A középkori budai zsinagóga hamarosan feltárhatja titkait

„A feltárás során arra számítunk, hogy további csontvázak is előkerülnek az épületből. Ha szerencsénk van, akkor a használati tárgyak közül elég sok minden megmaradhatott” - nyilatkozta a Vasárnapnak Takács Ágoston régész, muzeológus, a Budapest Történeti Múzeum gyűjteményvezetője, akivel a budai középkori zsinagóga történetéről beszélgettünk.

– Hogyan került a zsidóság a középkorban Magyarországra?

– Már a római kortól éltek zsidók Pannónia provincia területén, melyre több egyértelmű régészeti bizonyíték is van, többek között sírkövek. A középkori zsidóságról már a 11. századtól vannak adataink. Szent László, Könyves Kálmán királyaink törvényeikben is foglalkozott a zsidósággal. Régészetileg igazolható jelenlétük inkább a 13. századtól mutatható ki, de nagyon valószínű, hogy előbb is éltek a Magyar Királyság területén.

Buda legkorábbi ismert ábrázolása Hartmann Schedel Világkrónikájában, 1493. (Forrás: Wikipedia.com)

– Mikor került Budára az első zsidó közösség?

IV. Béla a tatárjárás után kezdte – az ország újjáépítése során – a zsidókat az országba behívni. Egy konkrét, ausztriai zsidó közösségről tudunk. Egy Henel nevű zsidó ember – aki kamaraispán volt II. Babenberg (Harcias) Frigyes, osztrák herceg udvarában – lehetett az ideérkező zsidó közösség vezetője, hiszen IV. Béla mellett is mint kamaraispán működött.

1250 körül telepedhettek le Budán, akkor építették meg az első zsinagógájukat.

Ezzel alakult ki az első zsidónegyed, zsidó utca a budai várban. Otthonuk akkor még nem a mai Táncsics Mihály utca környékén volt, hanem a várhegy másik oldalán, a Szent György tér területén. Onnan, a 15. században költöztek el, a mostani, a feltárás előtt álló zsinagógát 1461-ben építették fel.

– Mi volt a zsidó közösség költözésének az oka?

– Ennek pontos forrásai nem maradtak fenn, de gyanítható, hogy ez elsősorban Zsigmond király építkezéseivel hozhatóak kapcsolatba. Akkor épült a Szent Zsigmond templom, melyet szoktak végső okként említeni. Ez a templom ugyanis a Zsidó utca keleti oldalán épült meg, azaz addigra a királyi udvartartás kihúzódott a palota elé. Felértékelődött ez a terület és ez indokolta azt, hogy a zsidókat átköltöztették a vár másik részére.

Nem egy véletlenszerű átköltöztetés volt, mert a mai Táncsics Mihály utca területén már voltak területeik, minden szervezetten történt, a korábbi zsinagógájukat lebontották. Az új pedig 1460-as években épült meg Mendel Jakab, a budai zsidó közösség vezetőjének a telkén. Ez ma a Táncsics Mihály utca 21-23. szám alatt található, de nem az utcai fronton épült meg az épület, hanem hátul, a várfal felőli részén.

A 15. században ugyanis zsidó közösségeket korlátozták, nem lehetett az utcára néző zsinagógájuk.

József főherceg egykori palotája 1945-ben. Az épületegyüttes területén volt az első budavári zsidó utca (Forrás: Fortepan.hu)

Régészeti szempontból viszont ez előnyös lehet, mert nincs beépítve a terület.

– Igen, a zsinagóga belső tere a – 18. században épült – házon kívülre esik, így azokon a részeken a feltárás lehetséges. Az egykori imaterem így minden bizonnyal megismerhető lesz. Jelenleg a problémát az okozza, hogy a pontos alaprajzát még nem ismerjük az épületnek, csupán a ’64-ben, Zolnay László által részlegesen feltárt terem alapján következtethetünk arra, hogy mekkora lehetett az épület.

A középkori zsinagógákhoz általában több mellékrész kapcsolódott, mint például a női karzat, olykor a mikvét – a rituális fürdőt – is hozzácsatolták a zsinagógához. Hogy ez a budai várban, hogy is lehetett, még pontosan nem ismerjük.

– Mit tudunk a budai zsidó közösség életéről?

– A késő középkorból, illetve főleg a török korból vannak forrásaink a budai zsidóságról. Az utolsó rabbinak, Schulhof Izsáknak a Budai krónika című írása fennmaradt, ami az 1686-os ostrom eseményeit beszéli el. Annak kapcsán beszél a zsidóság életéről is. Viszonylag jólétben és biztonságban élő közösség volt a török korban is, ennek is volt köszönhető, hogy ilyen nagy zsinagógát tudtak fenntartani.

Korábban a királyok is támogatták őket, mert gyakorta ők kölcsönöztek nekik pénzt a háborúkra, hadjáratokra.

Ebből a szempontból egy kölcsönös előnyökkel járó kapcsolat alakult ki.

Másik oldalról viszont az is érezhető a késő középkorból, hogy a nyugat európai pogromok hatása Magyarországon is elterjedt és olykor Budán is fellángolt az antiszemitizmus. Ismerünk olyan eseteket, amikor a budai polgárok kisebb-nagyobb összetűzésbe keveredtek a helyi zsidósággal.

– Mikor pusztult el a feltárás előtt álló budai zsinagóga?

– Az 1686-os ostrom alatt, sokan próbáltak ott menedéket keresni. Maradványaikat Zolnay meg is találta. A feltárás folytatása során arra számítunk, hogy további csontvázak is előkerülnek az épületből. Ha szerencsénk van, akkor a használati tárgyak közül elég sok minden megmaradhatott, hacsak nem rabolták ki őket korábban.

A Táncsics Mihály utca 21-23. sárga épülete és udvara rejti a feltárás előtt álló budai zsinagóga maradványait (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

Mikorra várható a zsinagóga feltárása?

– A feltárás még nem kezdődött el, egyelőre a Zolnay László által feltárt romok beton védőépületének a fedlapja került leemelésre. Elsőnek a megvalósíthatósági tanulmány elfogadása szükséges, ezután a Budavári Önkormányzat és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) fogja eldönteni, hogy a feltárást és a beruházást milyen módon tudják megvalósítani. A céljuk ugyanis nem csupán a feltárás, hanem az épületegyüttes bemutatása is, úgy, hogy azzal a 21. századi szempontból is értékelhető kiállítótér, bemutatópont jöhessen létre.

 

Tóth Gábor

Még számos középkori lelet bújhat a Budavári Palota alatt

Poros kövek őrzik a magyar középkor elfeledett titkait

Történelemszemlélete nem államoknak, hanem kutatóknak van – Font Márta a Vasárnapnak

Kiemelt képünk forrása Wikipedia.com