Budapest elveszett tetődíszei XXV.

Mai cikkemben kizárólag a budai oldalon található bérházakat mutatok be. Lépten-nyomon arra jutok, hogy a főváros toronydíszeinek elvesztéséhez a háborút követő pár évben a pénz és építőanyagok hiánya, az azt követő szocializmusban pedig a gondatlanság és ízléstelenség, az ideológiához való megfelelés, illetve a monarchia építészetének zsigeri elutasítása vezetett. Sajnos az utóbbi időszak volt a hosszabb és ez a főváros látképén maradandó károkat okozott.

A Várban a Tárnok utca 22-24-es szám alatt áll az Országh-bérház. Építtetője és tulajdonosa Dr. Országh Sándor tanár és jogász, országgyűlési képviselő és miniszteri tanácsos volt. Országh Sándor, Reitter Ferenccel közösen készítette el a Főváros első építési rendszabályát, ezen kívül kiemelkedő szerepe volt az iskolai magyar tannyelv bevezetésében. Mindemellett tíz éven keresztül töltötte be a Ganz Gépgyár igazgatói pozícióját is. 1885-ben a Tárnok utca kiszélesítése miatt bontották el a bérház klasszicista elődjét, ahová 1888-ban felépült a háromemeletes, eklektikus stílusú, sarokkupolás bérház. A bérház földszintjébe költözött Wellisch Zsigmond kávéháza, aki, Országh Sándorral együtt a bérház lakója volt. A második világháborúban szörnyű pusztításon ment keresztül a Tárnok utca. A bérház sarokkupoláját és a tetőzet harmadát a pesti rakparton felállított szovjet tüzérségi ütegek pergőtüze pusztította el. Az 1950-es években történt újjáépítésénél – az egyébként sértetlen – harmadik szintet elbontották és az új tetőzetre sarokkupola már nem került. Az épület lefejezése tudatos volt, mivel az új koncepció szerint a Várban maximálisan két-háromszintes épületek lehetnek csak. Sok, –  egyébként  csodával határos módon – megmenekült épület (például a Honvéd Főparancsnokság és Minisztérium és a Pénzügyminisztérium) így veszítette el eredeti tetődíszeit és emeleteit.

Balra látható az Országh-bérház sarokkupolája (nyíllal megjelölve), hátul-középen a volt Pénzügyminisztérium csodálatos tornyaival. Jobbra látható az Eszterházy palota két épületrésze. (Forrás: www.egykor.hu)

A visszabontott Országh-bérház, sarokkupola nélkül. Hátul a Pénzügyminisztérium is elveszítette a tetődíszeit. Jobbra látható a Budavári Általános Iskola városidegen épülete. (Forrás: www.maps.google.com)

Az egykori Fehérvári, majd Horthy, napjainkban Bartók Béla út és Orlay utca sarkán emelkedő eklektikus, de szecessziós jegyeket magán viselő Vida-bérház 1906-ra készült el. A háromszintes saroktornyos épületet özvegy Vida Lajosné megbízásából emelték. Tervezője Fischer József és Detoma Alfonz voltak. A második világháború harcaiban az épületet csekély kár érte, sarokkupoláját jóval a háború után, az 1960-as években történt felújítás során bontották el.

A Vida-bérház kis hagymakupolájával 1910-ben. A képen megfigyelhető, hogy a villamos sínek az út két szélén voltak elhelyezve, ahogy a Monarchia többi városában, így Bécsben is. Az előnye az volt, hogy az utasok közvetlenül a járdára szállhattak le és nem kellett külön megálló számára járdaszigetet építeni az úttest közepére. A bécsi Ringen még a mai napig így közlekednek a villamosok. (Forrás: www.bartokbelaut.hu)

Napjainkra a Vida-bérház sarokkupolája eltűnt és a villamos sínek is középre kerültek. (Forrás: www.maps.google.com)

A Bartók Bála út 39-es szám alatti szecessziós bérházat Kovacsevics (Nagykovácsy) Milenkó megrendelésére Fischer József és Detoma Alfonz tervezték, 1907-re készült el teljesen. Hatalmas, négyzetalakú sarokkupolája a környék egyik legnagyobbja volt. A Kovacsevics-bérház a Gellért-hegy oldalában épült. A lejtős talajviszonyoknak köszönhetően a földszinten nézőteret alakítottak ki, itt működött 1908-tól az Adonis, későbbi nevén Simplon mozi, amely 1934-től költözött át a körtéri Simplon-házba (amely nevét a moziról kapta). A mozi helyére később a kétszintes Nagykovácsy textil és műszaki bolt költözött, amely egészen az államosításig a ház építtetőjének a birtokában volt.  Az 1944-es angolszász légitámadások során a ház bombatalálatot kapott, amely következtében a sarokkupola és a ház Gellért-hegy felőli tetőzete elpusztult. A sarokkupolát a helyreállítás során sajnos nem építették vissza, pedig nagyon hiányzik a látképből. A bérház híres lakója volt Szőnyi István festőművész, aki néhány évig feleségével élt itt a világháború után. Érdekesség még, hogy a Nagykovácsy család leszármazottjai ma is az épületben laknak és mindent megtesznek az épület eredeti formájának visszaállításáért.

A Kovacsevics-bérház gyönyörű sarokkupolája 1907-ben. A fénykép a ház befejezése előtt készülhetett, mivel a negyedik emeleti erkélyeknek még nem készültek el a kovácsoltvas korlátjai. (Forrás: FSZEK)

A bérház napjainkban a tekintélyes sarokkupola nélkül látható, ugyanakkor a homlokzat szépen felújításra került a közelmúltban. (Forrás: www.maps.google.com)

A mai Karinthy Frigyes út (korábban Verpeléti út) az 1910-es években kezdett kiépülni és nagyvárosi külsőt kapni. A 7-es szám alatt lévő szecessziós bérház 1912-ben épült. Az utcai homlokzat mögött gang található, amelyről összesen negyvenkét lakás nyílik. Építtetője és tervezője sem ismert. A bérház különlegessége a mellvéd mögötti sátortetőn magasodó, középkori várakra emlékeztető toronysüveg, amelyből fantasztikus panoráma tárul a lakók szeme elé. A torony a második világháború során légvédelmi megfigyelőpont volt, később, az ostrom során géppuskafészket alakítottak ki benne. Valószínű, hogy ez okozhatta vesztét is. Visszaépítésére a második világháborút követően nem került sor.

A Verpeléti út 7. a középkori vártoronyra emlékeztető tetődísszel egy 1938-ban készült fényképen. A fénykép közepén láthatjuk a villamos sínek lefektetését, amelyet a fővárosban először az úttest közepére helyeztek el. Az újonnan épülő villamosvonal a Horthy Miklós hídra, és azon keresztül a Nagykörútra hordta dél Buda lakosait. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az eltűnt torony hiányzik az utca mai látképéből. (Forrás: www.maps.google.com)

A Móricz Zsigmond körtér sarkán találjuk a Karinthy Frigyes (Verpeléti) út 4-6-os szám alatt álló Schneller-bérházat.  Az 1914-ben épült ház Bach János tervei alapján, Schneller Jenő és neje, Fill Ludmilla megrendelésére épült. A robosztus, ötszintes eklektikus bérházat két hagymakupola díszíti, közöttük kovácsoltvas záróelemmel rendelkező magastető található.  A kovácsoltvas oszlopokkal alátámasztott gang padlózata Zsolnay lapokból készült, de a lábazatot is olyan csempével díszítették, mint amilyet a Millenniumi Földalatti Vasút megállóinál használtak. Építésekor luxusnak számított az elektromos felvonó, amely a tetőszintig szállította a lakókat. Itt került kialakításra a két mosókonyha, vasalószoba, két szolgaszoba és a poroló tér is. A ház érdekessége, hogy egy ideig a bejárattól jobbra működött a Lágymányosi Zsinagóga imaháza. Az első és a második emelet utcai lakásaiban az erkélyes hosszú szobák akár bálteremnek is beillettek volna. Egyikükben lakott 1945 előtt unokájával a ház leghíresebb lakója Bernárd Ágoston, aki 1920. június 4-én a kormány képviseletében egyike volt a trianoni békediktátum aláíróinak. Visszaemlékezések szerint a tetőzet a második világháborúban megsérült, de nem volt statikai problémája. Mégis az 1950-es években történt első nagyszabású felújítás alkalmával mind a magastető, mind a hagymakupolák elbontásra kerültek.

A Schneller-bérház hagymakupoláival a tér egyik legszebb háza volt. (Forrás: Fortepan)

A Schneller-bérház mai látképe: hiányoznak a csodaszép hagymakupolák és a magastető is. Az évek során, az egykori csodálatos tetődíszek helyére, három, az épület stílusával antagonisztikus ellentétben lévő, nyerges tetejű ablakokat építettek.

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)

 

Fecske Gábor László

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre