Keresztény Arábia – Bahreini közösségek

Az iszlám invázió után pár száz évvel a nesztoriánusok földjéről teljesen eltűntek a keresztények. Majd ezer évnek kellett eltelnie, hogy a levantei és nyugati egyházaknak köszönhetően újra keresztény templomok épülhessenek Bahrein területén.

Az egykoron virágzó nesztoriánus és szír ortodox közösségek négyszáz éven keresztül ellenálltak az iszlám hódításának, de az első ezredforduló után szinte teljesen eltűnt a kereszténység az Öböl-menti monarchia egykori területéről.

Majd ezer évnek kellett eltelnie, hogy újból templomot építsenek Arábiában. 1906-ban amerikai evangéliumi misszionáriusok Bahreinben építették meg az Arab-félsziget első újkori templomát. Az amerikai Nemzeti Evangéliumi Egyház tulajdonában lévő keresztény intézmény mellé még egy kórházat is építettek.  Az evangéliumi egyház rendelkezik az 1-es posta számmal Bahreinban, mivel a legrégebbi intézménynek számít a fiatal monarchiában.

A térség első katolikus temploma szintén Bahreinben épült 1939-ben. Az építkezési területet az ország emírje ajándékozta az egyháznak.

Az olajban gazdag arab monarchia csak 1999-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel.  Vatikán 2012-ben Kuvaitból Bahreinbe helyezte át észak-arábiai apostoli helynökségét, mivel az ország közelebb fekszik Szaúd-Arábiához, ahol több százezer katolikus ázsiai vendégmunkás él.

A vikariátus négy államot szolgál: Kuvait, Bahrein, Katar és Szaúd-Arábia, és kétmillió katolikus lelki ellátásával foglalkozik, akiknek szinte mindegyike bevándorló a régióban.

Az észak-arábiai apostoli helynökség területén főként a Fülöp-szigetekről, Indiából, Bangladesből és Srí Lankáról származó vendégmunkások vannak. Bahreinben közel 250 ezer, Kuvaitban, Katarban 350 ezer, míg Szaúd-Arábiában másfél millió katolikus hívő él. Hamad bin Aisza bin Szalman Al-Khalifa akkori bahreini uralkodó kilencezer négyzetméternyi területet ajándékozott az egyháznak, hogy egy új templomot építsen a megnövekedett katolikus közösségnek.

Az új templomra nagy szükség volt, mivel a szomszédos Szaúd-Arábiában az iszlamista törvények miatt tilos templomot építeni, sőt halálos bűnnek számít keresztény misét tartani.

Youssef Hayder az Arab Közösség Egyház titkára szerint több mint ezer keresztény állampolgára van, akik a főként Iránból, Irakból és a levantei országokból származó szír ortodox családok leszármazottjai. A bahreini keresztények erős összetartó közösséget alkotnak, a közel-keleti szokásaikat és a szír nyelvjárásukat is ápolják.

A bahreini keresztény családok erős befolyással bírnak az ország politikájában és gazdaságában. A társadalom elit rétegébe tartoznak. Többségében az amerikai evangéliumi templom közelében lévő negyedben élnek, gyerekeiket külön iskolába járatják, és saját temetővel rendelkeznek.

A délkelet-ázsiai országból származó keresztényekkel együtt a Bahreinben élő keresztények az összlakosság 9 százalékát teszik ki, és még parlamenti képviselettel is rendelkeznek az iraki származású Alice Samaan és a kopt Wahalah Fajez képviselő asszonyok személyében.  Az egyiptomi felmenőkkel rendelkező Wahalah édesapja, Ramzi Fajez alapította Bahrein Egészségügyi Minisztériumát, és a ’60-as években a tárca vezetőjeként vett részt az ország kormányában.

Az országban hivatalosan működhetnek a katolikus, az ortodox és a református egyházak. A monarchia területén összesen 35 templom és imahely van. A legismertebbek a Szent Szíve katolikus templom, a Szent Kristóf anglikán templom és a Szent Mária szír ortodox templom. Az országban jelentős egyiptomi keresztény is él, de a Kopt Ortodox Egyház még nem rendelkezik önálló intézménnyel.

Kassab Adonis

Iratkozzon fel hírlevelünkre