Legyünk istengyermekek!

Istengyermekek lehetünk, ha befogadjuk a Szentháromság egy Isten szeretetét

Hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent megértsünk. Csak egyetlen módon vagyunk képesek elfogadni valamit: ha tökéletesen megértjük. Sok esetben ez a megértésünk a felülkerekedésünket is magában rejti. Uralni akarjuk az ismeretlent, hogy minden a miénk lehessen. Odáig jutottunk, hogy ma már csak annak van létjogosultsága az életünkben, ami számunkra felfogható. Ami ezen túl van, elvetjük, mert primitívnek véljük. Pedig ott kezdődik csak az élet...

Miféle ostoba szűklátókörűségünkről teszünk eközben tanúbizonyságot! Az istentelen materializmus lelkünkben csírázásnak indult magvaival űzzük ki az életünkből a barátunkat, aki szüntelenül velünk szeretne lenni, és oda akarja nekünk ajándékozni önmagát. Mi pedig ahelyett, hogy ezt a közeledő valóságot és jelenlétet elfogadnánk, inkább kizárjuk az életünkből – mintha egyáltalán nem létezne.

Mindezt azért, mert képtelenek vagyunk ép ésszel felfogni, hogy a Teremtő egy Isten, aki három személy.

A mennyei logika felborítja az emberi okoskodást.

Kizökkent, hogy észrevegyük: már megint túl magasra építettük öntetltségünkből a bábeli tornyot. Elveszítettük a kapcsolatunkat Istennel, ezért már egymás szavát sem értjük. És már azt sem tudjuk, hogyan szólítsuk meg azt, aki van.

A Fiú arra tanít, hogy Atyának nevezzük Istent. Ez az Atya pedig elküldi a Szentlelket, aki tanúságot tesz a Fiúról. A Fiú nem akar semmi mást tenni, egyedül az Atya akaratát. Ennek tökéletes szeretetjelét adta a kereszten, ahol a Fiút a mi bűneinkért szúrták át, és a mi gonoszságainkért törték össze. Az Atya soha nem hagyja el a Fiút, még a legádázabb küzdelemben sem, emberi szívének utolsó dobbanásáig vele van. A Fiú pedig mindent ad a neki mindent adó Atyának. És az önátadás teljességében a Fiú kileheli az ő Lelkét.

A Szentháromság vérkeringésébe kapcsolódunk Isten dicsőítésével

A Golgotán a Szentháromság forró szeretetében megszületik az egyház – Máriával, a szeretett tanítvánnyal… és velünk. Az Atya akaratára igennel felelő, a Szentlélek erejéből lányból asszonnyá lett szolgálóleány tökéletes tükörként ragyogja vissza ezt a tökéletes, „három az egyben” szeretetet. Az egyedül utánozandót, az istenit.

A kereszt alatt és Pünkösdkor megszületik az egyház. Ugyanez az egyház a Lélek erejéből arról tanít bennünket Pünkösd ünnepe után egy héttel, hogy az egy Isten három személy.

Az egyház születésnapja után Isten névnapját ünnepeljük. Az Atyaisten, a Fiúisten és a Szentlélekisten közösségét, amelybe mi is meghívást kaptunk.

Istent nem fogjuk tudni megérteni. Akármennyire is próbálja a bábeli világ sziszifuszi munkával a saját uralma alá hajtani, bele fog bukni. Elhasal mindenki – liberális, ateista, konzervatív vagy progresszív keresztény – aki úgy véli, hogy behálózta Istent.

A felfoghatatlan Szentháromság önmagát akarja nekünk ajándékozni. 

Bevon az életébe a teremtés kezdetétől, amikor még egyedül csak Isten Lelke lebegett a vizek felett. Megalkotja az embert. Férinak és nőnek. És meghívja őket a teremtő erő továbbadására nemzedékről nemzedékre. Isten életet lehelt az emberbe, és megbízza a feladattal, hogy ő is részese legyen a teremtésnek. Családok születnek az egy férfi és egy nő szövetségéből. Aztán a kereszt tövében Isten újjáteremti az embert, és újra csak belelehel. Az ember, én és te, társörökösökké válunk. Minden, ami a Fiúé, a miénk is lett. Az Atya gyermekeivé változunk át a Fiú szeretete által. Az egyház nagy családja pedig egyre csak növekszik Isten újjászületett gyerekei révén.

Egyetértek Kunszabó Zoltán diakónus meglátásával. Szerinte a családról alkotott szellemi vízió eltűnt, nem létezik. „Eredendően annak is a Szentháromság volt a mintája: a különbözőknek a termékeny egységét kellene családnak neveznünk. Ezen a területen több fennakadás is jelentkezik manapság. Valósággal záporoznak ránk a bomlasztó kérdések: miért vagyunk különbözőek, akarunk-e egyáltalán termékenyek lenni, egységben lenni…? Pedig a Szentháromságban mindez tökéletesen megoldódott.”

Kunszabó Zoltán: Ott tartunk, hogy a Biblia tanítása már törvénybe ütközik

Ebben az évben különleges üzenete van a gyereknapi Szentháromság ünnepnek. Jézus szerint, ha nem leszünk olyanok, mint a gyermekek, nem megyünk be Isten országába. Nem tudunk Isten jelenlétében élni, ha nem tudunk gyerekek lenni! A gyermek elfogad, hisz a szeretetnek, és kételkedés nélkül bízik, nem válogat. Ehelyett tárt karokkal kéredzkedik fel az ölelésért, mert tudja, hogy felemelik majd. A recept tehát adott. Mindenkinek ugyanaz. Nem túl bonyolult: legyünk gyermekek, istengyermekek!

Gável András

 

 

 

Előbb akarok lenni keresztény

Te is Isten fia vagy!

A szentmise dicsőítő himnusza a Szentháromság dinamizmusával dobogtatja meg a szívünket

A kiemelt kép forrása: Unsplash/Jochen van Wylick

Iratkozzon fel hírlevelünkre!