A magyar társadalom és bolygónk sorsa a hazai cégeken is múlik

A cselekvés évtizedében az ember és a bolygó kapcsolatának újragondolásán és átértékelésén keresztül már nem csak hangzatos szavakkal és elméletekkel, hanem aktív cselekvéssel is hozzájárulhatunk Földünk gyógyításához. A Green Policy Center tanulmánysorozat legújabb értekezésében a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a fenntarthatósági fordulathoz a gazdasági tevékenységek újragondolásán keresztül vezet út. A kiváló dokumentumban nem csak hangzatos szavakat pufogtatnak, de konkrét példákat is ajánlanak a magyar cégeknek.

A Green Policy Center tanulmánya azt vizsgálta, hogy mit tehetnek a hazai cégek egy igazságosabb szociális piacgazdaság megszületéséért és a klímaváltozás elleni globális küzdelemért. Bár a gazdasági tevékenység célja a profit, ideális esetben a nagyjából azonos méretű és egyformán informált szereplők kölcsönhatása révén a piac megteremti a kívánatos egyensúlyt.

Ez az egyensúly azonban mára sajnos felborult, melynek oka a technológiai robbanás.

Az innovációs központok befektetői egyre több információhoz, ennek folyományaként pedig egyre több tőkéhez jutottak. Alig pár száz nagytőkés uralja a világpiacot, és a szélsőséges különbségek egyre nagyobb társadalmi feszültséget gerjesztenek. Nemes Gábor és Gyöngy Ádám tanulmányukban arra vállalkoztak, hogy felmutassanak néhány alternatívát a megoldásra.

Pápai útmutatás az új kapitalizmus megalkotására

Ferenc pápa legújabb Mindnyájan testvérek (Fratelli Tutti) kezdetű enciklikájában felszólal a világban tapasztalható igazságtalanság, kapzsiság, egyenlőtlenség és szűklátókörűség ellen. Ez az az enciklika, mely sürgeti a nagyobb szolidaritást a világban, több testvéri szeretetre hív az átfogó emberi fejlődés és az általános közjó érdekében, az evangélium alapelveinek megfelelően. A tanulmány szerzői szerint ez az az enciklika, melynek valójában napvilágot sem kellett volna látnia, ha Ferenc pápa 2015-ben megjelent Áldott légy (Laudato si’) kezdetű enciklikájában leírtakat a világ komolyabban vette volna és annak szellemében cselekedtünk is volna.

Profitmaximalizálás helyett közösségi célok

„Amikor megvizsgáljuk a kapitalizmus fogalmát, azt láthatjuk, hogy egy olyan társadalmi és gazdasági rendszerről van szó, melynek legfontosabb tényezői a tőke, a vállalkozó és a fogyasztás, közvetlen célja az egyéni haszon” – olvasható a tanulmányban.

A cél ezzel szemben az lenne, hogy a profitmaximalizálás révén a gazdasági társaság vagy szervezet által megtermelt hasznot a társadalom, a közösség javára fordítsák vissza,

a legszegényebbeket is beleértve. Idézik Marc Benioffot, a Salesforce vezérigazgatóját, aki szerint a kapitalizmus, ahogy ma ismerjük, halott, és egy újfajta kapitalizmus jön el, amely nemcsak a pénzszerzésről szól. Az új kapitalizmusban a vállalkozások lételeme, hogy ne csak részvényeseiket szolgálják, hanem az érdekeltjeiket is: a munkavállalókat, ügyfeleket, állami iskolákat, hajléktalanokat és nem utolsó sorban magát a bolygót is. A gondolat nem újkeletű, hisz a Katolikus Egyház vezetői már hosszú ideje sürgetik a gazdaság és az etika harmonizációját. Ferenc pápa szerint nem tűrhető tovább, hogy élelmiszert dobjunk el, miközben tömegek éheznek.

A jövő vállalata nem csak részvényeseit szolgálja, hanem az érdekeltjeiket is: a munkavállalókat, ügyfeleket, állami iskolákat, hajléktalanokat és magát a bolygót. (Fotó: Pixabay)

Pozitív példa – ilyen a jó vállalat

A szomorú kép ellenére a tanulmány több pozitív példát is említ, köztük például az Unilevert. A vállalat 2010-ben elindította az Unilever Fenntarthatósági Tervet, amely bizonyította, hogy a fenntarthatóság és a sikeres üzleti teljesítmény összefügg egymással. „A világ soha nem látta még ennyire tisztán mindazokat a társadalmi és környezeti kihívásokat, amelyekkel mindannyian szembenézünk. A cselekvés szüksége egyre sürgetőbb. Tudjuk, hogy ebben nagy szerepünk van. Vállalatunk márkáinak és munkavállalóinak világos küldetése: mindennapossá tenni a fenntartható életmódot.”

Eljött az inkluzív kapitalizmus ideje!

A tanulmány szerzői a hazai üzleti köröknek az úgynevezett „inkluzív kapitalizmust” ajánlják. Mint írják, ez a piacgazdaságon belül egy olyan irányzat, mely egy nemzetközi válaszadási kísérletnek tekinthető a 2008-as világválság során felszínre törő igazságtalan krízisekre. Akkor a tehetős emberek és befolyásos globális gondolkodók a kapitalizmus megújítását tűzték napirendre annak érdekében, hogy saját helyzetüket és a világot a válságot követően kialakult bizonytalan helyzetben stabilizálják. Az akkor létrejött mozgalom meghatározó tagjai – Lynn Rothschild vezetésével – egy személyes látogatásra kaptak meghívást Rómába, és

Ferenc pápa irányításával megalakult az Inkluzív Kapitalizmus Üzleti Tanácsa a Vatikánban nevű grémium.

Célja az emberi méltóság megőrzése, az igazságosság, illetve a természetben az ember által ejtett sebek gyógyítása. „A vatikáni üzleti tanácsban képviselt jelentős cégek közreműködésével a magyarországi üzleti élet egészének ehhez való hozzájárulása nagy lépés lenne a fenti célok elérése érdekében” – hívják fel a figyelmet a szerzők. Szerintük a jövő kérdése, hogy a Ferenc pápa vezetésével most megalakult nemzetközi ellenőrző szervezet maradéktalanul be tudja-e tölteni funkcióját.

Az inkluzív kapitalizmus mint új nemzetközi válaszadási kísérlet sok mindenre megoldás lehet. (Fotó: Pixabay.com)

Mi a hazai cégek feladata?

„Javasoljuk, hogy érezzék megszólíttatva magukat a magyar tulajdonú cégek is, látogassanak el, és regisztráljanak a mozgalom új honlapján a közös gondolkodásra és cselekvésre, ahol mérhető, önkéntes célkitűzések évenkénti teljesítésére kell számítani a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mentén a Laudato si’ szellemében a Szentatya felügyelete mellett” – írják a tanulmányban. A szakemberek szerint

érdemes a magyar tulajdonú cégeknek is bekapcsolódni ebbe a közös munkába konkrét, mérhető felajánlások megtételével.

Ez a fajta vezetői hozzáállás az úgynevezett „stakeholder” kapitalizmus irányvonallal állítható párhuzamba. A stakeholder elmélet összhangba törekszik hozni a gazdasági és az etikai szempontokat is. A harmonikus növekedés alapjait biztosíthatja egy gazdasági modell összes lehetséges érintett felének, így az ügyfél, a részvényes, a munkavállaló, a helyi közösség, az önkormányzat, az állam és végső soron a Föld érdekeit is figyelembe véve.

A stakeholder kapitalizmus tehát egy olyan rendszer, amelyben a vállalat minden érdekelt félnek igyekszik az igényeit figyelembe venni.

Közöttük vannak az ügyfelek, beszállítók, alkalmazottak, részvényesek és a helyi közösségek egyaránt. Ebben a rendszerben a társaság célja a hosszú távú értékteremtés, nem pedig csupán a profit maximalizálása.

Hal helyett hálót!

A tanulmány szerzői szerint a kapitalizmus profitmaximalizáló irányzata fenntarthatatlan, egyenlőtlenséget szül, és ezért új irányba kell állítani, amíg még nem túl késő, hogy társadalmi szerepvállalása révén „hálót biztosítson minden embernek, aki halat szeretne fogni”. Az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modell környezetszennyező és pazarló, melynek következtében Európában összesen évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk. Ehelyett az EU a körkörös gazdaság (circular economy) megvalósítására törekszik,

korszerűsíti a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályait, hogy ösztönözze a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra történő átállást.

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodáshoz (European Green Deal) kapcsolódva pontosan egy évvel ezelőtt, 2020 márciusában tett közzé egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság megvalósítására. Ez számos javaslatot tartalmaz a fenntarthatóbb terméktervezés és a hulladék csökkentése céljával, külön figyelmet fordítva a legtöbb energiát felhasználó ágazatokra, mint például az elektronika, a műanyag, a textil- és az építőipar.

Európában összesen évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk. A cél a körkörös gazdaság megvalósítására. (Fotó: Pixabay)

Hogyan tovább, magyar cégek?

A tanulmány számos kiváló szervezet bemutatásával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy van más alternatíva a profitmaximalizáló, részvényesi út mellett a világban. Mint írják, rendkívül fontos, hogy a 2021 novemberében Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló Planet Budapest 2021-re a magyar tulajdonú cégek és a vállalati szektor saját maguk számára kikristályosítsák, hogy

miként kívánnak a kapitalizmus megújításában pontosan részt venni.

Az esemény Közép-Európa legnagyobb szakmai rendezvénye a világ fenntartható jövőjéről, ami innovatív és pragmatikus megoldásokat kíván. Arra biztatják a magyar tulajdonú cégeket, hogy készüljenek és vegyenek részt ezen a rendezvényen, fogalmazzák meg saját maguk számára „kapitalizmus képüket”.

A szerzők által javasolt másik út a pozitív válasz az Inkluzív Kapitalizmus vatikáni tanácsának felhívására, illetve a honlapon történő regisztráció és vállalás, melyben felelős, mérhető célokat tűznek ki maguk számára a tagok a fenntarthatósági fordulat elérése érdekében. Ezen felül meg kell határozni, hogy Magyarországon melyek a prioritások a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) korábbi dokumentumainak fényében. Javaslatot tesznek arra is, hogy az év második felére jöjjön létre egy hazai integratív (online/offline) műhely, mely a globális helyzet figyelembevételével alkot meg egy hazai „kapitalizmus-alternatívát”.

Néhány évünk maradt az elszabaduló klímaviszonyok megfékezésére

Vasvillával fognak nekünk esni az ivóvizünkért?

Befogadhatja-e a politika a teremtésvédelmi tanítást?

(Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com)