Keresztény Arábia – Kuvait, a jogfosztott keresztények hazája

A nesztoriánus kereszténységet követő arab törzsek az iszlám invázió után kényszerből áttértek a muszlim hitre, vagy elmenekültek. A kereszténység csak a XX. században vetette meg ismét a lábát az öböl menti arab monarchiában.

Kuvaitban a V. század elején terjed el a kereszténység, még azelőtt, hogy a a mostani Dél-Irak területén uralkodó lakhmida arab törzs felvette volna a krisztusi hitet.

Az egyházi krónikák szerint A Hirai királyság uralkodója  a pogány Mounzer bin  Amru Al-Kais megtámadta a keresztény Bakir bin Wael törzsét amiért megtagadták a Lakhmida-dinasztia fennhatóságának jogát. A Youm Auwarah csataként elhíresült ütközetben a pogányok legyőzték a keresztényeket.

Mounzer király az Auwarah hegy tetején megkötözött keresztények leölését rendelte el mindaddig amíg vérpatak  nem alakul ki egészen a völgyig. 

A keresztények üldöztetéséről híres pogány uralkodó miután elfoglalta a mai Kuvait területét megengedte a ninivei  Szent Al-Dalmini Jánosnak, hogy hirdesse a keresztény tanításokat a királyságában  és a behódolt hercegségekben. Később a pogány király is megkeresztelkedett.

Mivel a már megkeresztelkedett lakhmidák egészen az Ománi-öbölig kiterjesztették a fennhatóságukat, Kuvait területén virágzásnak indult a keresztény hit és kultúra. A Perzsa-öböl mentén élő arab törzsek a nesztoriánusi tanításokat tették magukévá, mivel az uralkodó Lakhmida dinasztia harcban állt a szintén keresztény de monfizita  Gasszánidákkal, akik Bizánccal kötöttek szövetséget. A keresztény arab törzsek közötti harc mögött a perzsa-bizánci rivalizálás állt. Az évtizedekig tartó konfliktusban mindkét fél meggyengült így a délről érkező már muszlim hitre tért arab törzsek könnyű prédájává váltak.

Failaka-szigeten felfedezett korai keresztény templom. Forrás: Avona.com

Failaka-szigeten felfedezett korai keresztény templom. Forrás: Avona.com

Az iszlám hódítás elsöpörte mind a két keresztény arab királyságot, és ezzel  a kuvaiti keresztény arab törzsek sorsa is megpecsételődött. Alig két évszázad alatt a lakosság többsége kényszerből áttért az iszlám hitre mások elmenekültek.

Legtovább Failaka-szigetén maradt egy aprócska közösség, de végül ők is behódoltak a muszlim seregnek. A szigeten végzet ásatások során számos korai keresztény templomot fedeztek fel, amik az akkori keresztény kultúra gazdagságáról adnak bizonyítékot.

A XIX. században újjászületett a kereszténység Kuvaitban

A kereszténység újjászületése a modern korig váratott magára. 1885-ben egy Samuel Zwimmer nevezetű protestáns lelkész Bahreinből iraki Baszrába vezető útja során Kuvaitban pihent meg. Az Amerikai Arab Misszió alapítója elhatározta, hogy az öböl-menti hercegségben is létrehoz egy központot. A misszió egészségügyi szolgáltatásainak köszönhetően hamar nagy népszerűséget nyert el a lakosság körében.

Kuvait emírje Mubarak Al-Sabbah sejk eleinte ellenezte a misszió tevékenységét, egy ideig ki is tiltotta az országból, amiért Szent Bibliát osztottak az embereknek. Miután  a súlyosan megbetegedett lányát egy baszrai keresztény orvos meggyógyította, a kuvaiti sejk földet adományozott a missziónak és 1914-ben megépülhetett az  misszió tulajdonában lévő Amerikai Kórház, ami az évtizedek alatti  bővítéssekkel az ország egyik legfőbb egészségügyi intézményévé vált.

A kórház egyik legnépszerűbb orvosa az amerikai Mary Bruins Allison, aki a helyi szokások miatt csak női páciensekkel foglalkozott. Az XX. század elején a muszlim világban ez egyedülálló volt, hiszen akkoriban a nők még az otthonukat is csak férjük vagy apjuk engedélyével hagyhatták el.

Arábiai Mi Asszonyunk szobor Kuvaitban. Forrás: Avona.org

Külföldi bevándorlók hozták létre a mostani keresztény egyházakat

Az ötvenes évektől kezdve egyre nagyobb ütemben nőt a keresztények aránya Kuvaitban. A többségük  vendégmunkásként érkezett a környező arab országokból. A damaszkuszi, egyiptomi és iraki keresztény munkavállalók körében népszerű célországként szerepelt Kuvait, mivel bevándorláspolitikájuk nyitottabbnak tűnt a többi arab monarchiától.

1959-ben megalakult Youssef Abd Al-Nour lelkész vezetésével az Arab Egyház Tanácsa. 1964-ben két keresztény kuvaiti sejket választottak meg.  Yakoub Shammast  az egyiptomi Nílusi Evangélikus Zsinatot, míg Sulejman Samaan a  Szíriai és Libanoni Nemzeti Evangélikus Zsinatot képviselte Kuvaitban.

A levantei és Nílus-menti keresztény bevándorlók többsége értelmiségi családokból kerültek ki, ami hozzájárultak Kuvait fejlődéséhez és gazdasági felemelkedéséhez.

A hetvenes években a kőolaj felfedezése  százezrével vonzotta az afrikai és ázsiai munkavállalókat is akik többsége katolikus egyházhoz tartozott.

1966-ban felszentelt Jézus temploma a kuvaiti Al-Ahmadiban. Forrás: Avona.org

1966-ban felszentelt Jézus temploma a kuvaiti Al-Ahmadiban. Forrás: Avona.org

A 2015-ös adatok szerint Kuvait lakossága meghaladta a hárommillió négyszázezret amiből 26.5%-a kereszténynek vallotta magát. Vagyis több mint 800 ezer keresztény él az öböl-menti olajmonarchiában.

Sok bevándorlót keresztény család  két-három generáció óta  él a monarchiában, státuszuk továbbra is külföldi bevándorlóként vagy ideiglenes munkavállalóként szerepelnek a hivatalokban. Az arab országban csak külföldi csak akkor kaphat állampolgárságot, ha muszlim hitű. Ezt a szokásjogot a kuvaiti  törvényhozás jogilag is megerősítette.

Kuvaiti keresztény egyházak és felekezetek:

  • 140 000 katolikus többsége ázsiai vendégmunkás akik Malajziából, Fülöp-szigetekről, Srí Lankából, Bagladesből, Pakisztánból, Indiából, Indonáziából és Szingapúrból származnak. A  latin katolikusoknak a fővárosban Kuvaitban van a székesegyházuk.
  • Kisebb  libanoni katolikus közösség él Kuvaitban, ők a maronita egyházhoz tartoznak.
  • Jordániából, Szíriából és Palesztinából érkező katolikusok főként a szír és a melkita egyház követői.
  • A Kuvaitban élő egyiptomiak a kopt katolikus egyház tagjai.
  • Európából származú kis katolikus közösség is él Kuvaitban.
  • Az ortodox keresztény lélekszáma meghaladja a 300 000-et.
  • A görög ortodox egyháznak mintegy 3500, míg az örmény ortodox egyháznak körülbelül 4000 tagja van.
  • A kopt ortodox egyháznak  és az indiai ortodox egyháznak 60 000 a tagsága.
  • Az etióp és az orosz ortodox egyház tagsága 70 000. Míg a Malankara Mar Thoma Szíriai Egyháznak 40 000 addig az Anchiókiai Szír Ortodox Egyháznak 20 000 tagja él Kuvaitban.
  • A Kuvaiti Nemzeti Evangélikus Egyház 15 000 lélekszámú. 
  • Az országban számos kisebb protestáns egyház is létezik. Tagjai főleg Indiából származnak és a pünkösdista felekezetekhez tartoznak.
  • Az országnak 7 hivatalos temploma és 18 nem hivatalos imahellyel rendelkezik.

 

Őshonos kuvaiti keresztények

Kuvaitban hivatalosan csak 400 keresztény él akik teljes jogú állampolgársággal bírnak és parlamenti képviselettel is rendelkeznek.

Az apró közösséget  tizenkét család alkotja, amiből nyolc család felmenői még  XX. század elején menekültek el  Irak északi területéről illetve mai Törökországhoz tartizó Diyarbakr városban tomboló keresztény népirtás elől. A családok főként a görög ortodoxia követői, de vannak köztük keleti katolikusok és evangélisták. Több mint száz éve élnek Kuvaitban így hagyományuk, szokásuk de még a nyelvjárásuk is az öböl-menti dialektusát követi. Közölük a leghíresebb két család a Shammas és a Saheyber számos tagja töltött be magas rangú pozíciókat Kuvait politikai és társadalmi életében.

Kopt ortodox templom Kuvaitban. Forrás: Copts Today

A másik csoport Palesztinából menekült el 1948-ban miután Izrael kikiáltotta függetlenségét, és az arab-izraeli konfliktus következményeként hazájuk elhagyására kényszerültek. Egy kisebb közösség Libanonból és Szíriából származnak akik megőrizték kulturális hagyományukat és a levantei dialektusukat.

A kuvaiti keresztények a mai napig meghatározó szerepet játszanak az öböl-menti monarchia gazdasági, kulturális és politikai életében. 

Kassab Adonis

Keresztény Arábia – Bahrein, a nesztoriánusok földje

Keresztény Arábia – Bahreini közösségek