László a Vasárnapnak

Iratkozzon fel hírlevelünkre