A holokauszt élő seb az emberiség lelkiismeretén
Egész Európa közös felelőssége, hogy az utánuk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűnéből, megértsék a hátterét és elgondolkozzanak a következményeken – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján csütörtökön Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen hangsúlyozta: a holokauszt élő seb az emberiség lelkiismertén, olyan tragédia, amelynek emléke arra kötelez bennünket, hogy minden korban és minden körülmények között őrködjünk az emberi méltóság felett.
Hozzátette:
kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem cselekedni is. Meg kell védenünk az emberi méltóságot minden körülmények között, fel kell lépnünk a gyűlölet, a kirekesztés és az antiszemitizmus minden formája ellen.
Hangsúlyozta: a történelem arra tanít, hogy a közöny is döntés. Kötelességünk a jövő nemzedék számára világossá tenni, hogy az embertelenség szavakkal, közönnyel, kirekesztéssel kezdődik, és akkor válik visszafordíthatatlanná, amikor a társadalom félrefordítja a tekintetét, bagatellizál és hallgat.
Szalay-Bobrovniczky Vince szólt arról is: a legsötétebb időkben is voltak, akik az emberséget választották, akik kockára tették a saját életüket, hogy másokat megmenthessenek. Az ő példájuk azt mutatja, hogy a gonoszság nem legyőzhetetlen, hogy mindig van választás és remény.
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta:
a zsidó közösség számára a legfontosabb, hogy soha ne ismétlődhessen meg a holokauszt.
Aki ebben társuk, az a szövetségesük – jelentette ki, hozzátéve, ahogy a múltban tették, úgy a jövőben is partnerként tekintenek mindenkire, aki elkötelezetten támogatja erre irányuló törekvésüket.
Felidézte: nyolcvankét évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a gettósítás, amelyet a deportálások és a népirtás követtek. „Nem sokon múlt, hogy a náci fenevad véghezvigye ördögi tervét: a magyarországi zsidóság teljes megsemmisítését” – fogalmazott. Pedig az itt élő zsidók hűséges és szorgalmas tagjai voltak a magyar hazának – mondta, emlékeztetve, hogy az akkori magyar állam halálba küldte saját polgárait.
Kitért arra: a holokauszt szörnyűsége több mint százezrek életének kioltása, mint a túlélők feldolgozhatatlan gyásza és a generációkon át öröklődő trauma.
A társadalmi szövet örökre és helyrehozhatatlanul sérült, a hiány máig érezhető – mondta, hozzátéve, hogy a közösség megsemmisítésével együtt eltűnt egy virágzó zsidó szellemi és vallási élet is.
A veszteség súlya sokak számára máig nem tudatosult, ezért továbbra is feladatunk – és a Holokauszt Emlékközpont kiemelt küldetése -, hogy minél szélesebb körben adjuk át mindazt a tudást, amely e veszteség súlyát megérthetővé teszi – fogalmazott a Mazsihisz elnöke.
Elmondta, ma már nincsenek köztünk az elkövetők, és egyre kevesebben vannak a túlélők, ezért az utánuk jövő generációkra hárul a felelősség, hogy fenntartsák az emlékezetet.
Különösen most, amikor világszerte újra erősödik az antiszemitizmus, amikor a gyűlölet ismét utat keres magának, kell gátat szabnunk az ordas eszméknek, mert a történelem erre tanít bennünket – figyelmeztetett Grósz Andor.
Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: a magyar parlament 2000-ben hozott döntése a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról még mindig jelentőséggel bír. E nap kijelölésével az Országgyűlés beemelte 1944 eseményeit Magyarország történelmi narratívájába és elismerte, hogy a holokauszt nem egy távolban zajló történet volt, hanem az ország saját struktúráiban, intézményeiben és közéletében zajlott le, saját állampolgárai ellen. Ez a felismerés politikai érettségről és valódi elköteleződésről tanúskodik – értékelt.
Jelezte: az új parlament és kormány munkájának kezdetén a fókusz ugyan a politikai prioritásokon van, de arra figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus ismételt megjelenésével a politikai vezetés szerepe összetettebbé, egyben fontosabbá is vált. Feladata, hogy fenntartsa a tisztánlátást, és biztosítsa, hogy bizonyos határok láthatók és sértetlenek maradjanak. Az, ahogyan a közintézmények kezelik ezeket a kérdéseket, hatással van a társadalomra is – mondta.
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.
Vezetőkép: Megemlékező a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont udvarán található Emlékfalnál a holokauszt nemzetközi emléknapján 2026. január 27-én. Fotó: MTI/Purger Tamás
