A járvány sem állhatta útját a Toldi-rajzfilm befejezésének
– Hogyan került a Toldi animációs filmet készítő csapathoz?
– 2017 őszén, még a Ruben Brandt című film utómunkáin dolgoztunk, amikor Vécsy Vera, a Kecskemétfilm gyártásvezetője jelezte, hogy a tervbe vett Toldi-sorozattal kapcsolatban szeretne velem beszélni. Gondoltam, abban is a karakterlapokkal, esetleg animációval kellene foglalkoznom. Valamivel később Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm vezetőjével közösen megkerestek és felajánlották a kivitelező rendezői posztot. Ez a megnevezés nagyon talányosan hangzott. Nem tudtam elgondolni, hogy ha a volt főiskolai tanárom, Jankovics Marcell fogja rendezni a filmet, valamint ő a forgatókönyvíró, a figuratervező is, akkor mi dolgom lehet?
Elmentem Jankovics Marcellhoz beszélgetni. Akkor már ketten nem tudtuk, hogy végül is mi lesz a feladatom, de úgy gondoltuk, majd kiderül, hogyan tudunk együttműködni. 2018 tavaszán kezdtük a komolyabb előkészítést, nyarán pedig már a gyártást, amit ez év januárjában fejeztünk be. Hamar kialakult az is, mit kell tennem kivitelező rendezőként.
Gyakorlatilag a rendező és a gyártásvezető mellett irányítottam a filmkészítést.
Rendezői elő- és utószűrő voltam. Kiadtam a feladatokat, közreműködtem a kiértékelésben, besegítettem a javításban, és ha nagy ritkán jutott időm, bele-belefolytam az animációba is. A film hangi világának véglegesítésében is tevékeny szerepet vállalhattam.
– Mi adja a legtöbb örömet egy ilyen hosszú és összetett munkában?
– Szeretetreméltó, kiváló szakemberekkel dolgozom együtt, jó a csapatszellem, ami számomra nagyon fontos. Sokat jelentett Jankovics Marcell-lel együtt dolgozni. Nap mint nap egymás mellett ültünk, ugyanazokról a szakmai problémákról – szerencsénkre – hasonló módon gondolkodni nagyon jó. Észrevétlenül is rengeteget lehet tőle tanulni. Az a széles spektrumú gondolkodás, ismeretanyag, ami neki megvan, rendkívül imponáló. 
– Mennyiben nehezítette meg a gyártást a koronavírus-járvány, milyen nehézségek adódtak a film elkészítése során?
– Szerencsére jelentősebb fennakadást nem okozott. Természetesen mi is megijedtünk a járvány kitörésének elején. Tavaly március közepén mindnyájan hazaköltöztünk, és bő másfél hónapig csak interneten keresztül tartottuk a kapcsolatot, távmunkában dolgoztunk. Május közepétől lassanként visszaszivárgott a stáb java része:
úgy döntöttünk, inkább hordjuk bent is a maszkot, gyakrabban szellőztetünk és fertőtlenítünk, de mégis csak közösen dolgozunk.
Hála istennek azóta sem kapta el a vírus egyikünket sem. A legnagyobb veszteség az volt, hogy a tervezett nagy összejövetelek, amelyek alkalmával minden munkatárssal közösen nézhettük volna meg, éppen hogyan állunk a filmmel, sajnos kényszerűen elmaradtak.
– Film vagy sorozat lesz a Toldiból?
– Várhatóan mindkettő. Úgy készítettük, hogy a televízió sorozatként is bemutathassa, hiszen erről szól a megrendelés, de némi változtatással egész estésként is működjék.
Ha minden jól megy, hamarosan nekiláthatunk az egész estés változatnak is.
A sorozat tizenkét tízperces epizódból és a rövidke Előhangból áll, ahogyan tizenkét énekből áll Arany János Toldija is. Stílusát tekintve teljes mértékben klasszikus, kézzel rajzolt rajzfilm. Igyekeztünk a legjobb „pannóniás” rajzfilmes hagyományok megőrzésével dolgozni, ugyanakkor a gyártás java része, az utómunka, az effektezés számítógépen történt.
– Hogyan jelenik majd meg a magyar középkor az animációban?
– Kettős képi világa lesz a filmnek: részint egy naturálisnak mondható látványvilág, amelyen a „valós” eseményeket látjuk, részint egy stilizáltabb, díszes keretben megjelenő, kódexillusztrációkat idéző, kicsit meseszerűbb világ, amely a szereplők gondolatvilágában játszódó eseményeket hivatott megmutatni. Mi ez utóbbiakat házon belül Manesse-jeleneteknek hívjuk, mivel mintaadójuk, a híresManesse-kódex.
Ennek keletkezési kora nagyjából megfelel Nagy Lajos király uralkodása idejének, tehát adekvát a Toldi-történethez. 
– Arany elbeszélő költeményétől mennyire lesz független az animáció?
– Semennyire, hiszen az Arany János-emlékév kapcsán kapta a Kecskemétfilm Kft. a megbízást. Arany Toldiját kellett filmre vinni. A 80-as évek elején Gémes József Daliás idők címmel készített már egy gyönyörű festményfilmet, amely a teljes Toldi-trilógia cselekményét mutatja be. Ám, mivel az ő eredeti koncepciója egy csak zenével támogatott „némafilm” volt, így Arany verse még részleteiben sem hallható a filmben. A narrációs szöveget kényszerből, utólag írták hozzá. A most készülő alkotásban viszont Arany elbeszélő költeményének nagyjából kétharmada-háromnegyede hangzik el. Azért nem az egész, mert más egy vers és egy pergő kép, film ritmusa, eseményideje. Nyilván nem lehet elvárni, hogy ugyanabban az ütemben történjék a képen a cselekvés, ahogy azt egy narrátor elmondja versben. Ahol ezeket időben össze lehetett simítani, ott természetesen elhangzik az Arany-féle szöveg, ahol nem, ott csak a képen játsszuk le azt, amit leírt.
Ez talán inspirálhatja a nézőt, hogy a teljes Arany-művet elolvassa, újraolvassa.
Toldi Miklós történelmi személy volt, nem Arany János kitalációja, így már Aranynak is voltak irodalmi Toldi-előképei. Hozzá hasonlóan mi is becsempésszük Ilosvai Selymes Péter Toldiját. Énekenként meghagytuk az Arany által mottóként idézett Ilosvai-sorokat. Sőt, a sorozat eleje és vége főcíme alatt is az ő Toldi-históriájából hangzik el egy-egy strófa. Maga Arany János is megjelenik a filmben.
Kevésbé ismert, de nagyjából a Toldi megírása idején Petőfi Sándor készített egy tollrajzot Arany Jánosról. Ebből indult ki Jankovics, amikor a figuratervet megalkotta.
Arany egyfajta szellemalak-narrátorként végigkíséri az egész történetet, akit csak a nézők látnak, a szereplők nem. Minthogy Arany János a mesélő, természetes volt, hogy az összes szereplő az ő hangján, vagyis Széles Tamás színművészén szólaljon meg.
– Toldi története működött volna anélkül is, ha verssorok nem hangoznak el?
– Minden bizonnyal igen, de akkor az nem az Arany János Toldija, amire a megbízás szólt. Nemes feladat, hiszen a film a szövegértést is segíti. Talán oktatási segédanyag lesz egyszer. Volt már egy-két zárt körű tesztvetítésünk néhány epizódból, például egy hatodikos osztálynak, a gyerekek éppen most tanulják a Toldit. Lenyűgözve nézték végig, nagyon tetszett nekik. Remélhetőleg ez nem csak az iskolából való lógásnak szólt… 
– Jankovics Marcell számos rajzfilmet készített már. Hogyan lehetséges újra és újra megújulni egy ennyire hosszú és tartalmas alkotói életútban?
– Erre nem én vagyok a leghivatottabb válaszolni, de szerintem Jankovicsnál tulajdonképpen nem érdemes beszélnünk arról, hogy megújul-e vagy sem, mert folyamatosan mindig mást csinál. Itt nem a rajzfilmkészítés melletti kiterjedt tevékenységi körére gondolok! Grafikai és animációs munkáiban soha nem arra törekszik, hogy hogyan valósítsa meg a saját vizuális világát, hanem azt keresi, mi az adott témához leginkább illő megjelenési forma. Erre a legjobb példa talán Az ember tragédiája, ami színenként más-más stílusban van megalkotva. És vessünk egy pillantást emellett a Fehérlófiára vagy a Magyar népmesékre… Egy igazi stílusvirtuóz. Melyikhez képest újuljon? A Toldi is – megírásának idejéhez illően – egy festői, romantikus látványvilágú filmköltemény lesz. Aranysárgán perzselő nappalokkal, színtelen, szürke, esős vagy éppen ragyogó rózsaszín hajnalokkal, vérvörös alkonyokkal, holdfényes éjszakákkal, nagy, mozgalmas tablókkal és meghitt, kicsi rezdülésekkel.
Tóth Gábor
Jankovics Marcell: Arany János Toldiját nagy kihívás volt animációs filmben feldolgozni
Az alkotás örömének mindenki életében helyet kellene kapnia!
