Budapest elveszett tetődíszei XIII.

A Steindl Imre Program keretében hamarosan megkezdődik három budapesti épület elveszett kupoláinak, tornyainak és tetődíszeinek visszaépítése. Ezeken kívül is számos palota és bérház várja „vissza” tetődíszeit, ezeket hétről hétre bemutatom cikksorozatomban.

Korábbi cikkeimben már megemlítettem a Margit-híd északi oldalán elterülő hatalmas épületegyüttest, a Palatinus-házakat. A XIX. század végén a Rudolf tér (ma Jászai Mari tér) északi oldala még beépítetlen volt, ugyanakkor a közelben épülő Országház és a Margit-híd miatt kifejezetten drága telekterületnek számított.

Miután az északra eső terület a Palatinus Építő Rt. tulajdonába került (amely a monarchia legnagyobb építési vállalkozói közé tartozó Grünwald és Schiffer cége volt), Vidor Emil tervei szerint 1911-ben luxuslakásokat építettek a panorámás telkekre, amelyekben központi porszívó, illetve a fürdőszobáiban margitszigeti termálvíz is elérhető volt. Vidor Emil a Jugendstilt alaposan kitanulmányozta Németországban, ennek köszönhetően a Palatinus-házak is sok szecessziós jelleget hordoznak magukon.

A második világháborúban a Margitszigetért folyó harcokban több bombatalálat és belövés érte az épületek homlokzatát és az épület tornyait (II. és III. számú bárházak ikertornyait), de fotók tanúsága szerint még az 1950-es évek elején is épségben álltak. Műemlékvédelmi szakemberek kutatásai azt mutatják: a tornyokat mondvacsinált okokra hivatkozva bontották el valamikor az ötvenes évek derekán. 

Az 1925-ös fotón még látszanak az ikertornyok (Forrás: www.fortepan.hu)

Napjainkban lépcsőházanként eltérő színei vannak az épületeknek, számos erkély bontotta meg az eredeti struktúrát, illetve az emeletráépítések is kifogásolhatók műemlékvédelmi szempontból (Forrás: www. varosilevego.blog.hu)

A híres egykori Újépület (börtön) északkeleti sarkában végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt. Miután az épületet lebontották, a kivégzés helyén alakították ki az Október 6. teret, közepén a Batthyány-örökmécsessel. A tér és környéke a századfordulón épült be közintézményekkel és luxus bérpalotákkal. A Báthory utca és a Szemere utca sarkán álló háromszintes – háromkupolás – palotát Széchenyi Béla és Ödön megbízására Incze György és Szumrák Pál építészek tervei szerint emelték az 1800-as évek végén. A gazdagon díszített épület a környék legszebb tetődíszeivel rendelkezett. Budapest ostromakor a Széchenyi-bérház szinte jelentéktelen károkat szenvedett és a kupoláit – csodával határos módon – a szocializmusban sem bontották el, csak egyszerűsítették. Napjainkban állami hivatal működik benne.

A Széchenyi-bérház eredeti tetődíszeivel a századfordulón (Forrás: www.egykor.hu)

A kupolák díszítése és a szobordíszek hiányoznak az épületről. A látképet erősen rongálja a jobboldali épület tetőbeépítése és a Báthory-Szemere utca sarkán álló szocreál borzalom (Forrás: www.egykor.hu)

Budán, az egykori Horthy Miklós sugárúton (ma Bartók Béla út) számos szecessziós palota állt. Cikkeimben már rámutattam arra, hogy – különös módon – a főváros szecessziós épületi „szenvedték el” a legnagyobb metamorfózist a 20. század második felében. Erre egy újabb kiváló, ám szomorú példa a Bartók Bála út 14. szám alatt álló saroképület, amelyet 1899-ben emeletek Bartunek Ferenc és Vágó László tervei szerint. A háromszintes szecessziós bérház homlokzata és cirádás tetőarchitektúrája Zsolnay majolika elemekkel volt díszítve. Pontos információkat nem találtam, de nagy valószínűséggel az 1956-os forradalom idején kapott találatok után alakították át a felismerhetetlenségig az épületet.

Egy 1968-ban készült fénykép szerint a Bartók Béla utcai homlokzat jobboldali része még eredeti formájában állt. Ma is megvan az eredeti párkányzat a Csiky utcai homlokzat egy részén, így még szembetűnőbb az esztelen pusztítás okozta kár.

A szecessziós bérház 1918-ban (Forrás: FSZEK)

A bérház Csiky utcai frontján a hat ablaknyi homlokzat után látható az épület eredeti díszítéséből megmaradt részlet (Forrás: www.maps.google.com)

Mai virtuális sétánkat két Belgrád rakparti épülettel zárom. A Belgrád rakpart 6-8. és a Havas utca sarkán álló Huzella-bérház 1896-ban készült el egy szerényebb kinézetű klasszicista bérház átépítésével. A négyszintes, saroktoronnyal rendelkező eklektikus stílusú bérházat Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte. A híres építészpáros közös alkotása még a Nyugati téri felüljáró mellett található Légrády-palota (Eiffel Palace), a Klotild-paloták és a Zeneakadémia. A bérház építtetője és eredeti tulajdonosa Huzella Elek  fegyver- és vadászaticikk-kereskedő volt, akinek vadász körökben felkapott üzlete Nagyváradon, budapesti fióküzlete pedig a Váci út 1. szám működött. Budapest ostromakor a Belgrád rakpart ezen része kevesebb pusztítást élt meg, így az épület sarokkupolája és tetőzete kisebb sérülésekkel ugyan, de túlélte a háborút. Az épület stílusát, karakterét és saroktornyát egy ízléstelen és trehány emeletráépítéssel vesztette el 1960-ban, ez még napjainkban is rontja a világörökségi látképet. 

A Huzella-bérház eredeti eklektikus homlokzata és saroktornya a két világháború között (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Nincsenek szavak az esztelen és stílustalan emeletráépítésre (Forrás: www.wikmapia.org)

A Belgád (egykor Ferenc József) rakpart legszebb bárházának a terveit a századfordulón rendelte meg a Pénzügyminisztérium Vagyontalan Hivatalnokainak és Árváinak Alapja (PVHÁA) Hültl Dezsőtől. Hültl Dezső számos épülettel gazdagította a fővárost, köztük a Kossuth tér déli végét lezáró palotával (amelyet nemrég fejeztek be a Steidl Imre terv részeként), a Piarista rendházzal a Váci utcában, az Astoria jellegzetes bástyaszerű házával a Georgia-bérházzal, a Rudas fürdővel és a Kálvin téri Aegon Biztosító irodaházával.

A Belgrád rakparti bérház neobarokk és késő eklektikus stílusú, csodálatos mészkő, vörösréz és kovácsoltvas tetőidomokkal.  Budapest ostromakor a negyedik emelet és a teljes tetőzet megsemmisült egy légitámadás következtében. Valószínű, hogy a Dunasor szállodáit lángba borító láncos-bombák (lánccal összekapcsolt bombaszerkezetek) találták el ezt az épületet is. Az 1946-ban elvégzett rekonstrukció során az eredeti tetőzet helyreállítására ideológiai okok miatt nem kerülhetett sor. Ráadásul az épületet akkor kőporos vakolattal burkolták be, amely a finoman faragott épületdíszek réseit kitöltve károsítja azokat, és vonalaikat tompítja. Sajnos a 2020-ban megkezdett felújítás során ezt a kőporos burkolatot festik le világosabb színnel, amely ugyan távolról javítja az épület látványát, de tovább rontja az épületdíszek láthatóságát. Az eredeti tetődíszek visszaállítása – az épület elhelyezkedéséből fakadóan – a kormány által tervezett tető- és kupolahelyreállítási projektben különösen fontos lenne. 

Az épület csodálatos tetődíszei az első világháború idején. A bérház előtti rámpa a régi Erzsébet hídhoz vezetett (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Napjaink katasztrofális állapotain, a nemrég megkezdett Patyomkin-felújítás sem javít. Az épület előtti rámpa az új Erzsébet híd építésekor eltűnt, amikor a Március 15. tér szintjét egy emeletnyivel lejjebb helyezték. A térszint csökkenésével a bérház tér felőli oldalán üzlethelyiségeket alakítottak ki az egykori szuterénekből (Forrás: www.pestbuda.hu)

 

(A cikksorozat a következő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László