A baloldal még mindig nem érti, hogy nekünk nincs eltartott kisujjunk?

Nem akartam én még egyszer írni a pedofilokat sokkalta jobban büntető törvényről. Arról a részéről sem, amelyik – végre, valahára, nagyon-nagyon helyesen – megtiltja, hogy mindenfajta LMBTQ-propagandával mérgezhessék a gyerekek lelkét. Nem akartam, de mégiscsak muszáj. Egyfelől azért muszáj, mert sokan nem értik, mitől kiváló ez a törvény, másfelől szerencsétlenségemre több képet is láttam a hétfői tüntetésről. No, de mielőtt epét hánynék, kezdjük az első részével.

Tüntetés a Kossuth téren a pedofilellenes törvénycsomag ellen (Fotó: Szennyes Krisztián, vasarnap.hu)

Azért fontos, és azért kell nekünk ez a törvény, hogy idejekorán gátat parancsoljunk annak, ami amúgy is kezd hazánkban elterjedni. Annak, hogy mindenféle külföldről pénzelt, felforgató, káoszban hívő szervezet a legvédtelenebbek fejébe verhesse, hogy a teremtett világ szabályai nem olyanok ám, ahogy azokat a valóságban látjuk. Minden relatív, mindent lehet így is, meg úgy is értelmezni. Ha egy apuka szülni szeretne, hát rendben van. Ha anyuka egy másik anyukával szeretne együtt élni, az is. És nem – megelőzve a menetrendszerűen érkező felhorgadást -, nem azért kell ennek a plántálásától megóvni a kicsiket, mert amúgy üldözendő lenne bármelyik is. Ha egy férfi elmúlt 18 éves és úgy dönt, szülni szeretne, ám utazzon csak bátran az elmebaj legmélyebb bugyraiba. Ha egy nő elmúlt 18 éves és egy másik nővel szeretne együtt élni, tegyék azt teljes nyugalomban.

Míg ez a négy fal között történik, semmi közöm hozzá és nem is érdekel.

Az viszont érdekel, amikor egy óvodásnak pozitív példaként mutatnák be bármelyiket is. Érdekel, felháborít és dühít, ha gyermekeknek beszélhetnek arról ezek a szedett-vedett szervezetek, hogy a nemváltoztatás teljesen normális dolog, mit kell azért úgy odalenni? Ocsmány dolognak tartom, hogy ilyen galerik beóvakodhatnak a tantermekbe és negédesen somolyogva előadhatják a mindent is lehet, meg az ellenkezőjét is hazugságát.

Mi, konzervatívok, tudjuk, hogy van egy vörös vonal. Állíthatnak ellenfeleink szinte minden kérdésben homlokegyenest mást, mint mi, érvelhetnek mellette, aztán vitázhatunk. Rendben van. A gyerekek nem tartoznak ebbe a kategóriába. Ha a gyerekeket kezditek vegzálni, a lelkület akarjátok megrontani, a lehető legkorábban megsavanyítani, akkor nem fogunk vitatkozni. Akkor csak annyit mondunk, hogy nem. És kész. Aztán, ha nem tetszik, így jártatok, de ebben nem nyitunk vitát. Ezen a téren pedig a védelmet illetően bármeddig elmegyünk, kár hát feleslegesen bőszíteni a jobboldaliakat.

De azt sem tudja nekem senki megmagyarázni, mitől lenne homofóbia a gyermekek védelme mindettől a szennytől. Kinek változik ezzel a státusza, kinek kerülnek veszélybe a jogai? Újra le kell írjam a tételmondatot: 18 éves kora után mindenki szabadon választhat, de addig nem mérgezünk. Mint ahogy alkohollal és dohánnyal, úgy propagandával sem.

Tüntetés a Kossuth téren a pedofilellenes törvénycsomag ellen (Fotó: Szennyes Krisztián, vasarnap.hu)

A tüntetők minősége olyan, amilyen

A másik, fentebb említett ok, amiért erről még beszélni kell, az mindazok emberalatti minősége, akik ott voltak a hétfői nap során a Kossuth téren és tüntettek. Akik az undorító tábláikat, transzparenseiket az ég felé emelték, obszcén módon beszéltek, összemocskolták környezetüket mentális és lelki szempontból. Miért kéne úgy tennünk, mintha ez is rendben lenne? Hát még mindig nem esett le, hogy a jobboldali lúzerkedéseknek vége és ahogy ők mérettetnének meg minket, mi annak a kétszeresét adjuk vissza? Nem jöttek rá, hogy vége a jólfésült visszafogottságnak? Nem értik, hogy nekünk már nincs eltartott kisujjunk?

Elhiszem, hogy ezek hiánya nagyon fáj a felforgatóknak. És amikor emberalatti minőséget látunk, akkor rámutatunk és azt mondjuk, emberalatti minőség. Amikor egyszerű bunkók skandálnak, akkor megvonjuk a vállunkat és mindenkinek azt adjuk tovább, hogy egyszerű bunkók skandáltak. Nem lenne muszáj ám annak lenni. Lehetne kulturáltan, emberi minőséget megmutatva is létezni, tiltakozni.

Nem megy, na. Az igazság viszont az, hogy a normalitást óhajtók nem hagyják magukat. Így jártatok.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!