Gyurcsány 2006-ban megmutatta, hogyan képzeli el a demokratikus jogállamot

Hangzatos címekkel, gyakorlatilag az összes ellenzéki párt és valamirevaló baloldali politikus közösségi oldalán tették közé tegnap, hogy új mélységeket ért el a konglomerátumban résztvevő szervezetek kapcsolata: 6 pontban fektették le a jövendőbeli, de legalábbis vágyott közös kormányzás alapjait. Nem szabad már semmin sem meglepődni, ám azért még mindig szürreális élmény egymás mellett látni Gyurcsány Ferencet, aki Lear király pózát felvéve bölcselkedik pátoszos hangon arról, hogy Magyarország és a Szent István-i örökség mennyire fontos és mondjuk Jakab Pétert, amint arról beszél, hogy 15 millió magyar kormánya kívánnak lenni.

Mind közül a legjobban talán Fekete-Győr András örülhetett az eseménynek, hiszen a haverok végre elvitték és megmutatták neki, milyen a Parlament belülről.

És tényleg, kit érdekel már, hogy a Fidesz-KDNP politikusai a 2010-es évek elején nagyjából hetente bizonygathatták, hogy ők nem fognak szövetségre lépni a Jobbikkal, annyira félelmetes volt a szélsőjobboldali, frissen berobbant párt?

Hiszen a baloldal értelmezésében, ha feltűnik a vulgárszélsőjobboldaliság, akkor mindenki potenciális szövetségessé válik, aki szabadidejében nem Marx-összest böngészget.

Még egy civil szervezet, vagy mi a fene is létrejött, Szavazz a Jobbik ellen elnevezéssel, annyira megengedhetetlennek tartották még a gondolatát is a párt létezésének. Baloldali közszereplők legalább olyan magabiztosan jelentették ki, hogy ők soha és semmit a Jobbikkal, mint annak idején Lendvai Ildikó, hogy nem lesz gázáremelés…

A Jobbik 2017-ben még teljes egészében elképzelhetetlennek gondolta az összefogást, de Jakab Péter még tavaly tavasszal is úgy nyilatkozott, hogy nem látja értelmét se a közös listának, se az előválasztásnak. Kanász-Nagy Máté, az LMP mostanra társelnökké avanzsált politikusa a 2018-as választások után jelentette ki, hogy aki a baloldallal kokettál, az megy a levesbe.
Mi történt, hölgyeim és uraim? Ennyire félelmetes az eljelentéktelenedés gondolata? Ilyen fontos, hogy legalább minimális esély legyen a hatalomra?

Annak idején a Jobbik és az LMP is az MSZP és Gyurcsány ellenében jött létre. Nem a Fidesz, nem mások, hanem a baloldal ellenében – ahogy részben a Momentum is. Ezzel az összefogással létezésük alapjait tagadták meg.

No, de nekik ezt is lehet. Hiszen 2002-ben a választási hajrában még rémisztgethette azzal olvasóit címlapján a 168 Óra, Csurka és Orbán képével, hogy összenő, ami összetartozik. Rég tudjuk, hogy a baloldal értelmezési keretei szerint a baloldalnak mindent szabad. Ne lepődjünk meg mindenen, az Új Múlt 2000 Kft. hatásosan dolgozik, döntsd a tőkét, ne siránkozz, elvtárs!

Forrás: hvg.hu

Meg aztán pontról pontra szétszálazhatnánk ezeket a friss megállapításokat is, amelyekről ünnepélyesen döntöttek. Azt már értjük – hiszen többen kihangsúlyozták -, hogy a szegények javát akarják, ebben nincs is semmi meglepő, bár a tehetősebbek javaival szokták kezdeni és utána veszik el a szegényebbektől is. Itt van nekünk a demokratikus jogállam kitétel is, ami egészen sajátos ízt kap úgy, hogy világosan látszik, a szövetség értelmi szerzője az a Gyurcsány, aki 2006-ban mindenkinek megmutatta, hogyan képzeli el a demokratikus jogállamiságot. Két évvel korábban azt is, mennyire kívánja 15 millió magyar érdekeit képviselni.

Hát a jövőbe tekintő kormányzás? Bajnai Gordon már 2009-ben is megmondta, hogy ők csak egy évvel gondolkoznak előre. Mi ez a többi lózung? Európai Magyarországot? Tudtommal minimum 1100 éve ott vagyunk. Önmagával békében élő nemzet? Könyörgökm, ez mit jelent azon kívül, hogy újfent minden szimpatizánsukat biztosították arról, mennyire is Jó Emberek™ ők?

Egyfelől érdekes felismerés, hogy megszületett az új Magyar Dolgozók Pártja, ahol senkinek, semmilyen elvi megfontolása sem maradt azon kívül, hogy a Zorbán helyett minden jobb, csak ne kelljen gondolkozni, másfelől nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy ez igenis sok embernek tetszik. Az 1910-es évek elején sem gondolta a politikai elit, hogy van igény és mérhető háttér a felforgatók mögött, aztán csak bekövetkezett 1918. Ezeknek az erőknek ugyanis minden válság a barátjuk, akkor tudnak igazán nyerészkedni az emberek között. Ami nekünk nevetséges, aztán felháborító és ocsmány, az számos választópolgárnak teljesen elfogadható.

Sokszor elmondtam már, hogy

nekünk a megfelelő egyensúlyt kell megtalálni aközött, hogy van önbizalmunk, értjük, kik vagyunk és úgy is cselekszünk, mint aki messze a legerősebb, másrészt egy pillanatig sem becsüljük alá a veszély nagyságát, amely az eddigiekhez képest is felmérhetetlenül komoly támogatást kap majd 2022-re.

(Vigyázó szemeinket vessük csak az USÁ-ra, ahol a demokraták 11 éve nem látott felhatalmazást kaptak.)

Nekünk most túl kell lépni a csodálkozáson – mármint azt tekintve, hogy semmilyen morális skrupulusa sincs a velünk szemben állóknak – és a tényleges helyzetre összpontosítani: igen, valóban együtt indulnak, egy az egy elleni küzdelem lesz mindenfajta tekintetben. A zászló nekünk áll, csak nem szabad fáradni, mert a meló is sok lesz.

 

Trombitás Kristóf

A szerző további írásait ide kattintva olvashatja

Kezeljük a heccsajtót annak, ami: külföldi érdekek funkcionáriusának

Szokják csak, milyen az a környezet, amit ők teremtettek meg – Baranyi Krisztina szavairól

Kiemelt képünk forrása: MTI/Mohai Balázs