A „hitoktató”, aki nem érti a keresztáldozat lényegét

Sokaknál kiverte a biztosítékot Lukácsi Katalin szerdai „holokauszt-megemlékezése”. Túl azon, hogy nekem eszembe nem jutna Trianonról, a délvidéki mészárlásról, a Gulágra hurcolt magyarokról és ’56 áldozatairól úgy megemlékezni, hogy levetkőzöm – a képhez mellékelt szöveg egyéb kérdéseket is felvet. (Lukácsi megnyilvánulásával kapcsolatban szerdán ellenérzését fejezte ki Radnóti Zoltán főrabbi és Megyeri A. Jonatán rabbi is a Vasárnap hasábjain – a szerk.)

„A Golgota csöppet sem volt értelmesebb, mint Auschwitz, igaz, Jézusnak megadatott, hogy önkéntesen járja azt végig” – írja Lukácsi, aki nem mellékesen hitoktatóként is előszeretettel aposztrofálja magát. Magyarán szólva leírja, hogy a Megváltó keresztáldozata értelmetlen, még ha önmaga is vállalta. Felmerül a kérdés:

hogy lehet, hogy egy „katolikus hitoktató” értelmetlennek tarja az Úr Jézus Krisztus kereszthalálát?

Egyáltalán miből áll akkor az ő „kereszténysége”, ha az összes keresztény felekezet, még az eretnekek számára is központi jelentőségű keresztáldozatot „értelmetlennek” titulálja? Utóbbi sokkal inkább egy költői kérdés, hiszen Lukácsi több megszólalásában és írásában bizonyította már, hogy egy igen sajátos, különutas „abortuszos-eretnek-kereszténységet” vall magáénak. Nem is értem, miért ragaszkodik a katolikus jelzőhöz. De amennyiben továbbra is katolikusnak vallaná magát, akkor ideje volna egy kis hittani képzésnek.

Ruhátlanul pózolt a holokauszt-emléknap „alkalmából” Lukácsi Katalin

Lukácsi Katalin „kedvéért” az alábbiakban egy gyerekeknek szóló hittankönyvből idézzük fel a kereszthalál lényegét, hátha ezzel segítünk számára felfogni, megérteni a megváltás művét. (Illetve merem remélni, hogy Schütz Antalnak, a legnagyobb magyar dogmatikusnak még ő sem mer ellentmondani).

Dr. Schütz Antal: Katholikus Hittan – középfokú iskolák számára. Budapest, Szent István Társulat, 1941. 38-39; 40. p.

1. Jézus Krisztus érdemszerző életével, főként pedig kereszthalálával az emberi nemet megváltotta, azaz
a) helyettünk eleget tett Istennek azért a sértésért, mely szent fölségén a bűn által esett. Ezt úgy vitte végbe, hogy helyettünk és érettünk elszenvedte azt a büntetést, melyet az eredeti bűnért nekünk kellett volna elszenvednünk. Ezzel kiváltott minket a bűnnek és a sátánnak rabságából
b) Visszaszerezte nekünk a fogadott ifjúságot és vele együtt a megszentelő kegyelmet. Ő ugyanis engedelmes életével és kereszthalálával Isten előtt annyira kedves dolgot művelt, hogy Isten ennek fejében az embert visszafogadta a fiúság állapotába és visszaadta neki a megszentelő kegyelmet.
2. A megváltás műve a lehető legtökéletesebb volt
a) Önmagában tekintve. Mert Jézus Krisztus nemcsak annyit tett és szenvedett, amennyi elegendő volt az emberiség adósságának lerovására és a kegyelem visszaszerzésére, hanem mérhetetlenül többet. Hisz annál értékesebb egy cselekedet minél kiválóbb az, aki végbe viszi. Már pedig Krisztus a legkiválóbb személyiség: a Fiúisten.
b) Hatását tekintve Krisztus Urunk megváltása egyetemes, azaz kiterjed nemcsak a hívőkre (mint Kálvin és Jansenius tanították), hanem minden emberre. „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró az Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, ki önmagát adta mindenekért váltságul.” (1Tim 2, 4-5)
[…]
A Golgotha áldozata tünteti föl a legvilágosabban, mily iszonyatos dolog a bűn: oly súlyos felségsértés, hogy érette Isten még egyszülött Fiának sem kegyelmezett. De egyúttal megmutatja azt is, mily kiváló dolog Isten fogadott fiának és kegyelme részesének lenni, ha Jézus Krisztus ezt a rettenetes szenvedést vállalta megszerzéséért. Végül megrendítő módon bizonyítja, Jézus Krisztusnak irántunk való szeretetét; hisz annál nagyobb szeretete senkinek sincs, mint ha életét adja barátaiért. Ezért lett a szent kereszt az élet fája minden hívőnek, a leghatalmasabb bűnbánati szózat, szenvedéseinkben támasz, jó sorsban figyelmeztetőnk és halálunk óráján bizalmunk: In cruce salus. A feszület a mi erőnk forrása és a keresztény ember zászlója. „Éntőlem távol legyen másban dicsekednem, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, ki által nekem a világ megfeszíttetett és én a világnak” (Gal 6, 14). […]

Chvála Márton

Kiemelt képünkön: Lukácsi Katalin beszédet mond a Közös ellenzéki tüntetés a szabadságért, a korrupció ellen! címmel szervezett demonstráción a II. kerületi Bem téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján, 2018. október 23-án. MTI/Máthé Zoltán