Orosz Atanáz: Az a szépség, amiben Istennek kedve telik, pusztulófélben van

A gazdasági és politikai célokat olyan etikai célokkal kell megtámogatnunk, melyek lehetővé teszik a fenntartható fejlődést, és amelyek hozzáállásunk megváltoztatásán múlnak – mondta el Orosz Atanáz a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom online teremtésvédelmi konferenciáján. A görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke felhívta a figyelmet arra, hogy keresztényként kötelességünk szót emelni akkor is, amikor a környezetvédelem bizonyos bujtatott ideológiák fedőneve lesz.

Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke (Fotó: MTI/Vajda János)

Zsoltárainkban, imádságainkban is felelevenedik az a bizonyosság, hogy Istennek öröme telik a teremtett világban. Sajnos napjaink tapasztalata nem mindig egyezik ezzel. Be kell vallanunk, hogy azt a gazdagságot, szépséget, amely újra meg újra felcsillan a teremtett világban, részben tönkretettük, tönkretesszük. Ez a konferencia is eszköze lehet annak hogy ezen változtassunk – jelentette ki Orosz Atanáz. A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom online konferenciasorozatának miskolci állomásán emlékeztetett arra, hogy egyházunkban reggel és este is olyan zsoltárokat imádkozunk, amelyek hálaadást jelentenek a környezetünkért, a teremtett világért.

Kép: 72 tanítvány mozgalom

Az Hetvenkét Tanítvány Mozgalom online konferenciasorozata a fenntarthatóság kérdésköreit vizsgálja, és az előttünk álló kihívásokra keresi a megoldásokat. (Kép: Hetvenkét Tanítvány Mozgalom)

Áldjad, én lelkem, az Urat!

– A 104. zsoltárral, a Teremtés Himnuszával szoktuk kezdeni a liturgikus napot, mely tekintetünket a környezetünk Teremtőjére irányítja. „Áldjad én lelkem az urat” – ezzel a néhány szóval méltatjuk mindazt, ami körülvesz minket. Ámulattal megköszönjük azt a szépséget, amelyet csak elismeréssel, megrendültséggel, belső megindultsággal sorolhat fel az ember – mutatott rá a püspök. Mint mondta,

a hívő ember a világ minden részében Isten ujjlenyomatát fedezi fel.

– A Teremtő kézjegyét csodáljuk meg mindenben. És megköszönjük: igen fölségesek a Te műveid, Uram! Ebben a világban Isten dicsőségének, szépségének, ékességének a jeleit, jegyeit ismerjük fel. Reggelenként abban a zsolozsmában, amely keleti egyházunknak sajátja, a zsoltároskönyv utolsó imáinak (148. és 150. zsoltár) szavaival Istent dicsérjük a teremtett világgal együtt – emelte ki. Hozzátette, ezekben a zsoltárokban nem csak Istenünket, hanem életterünket, környezetünket is megszólítjuk.

Pusztulóban a teremtett szépség

– Megszólítjuk azt a csodálatos biodiverzitást, amely sajnos pusztulóban van. Isten dicséretére kapunk meghívást, amikor ezt a gazdagságot szemléljük. És olykor bűnbánatra kapunk ösztönzést, amikor ennek pusztulását látjuk, amikor érezzük, hogy nem áll jól a szénánk, hogy ennek a teremtett világnak a szépségeit lassanként elveszítjük. Jelen konferenciánknak is ez jelenti az egyik fontos kiindulópontját, mert

az a szépség, rend és harmónia, amiben még az Istennek is kedve telik, pusztulófélben van.

Ha nem vigyázunk rá, bizony el is pusztul – hívta fel a figyelmet Orosz Atanáz. Hálát adott azért, hogy mindezt globális szinten is felismerték. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési keretrendszere azonban, amelyet már a következő évtizedre is megfogalmazott, számos olyan pontot tartalmaz, melyek egyáltalán nem evidensek számunkra.

Az egyház vezetői igyekeznek a korlátlan növekedés és fogyasztás mítoszán alapuló jólét fogalmától megszabadulni, nehogy ez a mítosz, ez a délibáb félrevezesse az emberiséget

– mutatott rá. Kiemelte, éppen eléggé súlyos válságot élünk át ebben az esztendőben, ám a környezetei válság még súlyosabb lehet, ha nem vigyázunk.

A korlátlan növekedés és fogyasztás hamis mítosza

– Még mindig akadnak olyanok, akik makacsul támogatják ezt a mítoszt, és azt mondják, hogy a társadalmi és ökológiai problémák etikai megfontolások vagy alapvető változtatások nélkül is, egyszerűen csak új technológiák alkalmazásával megoldhatók. A teológusok nevében állítom azt, hogy a technológia kevés! Teológia is kell ahhoz, hogy helyén kezeljük a dolgokat. A természet nem Isten, Isten az Isten. A teremtett világ véges, a kinyilatkoztatott bibliai ige is ezt támasztja alá, de azért

nekünk szükséges olyan fejlesztési célokat kitűzni, melyek lehetővé teszik, hogy egy fenntartható világot adjunk át a következő nemzedéknek

– szögezte le a püspök. Orosz Atanáz szerint a gazdasági és politikai célokat olyan etikai célokkal kell megtámogatnunk, melyek lehetővé teszik a fenntartható fejlődést, és amelyek hozzáállásunk megváltoztatásán múlnak. Emlékeztetett arra, hogy nem csak Ferenc pápa, hanem elődje, sőt, Szent II. János Pál pápa is többször beszélt az ökológiai megtérés ösztönzésének és támogatásának szükségességéről. A keresztények számára egyértelmű, hogy amikor fordulatról beszélünk, ott teljes fordulatot, megtérést feltételezünk. Az ökológiai megtérés pedig, bármilyen erős kifejezés is, biztos, hogy vallási színezettel is rendelkezik.

A változáshoz bűnbánatra is szükség van

A fenntartható jövő felé történő átmenethez be kell látnunk hibáinkat, bűneinket, el kell ismernünk rossz szokásainkat, hanyagságainkat – szólított fel a változásra Orosz Atanáz. Ferenc pápa megfogalmazása szerint szívbeli bűnbánatot kell tartunk, meg kell változtatnunk bensőnkben egész lényünket, hogy kiengesztelődve élhessünk a többi emberel, a teremtéssel és a Teremtővel. Nem szabad egyoldalúvá tenni ezt az ökológiai megtérést, nem csak a környezetünkkel szükséges kibékülnünk. A kiengesztelődés minden emberre vonatkozik, különösen a nélkülöző, szegény emberekre, és mindig szem előtt kell tartanunk a Teremtőt.

A technokratikus válasz nem elég, teológiára is szükség van

Ha szilárd alapot akarunk adni azon keretrendszer munkájának, melyet az ENSZ kijelölt, el kell utasítanunk azt a kísértést, hogy egyszerűen technokratikus választ keressünk a kihívásokra. A püspök szerint késznek kell lennünk arra, hogy szembenézzünk a kiváltó okokkal, és teológiai szempontokat is figyelembe véve a hosszútávú következményeket is szemügyre vegyük. Kötelességünknek érezzük, hogy szót emeljünk akkor is, amikor a környezetvédelem bizonyos bujtatott ideológiák fedőneve lesz. Azok a keresztény környezetvédők, akik teológiai, Istentől kapott szempontokat is figyelembe vesznek, nem eshetnek ilyen ideológiák csapdájába.

A környezetvédelem nem csak globálisan, hanem lokálisan is megvalósítható.

És szükséges is figyelembe venni a helyi szempontokat, igényeket, a helyi vállalkozások szempontjait. – Egyetlen területre sem erőltethető rá olyasfajta környezetvédelem, mely szögesen szembefordul egy térség érdekeivel. Azt gondolom, hogy ez Miskolc környezetére is vonatkozik. Figyelembe kell vennünk a hátrányos társadalmi rétegek lehetőségeit és szükségleteit is. Kétségtelen, hogy forradalmasítani lehetne a közlekedést, de máról holnapra nem várhatja el senki, hogy azok a szegény szereplők, akik 20 éves autókkal járnak a környéken, máról holnapra lecseréljék azokat elektronikus járművekre – mutatott rá. Mint mondta,

azokat a megoldásokat kell keresnünk, melyek nem hátrányos helyzetbe hozzák a helyben lakókat, hanem a többiekkel együtt előbbre viszik.

– Bízom benne, hogy az ökológia jó úton halad a fenntartható fejlődés és a megoldás elérése felé – tette hozzá.

Tükröt tart a tízéves keretstratégia

Kükedi Zsolt, a Nemzeti Fejlődési Fenntartható Tanács delegáltja, az Út a Fenntarthatóság Felé projekt tagja előadásában emlékeztetett arra, hogy a Magyarország számára 2013-ban elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Ehhez tudjuk viszonyítani azt az utat, melyet azóta bejártunk. 2023-ban ezt a stratégiát meg kell újítanunk, és addig kétévente megvizsgáljuk, hogy hol tartunk ehhez a stratégiához képest. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága vezette be a fenntartható fejlődés fogalmát, melyet egy háromlábú székként képzelt el. Ez a három tartópillér a gazdasági, a környezeti és a társadalmi erőforrásokból áll.

A stratégiának az a különlegessége, hogy a három pillér mellett számításba veszi a humán dimenziót is.

Tehát megvizsgálja az ember szerepét és fejlődését is – mutatott rá. Ismertette, a tanulmány során bizonyos indikátorok mellett vizsgálják, hogy milyen a nemzeti erőforrásaink állapota, és megjelenítik, hogy miben javultunk, stagnáltunk vagy romlottunk. A jelentés itt nem áll meg, hiszen igyekszik javaslatot tenni arra is, hogy mit tegyünk az adott eredménnyel. A 16 indikátor közül

jól áll például a foglalkoztatási ráta, a beruházások állapota, a kutatásfejlesztési kiadások és az államadósság helyzete. Az oktatási kiadások növekedtek, a szegénységben élők aránya is egyértelműen javult

– ismertette. Az általános bizalom szintje nőtt, vagyis egyre nagyobb bizodalmunk volt a hivatalos állami szervekben. Viszont sajnos őrült erővel alakítjuk át a természeti erőforrásainkat, az erőforrás-termelékenységünk romlott. A gazdasági növekedés és a közlekedés növekedése mellett nőtt a levegő szennyezettsége is. Elmarasztalónak érzékelte a Tanács a korrupciós indexet és a civil szervezetek számát. A Tanács környezeti fenntarthatósági fordulatot ajánl, ami egyértelműen a biológiai aktív területeknek a felhasználás-növekedését javasolja megállítani, ebben benne van a zöldmezős beruházásokról a barnamezőre való áttérés, az országon keresztülhaladó nagy mennyiségű víz visszatartása, vagy olyan ökológiai megközelítések a mezőgazdaságban, melyek egyértelműen pozitív hatással járnak. Kükedi Zsolt hangsúlyozta:

fontos, hogy ne lineáris folyamatok mentén alakítsuk át erőforrásainkat, hanem körforgásos gazdaság mentén.

Helyi és országos kihívások

A konferencián Miskolc és térsége helyi viszonyait, kihívásait Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke ismertette, aki szerint az erőforrások folyamatosan csökkennek, szinten minden megújuló erőforrás kitermelési maximumát elértük. Szomorúan konstatálta, hogy a magyarok ökológiai lábnyoma nagyon nagy.

Ha minden ember magyar lenne ezen a Földön, akkor 2,3 bolygóra lenne szükségünk ilyen életvitel mellett.

Demeter Zoltán, a Zöld Akció Egyesület tudományos munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nehéz a civil szervezeteket fenntartani. Sőt, nem könnyű benntartani sem az ott dolgozó fiatalokat. A legtöbben ugyanis ezeket az egyesületeket csak ugródeszkának használják, ami persze érthető, hisz egyelőre nem tudnak számukra olyan béreket, hosszútávú stabilitást biztosítani, melyre igényük lenne. A Zöld Akció Egyesületről elmondta, két fő területen dolgoznak, egyrészt végzik a klasszikus természeti állapotfelmérést, értékvizsgálatot, és kutatnak. Másrészt szemléletformálást végeznek. Különböző korcsoportokat próbálnak elérni. Az óvodásokat is megszólítják, hogy a fenntartható fejlődés már természetes cél legyen az utánunk jövő generációknak.

A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom online konferenciasorozata a következő hetekben tovább halad az országban. A következő virtuális állomás Győr és környéke lesz, melyhez bárki ingyenesen csatlakozhat.

Néhány évünk maradt az elszabaduló klímaviszonyok megfékezésére

Filozófiaváltásra van szükség az európai zöldpolitikában

A magyar társadalom és bolygónk sorsa a hazai cégeken is múlik

Iratkozzon fel hírlevelünkre!